Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-54

294 54. országos ülés jannár 29. 1879. mindenhatóságnak äz utolsó kisbiróig érvényre juttatását minden alkalommal érvényre juttatni igyekezik. Tudom azt, hogy élménynyel íízi a taktikát, melyet szűk keretben ahoz való lelki­ismerettel és erélylyel párosítva, eredménynyel is gyakorol. S tudom azt, hogy alárendelt köze­geivel, mint kész eszközökkel, feltétlenül rendel­kezni minden alkalommal megpróbálja. Ezeknél fogva, mint előbb mondám, azt hiszem, hogy a jelentésben foglalt okok gyárilag készültek; s talán azért, hogy egy nélkülözhetlen tagnak ide behozatalára, kiről a diósadi választókerület pol­gárainak századika se tudta, hogy él a világon, és megismertetésére, vagy talán a reábeszélés egyéb ezélszerű eszközeinek hasznos alkalmazá­sára időt nyerhessenek. Ily sejtelemmel lévén és mert nem engedhetem meg, de azt hiszem, hogy a t. ház tagjainak jogérzete sem tűrheti, hogy indokolatlan vagy épen taktikai fogások miatt egy kerület egy hónapig képviseletlen volt és több mint 3 hétig a választási előkészületek zak­latásainak tétetett ki; bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterjeszteni: „Mondja ki a ház, hogy a Szilágymegye diósadi választókerületében 1878. deczember 2-ára kitűzött képviselőválasztás elhalasztásának valódi indokát kipuhatolandó, vizsgálatot rendel el és ezen vizsgálat eredményének a képviselőházhoz leendő beérkeztéig, Szilágymegye központi választmá­nyának a diósadi választókerületben megejtetni rendelt időközi képviselőválasztás tárgyában be­adott 54. számmal jelzett jelentésének tárgyalá­sát elhalasztja". Kérem a t. házat, méltóztassék ezen hatá­rozati javaslatomat elfogadni. [Helyeslés a szélső­balon.) Simonyi Ernő; T. képviselőház! Előre is kijelentem, hogy Szongoth képviselőtársam indít­ványát pártolom, és magamévá teszem. Pártolom pedig azért, mert Szilágymegye központi választ­mányának jelentéséből egyátalában ki nem tűn­nek azon okok, melyeknél fogva az illető elnö­kök lemondottak. Az első esetben ugyanis az mondatik: a megválasztott választási küklöttségi elnök ezen állásáról való lemondását közbejött eseményekkel indokoltan folyó évi november hó 26-áról keltezetten elnök-alispánnak beküldötte. Engedelmet kérek, én ezt elegendőnek nem tartom. Ha magára vállalta, elfogadta a kineve­zést és azt vagy három hétig megtartotta, akkor elegendő ok nélkül arról lemondani én őt jogo­sultnak nem tartom, mert az a törvényes válasz­tási actusnak kijátszására vezet. (Helyeslés a szélső balon.) Ha nem tetszett neki elfogadni az elnökséget, megmondhatta volna akkor, mikor megválaszíatott, hogy nem fogadhatom el; akadá­lyozva vagyok, vagy énnekem az nem tetszik, ! minthogy a törvény kényszerűleg nem intéz­kedik. E tekintetben neki joga volt azt elfogadni, vagy visszautasítani. De előbb elfogadni, és vagy három hétig megtartani és azután oly időben lemondani, mikor a pót-intézkedés már lehetet­I lenné tétetett: ez visszaélés, ez oly eljárás, melyet j nézetem szerint igazolni nem lehet. [Helyeslés a | szélső balon.) A másik az, hogy az egyik válasz­I tási küldöttség! helyettes elnök, két nappal későb­! ben ugyanazon hó 28-án kelt, s az elnök-alispán­nak kézbesített nyilatkozat szerint, szintén lemon­dott. De hát mi oknál fogva mondott le? Volt-e elegendő ok arra, hogy az utolsó napokban lemondott? Azt mondja a ministerelnök ur, hogy csak ragaszkodni kell ahoz, a mit a törvény í rendel, és megtaláljuk benne az orvoslást. Ha ez így van : akkor én is azt mondom, | hogy a további eljárás fölösleges és szükségtelen; | de ha amúgy van, akkor mindenesetre kellene és j kötelessége volna a háznak keresni annak orvos­i lását és keresni annak okát, hogy miért hiúsult ' meg mégis Szilágymegyében a törvény rendelete; mert hogy meghiúsult, ez bizonyos, mert a választás kitűzetett és meg nem tartatott. Tehát kétségtelen, hogy hiba történt. Meglehet, hogy a hiba abban van, hogy a törvény nem elegendő szigorúan alkalmaztatott, azért azt mindenesetre ki kell deríteni. Ha azt akarjuk, hogy a törvény | kötelező erővel bírjon, hogy azon törvénynek | bizonyos sanctiója legyen: akkor az, a ki a tör­J vényt tudva és akarva szándékosan megszegte, | akár mi ezélból történt légyen az, kell, hogy méltó büntetését elnyerje; mert különben a tör­| vény világos lehet, szigorú is lehet, kielégítő is ! lehet minden tekintetben; de eredménvre iuéijr sem vezethet, mert hiszen akárki megszegi, az felelős­séggel nem tartozik. Én megvallom, nem tudom, hogy jól fel­fogtam-e ezen jelentés tartalmát. E jelentésben van egy dolog, a melyen én különösen megütköz­tem. Itt a jelentésnek mindjárt az elején az mon­datik : folyó évi — már t. i. múlt évi — decz. hó 11-én tartott ülésében a képviselőháznak olyan számú határozata következtében az elnök felszó­lította a központi választmányt; tehát az elnök egy, a képviselőháznak deczember 11-én kelt határozata következtében szólította fel jelentés­tételre Szil ágymegye központi választmányát és 13 nappal későbben, tehát a képviselőháznak határozathozatala után, a belügyminister aképen í intézkedett, hogy azt irta a központi bizottság­nak, hogy ez ügy nevezett minister által f. é. decz. 24-ikén oly szám alatt kibocsátott leiratá­val befejezettnek jelentette ki. Én tisztelem és beesülöm a minister ur hatás­körét és díszes állását: de már azt, hogy a képviselőháznak függőben levő világos határo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom