Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-55
y | c 55. országos ülés fékre ár 1.1879. déseket, hogy ha kell, magunk által is életbe léptettessenek, és kifejeztem az osztrák kormánynyal szemben azon nézetemet, hogy azon esetre, ha az intézkedések nem fognának a külszomszédokkal egyetértőleg megtétetbetni: akkor tekintettel arra, hogy főleg és kizárólag Ausztria érintkezik az orosz határokkal, ott az osztrák kormány részéről az intézkedések önállólag megtétessenek. De ismétlem, azt hiszem, hogy erre nem szorulunk, mert Németországgal egyetértőleg fogjuk e dolgot elvégezhetni. S most áttérek arra, a mi ezzel némileg kapcsolatos, bogy mire vezettek a román kormánynyal e tekintetben folytatott tárgyalások? Ezeknek eredményeként bátor vagyok jelezni először is, bogy teljes okom van hinni, hogy az eljárás a román kormánynyal egyetértőleg fog megtörténhetni; miután konstatálnom kell, hogy a román kormánynak megbízottai nemcsak teljes készséggel hozzájárultak mind e rendszabályokhoz, de sőt. hogy ők is minden irányban velem abban egyetértettek, hogy mindazt, a mi már a mai helyzet által indokolva van, mentül előbb, és mentül nagyobb szigorral kell életbe léptetni és az ez iránti intézkedésre határozottan kötelezték is magukat. Azt hiszem, hogy Romániával szemben is áll az, a mit általában a határállamokról mondtam, hogy mindenesetre csak örvendetes és megnyugtató lehet az, ha a ragály elleni intézkedések nem a mi határainkon, hanem a szomszédok határain történtek már meg. De t. ház, bár — s ezt határozottan hangsúlyoznom kell — hogy semmi kétségre sincs okom és jogom, hogy a román kormány mindezeket megteszi: sokkal inkább érzem én ily kényes viszonyok köztt a magyar kormánynak felelősségét a magyar alattvalók irányában, semhogy e mellett fenn ne tartottam volna a magyar kormány számára azon jogot, hogy saját megbízottjai által meggyőződést szerezhessen arról, hogy Romániában mindezen intézkedések a kellő szigorral és pontossággal végrehajtatnak-e, és hogy, ha azon meggyőződésre jutna, hogy ez nem történik, akkor megtehesse saját határain a kellő intézkedéseket Romániával szemben is, valamint megtehesse az esetben, ha megtörténtek is az óvintézkedések, de a ragály Romániában jelentkeznék. (Helyeslés.) A mi a többi határállamokat, nevezetesen Szerbiát illeti, a tárgyalások még eddig legalább a kormányok köztt nem folytak: de hivatalos értesítésem van arról, hogy a szerb kormány a maga részéről kiadta a rendeletet a határszéli hatóságoknak, hogy körülbelől a mieinkhez hasonló természetű óvintézkedéseket léptessenek életbe és hogy a veszély közeledte esetére előkészítsenek mindent úgy, hogy ha szükséges lenne, szigorúbb intézkedések is megtehetők legyenek. Azt gondolom, hogy Olaszországot illetőleg a t. képviselő urak tudják, hogy ott a szükséges intézkedések megtétettek és pedig úgy, a mint ezt egy oly államtól, mint Olaszország, megvárni lehet. A mi azon kérdést illeti, hogy reményli-e a kormány, hogy a kiküldendő szakférfiak a a tapasztalat gyűjtésében az orosz hatóságok által támogattatni fognak, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy én teljes alapossággal hiszem és remélem is ezt, mert egy kormányról, mig a tapasztalat mást nem mutat, nem szabad feltennem azt, bogy ezen — úgy lehet mondani — nemzetközi tartozásának meg ne feleljen. hogy ezt kijátszani akarja. De remélem ezt azért is, mert ellenkező eljárás senkinek se volna inkább érdeke ellen, mint Oroszországnak; mert természetes, hogy a legelső tapasztalat, a melyet az iránt tennénk, hogy küldötteinket a valónak megtudásában az oroszok gátolni akarják, elveszítené Oroszország előttünk hitelét minden nyilatkozatai iránt, és kényszerítene úgy bennünket, mint Európa többi államait Oroszországtól teljesen elzárkózni, a mi mindenesetre Oroszországnak volna legnagyobb kárára. Azt kérdezi a t. képviselő ur, hogy szándékozik-e a kormány az eddig tett, valamint az ezentúl teendő intézkedéseket az ország megnyugtatása végett rögtön hivatalos alakban köztudomásra hozni? Erre nézve kijelenthetem, hogy szándékom ez iránt intézkedni és egész nyíltsággal el is mondom, hogy mi utón. (Halljuk!) Én már eddig megtettem az előintézkedéseket, hogy a ministeriumok kebeléből épen ugy, mint az egészségügyi tanács, sőt — ha szives lesz hozzájárulni, felszólítom — az orvosi egylet tagjaiból oly comité szerveztessék, mely — míg ezen járványos idők tartanak — a szükséghez képest naponkint összejönne. Ezen comitével fognak közöltetni mind a vett hirek, mind a tett vagy tenni szándékolt intézkedések, kikéretvén bizonyos dolgokra nézve természetesen az ott levőknek szakvéleménye, s azt hiszem, ezen comitéből lesz leghelyesebb a tudósításokat a közönség kezei közé juttatni, mint a mely — azt gondolom, ezen mindenféle arra hivatott elemekből összeállított commissióból vett híreket lesz leginkább hajlandó bizalommal fogadni. Azt kérdi továbbá a képviselő ur, vaimak-e a kormánynak már jelenleg is némi megbízhatósággal biró tudósításai a járványnak eddigi fejlődéséről és jelen kiterjedéséről és különösen az apadásra vonatkozó legújabb hirek valósága felől?