Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-38

88. or«zágoi ülé* cteezember 18.18Í8. Jgg levén, alig néhány nap választ el bennünket ezen művel ettől, úgy hogy ha még az egész művelet deczember 1-sején teljesen keresztül vihető lett volna is, az összes európai pénzpiaczokról az ezen leszámolásra vonatkozó részletes jelentések még nem érkezhettek be, s ez az oka, hogy a kormány ma nincs azon helyzetben, hogy az összes rente-műveletről jelentését a t. háznak beadhassa ; ez csupán az egész művelet teljes elszámolása után történhetik meg. [Helyeslés jobbfelbí.) Felemlittetett az is, hogy az aranyjáradékra teendő fizetések összege nincs arányban azon összeggel, melynek a kibocsátott rentéből be kellett folyni. Bátor vagyok megj'egyezni, hogy e tekintetben csak az általam teendő részletes és alapos jelentés után lesz a t. ház azon helyzetben, hogy magának véleményt alkothasson. De a ki az előttünk fekvő törvényjavaslat és azon törvényeket, melyekben a kormány rente kibocsátására felhatalmaztatik, átnézi és a fizetendő összegeket figyelembe veszi, az meggyőződhetik, hogy nem túlságosan sok aranyjáradék bocsáttatott ki. Méltóztassék felvenni az 1873-ik évi első kibocsátású kincstári utalványokra szükséges összeget, méltóztassék felvenni az 1877-iki költségvetési hiányt, ehhez hozzászámítani a 78-iki deficitet, méltóztassék hozzáadni azon összeget, mely a mozgósításra fordíttatott, melyről mellékesen jegyzem meg, hogy nem becsúsztatni kívánja a kormány, mert törvény által van felhatalmazva arra, hogy a 60 millióból Magyarországra eső részt szintén rentével fedezheti: — ha ezen tételeket összehasonlítani méltóztatik, be fogják látni, hogy a kibocsátott 180 millió rente a mostani árfolyam szerint megfelel azon összegnek, mely az említett kiadások fedezésére szükséges. Ez ne szolgáljon részletes jelentésül, mert ezzel még tartozom; hanem szolgáljon csak rectificálásul azon most említett állításoknak, melyek a törvényjavaslat ellen felhozattak. Lukács Béla t. képviselő ur felemlítette, hogy a kormány kétszeres törvénysértést követett el; először, mert alacsonyabb árfolyamon adta el a rentét, mint erre felhatalmazva volt; másodszor, mert más czélra fordította az összeget, mint a melyre a törvény által kikötve volt. Mindkét állítása téves a képviselő urnak, s így összeállítva nem áll, hanem igenis történt azon intézkedés, hogy az első kibocsátású aranyjáradékból, melynek egy része bizonyos cursushoz volt kötve, eladatott, egy rész ezen cursuson alól; és történt intézkedés, hogy hasonló mennyiség a további ; kibocsátású aranyjáradékból visszatartatott, és pedig visszatartatott azon kötelezettséggel, hogy addig, mig a törvényhozás e tekintetben nem intézkedik, e mennyiség kötve van egy bizonyos KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. II. KÖTET. árfolyamhoz ; s így nem áll az, hogy a törvényhozás most kényszerhelyzetben van; mert igenis a törvényhozástól függ kimondani azt, hogy a felhatalmazást e művelethez megadja-e ? Ha a feloldást nem adja meg, akkor hasonló összeg továbbra is a megállapított árfolyamhoz kötve maradna. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy helytelen volt az, hogy a kormány ideiglenes minőségében jogosítva látta magát ilyen intézkedést tenni. Felfogásom szerint nem az a kérdés, hogy a miBister ideiglenes volt-e vagy nem, hanem az, hogy a tett intézkedések az állam érdekében szükségesek voltak-e? Továbbá, hogy e szükségességet a minister a törvényhozás előtt indokolni képes-e, hogy tetteért a felelősséget elvállalhatja-e, végre hogy a törvényhozás neki a felmentést megadja-e? így áll a kérdés. Ez azon ügj^ melyre nézve a törvényjavaslat 1. §-ában a kormány a törvényhozás jóváhagyását kéri. Méltóztassanak figyelemmel megnézni, hogy miről van szó a törvényjavaslat első szakaszában? Törvény által lett felhatalmazva a kormány, a nélkül, hogy bármely árfolyamhoz köttetett volna, 60 millió forint erejéig újabb járadékkötvényeket kibocsátani. Illetékes helyről azon felszólalás történt, hogy nem volna helyes ezen újabb járadék-kötvényeket, melyek a világpiaczi börzéken cottirozva még nem voltak, e czélra bocsátani; mielőtt az 1878-ban beváltandó kötvények beváltása megtörténnék. Felhatalmaztatni kérte tehát a eonsortium magát arra, hogy a bizonyos árfolyamhoz kötött kötvényeket eladhassa, A eonsortium ezen felhatalmazást meg is nyerte azon világos kikötéssel, hogy 40 millió frt erejéig másodkibocsátású kötvények visszatartassanak. Nem szenved kétséget, hogy ez a törvénynek formaszeriuti megsértése, de tisztán csak a formára nézve az, a lényegre nézve nem. {Helyeslés a jobbóldalon. Mozgás balfelol.) Felfogásom szerint a lefolyt időközben épen ezen intézkedésre nézve egy főszempont volt az, melyet a kormánynak figyelembe kellett vennie. S ez az, hogy eleget tehessen az állam által elvállalt azon kötelezettségnek, hogy a lejárati idő alkalmával az első kibocsátású járadékkötvényeket akadálytalanul beválthassa. Ezt biztosítani, felfogásom szerint kötelessége lett volna a kormánynak akkor is, ha ez bizonyos tekintetben áldozatokkal járt volna is; s ezért a kormány a felelősséget elvállalhatja. De ezen intézkedés megtételénél nem is áldozatról volt szó, hanem tisztán formai intézkedésről ; és, habár nem is én tettem ezen intézkedést, hanem elődöm tette, én azt tökéletesen helyesnek tartom és a felelősséget azért elvállald ä