Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-37

37, országos ülés deezeniber 17.1878. 147 nak tartom, a mely épen azon stádiumban van Fiumét illetőleg, melyben volt a múlt májusban. Óhajtandó, hogy azon előmenetel, melyet Molnár Aladár képviselő ur jelzett, megtörténjék, és igen ajánlandó, hogy az állam többet tegyen és tehessen; de azt hiszem, hogy a ki nagyon sokat markol, a jelen körülmények közt, keveset fog szorítani. Én ennél fogva a Wahrmann képviselő ur által beadott határozati javaslatot pártolom; annál is inkább, mert maga a minister, mind az előadó ur kijelentette, hogy a módosításhoz nem járulhat, és mert én nem akarom koczkáztatni azt, hogy a Wahrmann képviselő ur határozati javaslata elessék azért, mert nagyobb összeg kéretik. Hogy Fiume halad, annak nemcsak a kimu­tatásokban van bizonyítéka, hanem abban is, hogy Triest Fiume haladása következtében az utóbbi időkben folytonosan jajgat. Magyarország­nak tehát, akár jajgat Triest, akár nem, minden­esetre minden lehetőt meg kell tennie Fiume mellett. Csak annyit legyen még szabad, t. ház, hozzáadnom, hogy ez nem azon két hó óta, mióta szerencsés vagyok Fiumét képviselni, nézetem, hanem a múlt évben is én adtam be egy hasonló tartalmú kérvényt; sőt ellenzéki koromban is ezen érdek mellett szólaltam fel. Ez tehát, hogy ezt most teszem, az előbbeni felszólalásaim következménye, és Fiume mint választókerületem iránti kötelességérzetem ki­folyása, a mi igen természetesen nem változtat a dolog érdemén. Ezek alapján tehát én Wahrrnanu képviselő urnak, a ki a pénzügyi bizottságnak és a nem egyesült ellenzéknek kiváló tagja (Derültség) indítványát pártolom. (Helyeslés.) Csanády Sándor: En a tegnapi napon tett nyilatkozatom szellemében, miután a jelen kor­mány iránt bizalommal nem viseltetem, nem sza­vazom meg a fiumei hajójáratra szánt költség­mennyiséget. Annyival kevésbé fogadom el Molnár Aladár í. képviselőtársam azon indítványát, hogy a kért összegen felől még bizonyos mennyiség adassék, nem szavazom meg azon oknál fogva, mert Magyarország polgárai nincsenek abban a helyzetben, hogy évenként a kiadások szaporítása által a már is elviselhetetlenné vált adók még magasabbra emeltessenek. Molnár Aladár: Csak igen röviden kívánom a t. ház engedélyével kijelenteni, hogy ha a t. pénzügyminister ur nyilatkozata szerint, ha t. i. azt jól értettem, kilátásunk lehet arra, hogy az eddigi összeggel, vagy a kormány által talá­landó valamely más módon ugyanazon czél el lesz érve, a melyet én elérni óhajtok, hogy t. i. ne csak az eddigi járatok tartassanak fenn, hanem a most remélhető újabb tengeri hajójáratok is megkezdethessenek, ha mondom, a t. minister ur kilátást nyújt arra, hogy ezen czélt a 12,500 frt megszavazása nélkül is elérjük,—akkor én vissza­veszem indítványomat. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: A t. képviselő ur szavaimra hivatkozván, kény­telen vagyok megjegyezni, hogy én nem mondtam, nem Ígértem, és nem is ígérhettem, hogy a jövő költségvetési tárgyalásnál ezen összeg megsza­vazása keresztül fog menni; ezt nem mondtam, nem mondhattam, csak az volt megjegyzésem, hogy a pénzügyi bizottság meghallgatása nélkül a költségvetés megállapítása előtt nem lehet ezen összeget megszavazni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ennél­fogva a határozatot csakis azon szerkezetben fogadom el, a mint azt Wahrmann képviselő ur előterjesztette (Helyeslés, Felkiáltások jobbfelöl: Vonja vissza Molnár Aladár az ő indítványát!) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a Wahrmann képviselő ur által beadott határozati javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Ugy hiszem, Molnár Aladár kép­viselő ur visszavette indítványát. Molnár Aladár : Nem vettem vissza! Baross Gábor jegyző (olvassa Molnár Aladár határozati javaslatát). Elnök: Szavazásra fogom feltenni a kér­dést. Madarász József: Azon kérdést vagyok bátor intézni a t. előadó úrhoz, volt-e e kérdés a pénzügyi bizottság előtt? (Felkiáltások jobbfelöl : Csak a kérdéshez lehet szólni!) Elnök: Azzal kezdtem szavaimat, hogy fel­teszem a kérdést, akkor felszólalt Madarász kép­viselő ur, s így szólási jogát nem vehetem két­ségbe, Hegedüs Sándor előadó: Sem az egyik, sem a másik határozati javaslat nem volt a pénzügyi bizottság előtt, és ezért nem tárgyal­tatott. Azonban Wahrmann képviselő indítványa az Í878 iki költségvetésen túl nem megy; ugyanis a tényállás az, hogy a költségvetési előirányzat megszavazása alkalmával erre vonatkozólag elő­irányozva nem volt semmi, és csak utólag, május 18-án határozta a ház a pénzügyi bizott­ság javaslata alapján, hogy a kormány meg­indíthatja az illető járatokat, megkötheti a szer­ződést és erre aztán póthitelt kérhet. Tehát, habár utólag járult is ez a költségvetéshez, annak azon határozat kiegészítő részét képezi. És én, midőn Wahrmann képviselő ur indítványa fel­merült, nem beszéltem ugyan a pénzügyi bizott­ság nevében, mert attól felhatalmazásom erre nincs, de azon meggyőződésemet fejeztem ki, hogy midőn indemuity adatik a ministeriumnak az 1878. évi költségvetés alapján, akkor az annak integráns részére nézve is megadható, — 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom