Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-26

^ 26. országos ülés Elnök: A mentelmi bizottság jelentése kinyomatik, a ház t. tagjai közt kiosztatik és annak idejében napirendre tűzetik. Következik a napirend : a legmagasabb királyi trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat tárgyalásának folytatása. Molnár Aladár jegyző: Csatár Zsigmond! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Ki következik utána? Molnár Aladár jegyző: Sárközy Aurél! Sárközy Aurél: T. ház! Midőn a hosszú felirati vitának ily előhaladott stádiumában fel­szólalok, bocsánatot kérek a t. háztól, hogy est teszem, de a kormánypárt több tisztelt szónoka g az igen t. ministerein ök ur is felszólalásaik által azon meggyőződésre juttattak, hogy daczára a 2l-es bizottság által szerkesztett felirati javas­latban kifejezett bizalmatlanságnak, ismételve haj­landó lesz megkisérleni a kormány alkotás nehéz és fárasztó munkáját; mi, daczára a személye iránt viseltető tiszteletemnek, megvallom, nézetem szerint a hazára és nemzetre nézve valódi szeren­csétlenség lenne. {Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon és baloldalon.) Azért engedje meg a t. ház, hogy néhány szóval indokoljam adandó szavazatomat. {Halljuk!) A ház asztalán lévő felirati javaslatok közöl a horvátországi kép­viselők által benyújtott felirati javaslatot fogad­nám el azon esetben, ha azon szerencsétlen szerencsés helyzetben lehetnék, hogy a kormányt támogató többséghez tartoznám ; [Derültség a szélső balon) mert nézetem szerint egyedül azon felirati javaslat áll a kormánypárt alapján, egyedül azon felirat helyesli a kormány eljárását és politikáját. {Ugy van! balon és szélső balon.) Mint ellenzéki és a jelen kormány bukását akaró kép­viselő scrupulus nélkül szavaznék a többség bizottságának javaslatára, ha arról nem volnék meggyőződve, hogy az abban kifejezett bizalmat­lanságot a kormár.y bizalmi szavazatnak veszi; mert abban sima és udvarias szavakban s határozatlan módban tartva ugyan, de határozott bizalmatlanságot látok a kormány iránt. {Ugy van! Ugy van! a bal és szélsőbalon.) Épen azért, mert nézetem szerint a jelzett javaslat nem hatá­rozott s abban némelyek a kormány iránti bizal­mat is képesek lennének a sorok közt kiolvasni, én azt részemről el nem fogadom, {Helyeslés a szélső balon), mert ha valaha, úgy a jelen hely­zetben szükséges, hogy nyilt, őszinte és hatá­rozott legyen a hang, melylyel a felirat a nem­zet akaratát, óhaját és kívánságát a tróobeszédre válaszolva ő Felsége előtt kifejezi, mert a nem­zet sohasem volt iíy helyzetben, hogy oly ered­ménytelenül és sikertelenül kelljen egy reá nézve rósz és minden esetben vészthozó politika ellen küzdenie, mint jelenleg! {Ugy van! a szélső balon.) ovember 26, 1878. 389 Tiszt, ház! Rósz és vészthozónak jeleztem a politikát, mely ellen e padokon küzdünk, mert hogy a t. kormány külügyi politikája úgy a monarchia és benne a nemzet anyagi és erkölcsi fejlődésére nézve, mint politikai tekintetbea is káros, az minden kétségen felül áll. Hiszen ha egyebet nem tekintünk, tekintsük csak pénzügyi viszonyainkat: eladósodva, az állam-tönk szélén akkor, midőn az állampolgárok adóképessége hiányában újabb adófelemelésre még csak gon­dolni sem lehet; midőn már annyira jutottunk, hogy az adók által maga a nemzet tőkéje van megtámadva és az adóvégrehajtó még kényszer­rendszabályokkal is alig képes az évi adók 3 A részét behajtani: akkor, mondom, ily desperatus helyzetben fennen hangoztatva nagyhatalmi állá­sunkat, hódító vállalatba bocsátkozni, és bocsát­kozni csak azért, hogy nagyhatalomnak látszas­sunk, és mint a ministerelnök ur mondta, hogy Európával egyetértőleg járjunk el: ez — bocsássák meg e kissé erősebb kifejezést — a nemzet léte­lével űzött könnyelmű játék. {Ugy van! Igaz! a balon és a szélső balon.) Szabadjon itt azon sokszor emlegetett nagyhatalmi állásunkat néhány szóval illustrálnom. Én nagyhatalomnak csak oly államot tarthatok és tartok, mely jól rendezett bérviszonyokkal bir, gazdag és ennek folytán akaratát a világeseményekre érvényesíteni is képes. De az által, hogy egy állam nagy kiter­jedéssel bir, nézetem szerint még egyáltalában nem nagyhatalom. Példa erre épen Törökország, melyet önök t. uraim! ott a túloldalon épen most az élők sorából kitörölni akarnak. Azt pedig, hogy mi Bosznia elfoglalásával nagyhatalmi állá­sunkat neveltük és erősbítettük, mert Európától nyervén arra mandátumot, Európával egyetértőleg jártunk el — azt kereken tagadom! Mert a mon­archia határait kiterjesztjük ugyan, de gyengitjiik azt belerejében és egyengetjük az utat arra, hogy sem magunk, sem mások az osztrák mon­archiát nagyhatalomnak ne mondhassák. Mert Bosznia meghódítása csakugyan sem jövedelmeiuket nem szaporítja, sem nemzeti mívelődésünket elő­mozdítani nem fogja Hanem fog eredményezni újabb és újabb fedezhetetlen deficiteket és újabb és újabb adónemek leleményes feltalálását; és ennek következtében általános nemzeti demorali­satiót, mely nemzeti demoralisatiónak köszönheti nagy részben az igen tiszt, kormány a jelenlegi többséget is, mert a választások alkalmával napi­renden voltak a választók ajkairól hallható ilyen kifejezések: „Már mi rajtunk nem segit senki és semmi; azért inkább a kormánypárti jelöltre szavazunk, mert ott vannak a húsos fazekak, azokból tán nekünk is jut egy darab." A választók ilyen gondolkozásmódja mellett nyerhette csak meg a t. kormány a többséget, melyre a minister­elnök ur oly büszke, nem pedig az occupatió

Next

/
Oldalképek
Tartalom