Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-55
65. ország*s ülés február 1. 1879. 3^3 magyarországi répának sokkal kevesebb czukortartalma van, mint az ausztriainak, akkor utasíttatta magát a t. kormány, hogy tegyen tanulmányokat Muszkaországban {Derültség) azon adózási rendszer behozatala tekintetéből, mely különböző termelési zónákra van fektetve. így emlékezhetik a t. ház arra, hogy az autonóm vámtarifa elfogadása alkalmával szintén utasítás adatott a kormánynak, hogy kössön a külállamokkal tarifa-szerződéseket; és midőn csak nem rég előttünk feküdt a németországi nem tarifa-szerződés, újból hasonló jámbor utasítás alakjában adatott a ház óhajának kifejezés. Semmiben sem különbözik ezektől azon utasítás, mely a banktörvény elfogadása alkalmával a kormánynak adatott és mely igy hangzik: „Igyekezzék a kormány részint administrativ utón oly intézkedéseket tenni, részint a törvényhozásnak oly intézmények létesítését javaslatba hozni, melyek az ország hitelszükségleteinek kielégítésére szánt forgalmi eszközöknek netán egészen kielégítőnek nem mutatkozó mértékét az országra nézve kevésbé érezhetővé tegye." Én azt gondoltam, hogy mindjárt az első alkalommal a t. kormány, kivált midőn a törvény világos intézkedésére támaszkodhatik, administrativ utón a mennyire lehet, azon lesz, miszerint mennél kevésbé tegye érezhetővé azt, j hogy a bank újjá alakulása folytán a magyarországra eső dotatió az eddiginél tényleg nem több, t. i. 50 millió és ennyi marad 10 éven át. Elismerem, hogy mennél több bankfiók állíttatik fel, minthogy valahonnan el kell venni a j pénzt, ez első sorban Budapest rovására törté- j nik; de midőn látjuk, hogy oly jelentékeny kereskedelmi forgalmi városok, mint Arad, Soprony, | Pozsony, Nagy-Kanizsa, Pécs, Nagy-Várad, Kolozsvár, oly élénken versenyeznek a bankfiók elnyeréseért; midőn látjuk, hogy az első évben legalább eddigi tudomásunk szerint csupán Szeged és Győr részesül ezen fontos előnyben: méltán lehet kérdezni, hogy még ha nem is volna oly praecis és világos a törvény intézkedése, miért nem történt a k. ministerium részéről az interpretátió Magyarország érdekében ? Egyáltalában nem ellenzem, hogy ezentúl békelábon álljunk a bankkal; így helyesnek ismerem el, hogy támaszkodva a bankalapszabályok 87. Q~aräj a kormány legközelebb beszüntette a 1 körmöczi pénzverdében magánosok számára az ezüst egy forintosok veretesét, mert ez a bank érdekében van, és nincs a közhitel vagy közforgalmi érdekek rovására: de midőn Magyarország jogosult hitelérdekei követelik és a banknak nincs hátrányára, a törvény pedig egészen világosan szól, azt hiszem, fontos kereskedelmi emporiumot képező városok hitelérdekének előmozdítása szempontjából a kormánynak a lehető KÉPVH. NAPLÓ. 1878 —81. II. KÖTET. legliberálisabb intézkedéseket kellett volna tennie. Ezeknek rövid előrebocsátása után, és ismételve azt, hogy én a törvényesség szempontjára felitetem a fősúlyt és egyenesen a törvénybe ütközőnek látom azt, midőn két új bankfióknak felállítása, úgyszólván elescamatirozása szándékoltatik valamely már létező fiókintézetnek csupán bővítése által, bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a t. pénzügyminister úrhoz (olvassa): „Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1878: XXV. t. ez. kiegészítő részét képező „Egyezmény" III. czikke értelmében: „a magyar korona országaiban az osztrákmagyar bank az 1878. év folyamában négy, és az 1879. év folyamában három új fiókot állítand fel, a magyar ministerium által kijelölendő helyeken." Tekintettel arra, hogy az osztrák-magyar bank alapszabályainak 2. czikke szerint a szabadalmazott osztrák nemzeti banknak a monarchia mindkét felében egy vagy több üzletágra nézve fennálló fiókintézeteinek üzletét az osztrák-magyar bank egyelőre változatlanul folytatni tartozik; ellenben ugyanazon czikk negyedik bekezdésének világos értelme szerint, azon új fiókintézetek alatt, melyeket a bank az egy vagy több üzletágra nézve már fennállókon kivül felállítani köteles, olyanok értendők, melyek a leszámítolási, kölcsön- és utalványozási üzletet folytatják; továbbá tekintettel arra, hogy az alapszabályoknak ugyancsak 2. czikke a „fiókintézet" elnevezés tekintetében különbséget nem tesz a közt, vájjon azok egy vagy több üzletágra vannak-e berendezve, valamint ennek megfelelőleg az osztrák nemzeti bank összes hivatalos kimutatásaiban, úgry szintén a bank-törvényjavaslat ministeri indokolásában is a csupán kölcsön és utalványozási üzletekre berendezett kassai és zágrábi intézetek a bank előbbi fiókjai közt soroltatnak fel: kérdést intézek a pénzügyminister úrhoz: 1. Szándékozik-e a t. minister ur az osztr. magy. bankot az első évben négy új fiókintézet felállítására kötelezni? avagy: 2. beleegyezését adta-e ahoz, hogy ez évben csak Szegeden és Győrött létesíttessenek ily új fiókok, ellenben Kassán és Zágrábban a már két üzletágra nézve fennálló bankfiókok a harmadik, t. i. a leszámítolási üzletre is berendeztetvén, ezek az egyezmény értelmében, mint a létezőkön kivül felállítandó új fiókintézefek tekintessenek ? 3. Ez utóbbi esetben miként véli a tisztelt minister ur ezen intézkedését a törvénynek fentidézett világos határozmányaival, nem különben a nagyobb kereskedelmi forgalmú városok jogosult 40
