Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-25
25. országos ülés november 25.1878. 375 je pokorio okupaciji Bosne i Hercegovine, nije i nemoze biti opasan i neprijatelj oslobodi teljn svom. A do Vas ce sada g. g. moja stojati, da ne odbijete i neotudjite narod taj od sebe, do Vas ce stojati, da nestavite, nedovedete narod taj u opreku sa interesom monarkije i ugarske drzave; do Vas ce stojati, da ostane narod taj priorzen, a zemlja mu koristna i ukupnoj monarkiji i drzavi ugarskoj. Podajte svakom sto je éije, branite, postujte i nedajte nikomu svojih prava, ali ne uskraéujte ni drugima prava pe neóe Vam Slavenstvo zazorno biti ni u monarkiji ni izvan monarkije, nego ce te naéi u Slaveni podporu i sebi i drzavi. Eto to sam drzao za duznost svoju otvoreno da ispovjedim ovdie bez obzira na to, hocu li time komé ugoditi ili se zamjeriti; nastojav sam da pokazem pogrieske i uzroke, s kojih drzim da je nastala ova zalosna unutaruja situaeija; nezuam jesam li odgovorio preduzetom si zadatku, ali to zuam, da me je pri tom rukovodila dobra volja i namjera, koju imadem za obcu stvaz, za obci interes monarkije i zajedniéke nam domovine nase. I stim izjavljujem se za adresu g. zastupnika Mihalovióa. Ugyanez magyarul: T. ház! Annyi fényes beszéd után valóban restellem ezen felirati vitában szót emelni; de elhatároztam magamat erre, mert ezt azon nemzet — melyet többi társaimmal együtt itt képviselni szerencsém van — iránti kötelesség s felelősség parancsolja, s mert erre a tárgy, mely itt már több nap óta tárgyaltatik, rendkívüli fontossága is buzdít. T. ház! Mint felelet a trónbeszédre, ezen t. ház asztalán öt felirati javaslat fekszik. A keleten történt nagy és fontos események általában, Bosznia és Herczegovina occupatiója pedig különösen nyújtanak ezen felirati javaslatoknak kivételes fontosságot; az egyes képviselőket pedig választóik iránt nagy felelősséggel terhelik. A benyújtott felirati javaslatok köztt, nekem úgy tetszik, csak azon felirati javaslat teljes és tökéletes, melyet Mihalovics tisztelt képviselő ur társaival együtt nyújtott be, mert csak ezen javaslat ád positiv véleményt, biztos alapot s programmot a szóban forgó keleti kérdésben egyáltalában, Bosznia és Herczegovina occupatiója tárgyában pedig különösen ; a többi felirati javaslatok nem tartalmaznak mást, mint egy egész negatiót, melyből a fenti kérdésekben semmiféle positiv irány ki nem vehető. De eltekintve ettől, azt tartom, hogy a horvát képviselők felirati javaslata, az eddigi keleti politikának s Bosznia és Herczegovina occupatiójának helyeslésével, az egyedüli, mely a tényleges állapotnak, s az összbirodalom, még egyszer ismétlem, az összbirodalom jól felfogott érdekének felel meg. A többi javaslatokban, különösen pedig az azokat eddig bevezető beszédekben, az osztrákmagyarországi politika egyáltalában, Bosznia és Herczegovina occupatiója pedig, mint a birodalom fennállására nézve káros és veszedelmes, különösen ítéltetik el; az mondatik, hogy az eddig követett keleti politika egyáltalában, Bosznia és Herczegovina occupatiója pedig különösen az osztrák-magyar monarchia érdekei ellen van. De, uraim,nekem úgy látszik, hogy a birodalom érdeke helytelen, hibás és egyoldalú szempontból, azaz a kizárólagos magyar nemzeti politika s törekvés szempontjából biráltatik meg. Uraim, ezen egyoldalú szempontot az osztrák-magyar monarchiának az egyik és a másik felének úgy kül- mint belpolitikájában látjuk. Mind a mi Ausztriában nem német s itt nem magyar, elvettetik, s a monarchia érdekeivel ellentétben állónak tekintetik, s nem vétetik tekintetbe s számításba annyi más nemzet, mely úgy számra, mint területre nézve ezen monarchia lényegesebb részét képezi, s melynek nem szabad engednie, hogy a monarchia érdeke csak a német és magyar érdekkel identifikáitassék. Ezen más nemzetek köztt pedig különösen a szláv nemzetet veszem ! tekintetbe. De nem akarok itten most a szlávokról Ausztriában s a magyar korona országaiban lévő egyéb szlávokról beszélni, csak a horvát nemzetre fogok szorítkozni, mely nemzet az államjogi egyezmény s a kölcsönösen kötött magyarhorvát egyezség alapján itten ül, s egyéb magyarországi képviselőkkel működik s oda törekszik, hogy nem csak általában az osztrák-magyar monarchia, hanem különösen a magyar korona országainak fennállása megmentessék s biztosíttassák s ereje emeltessék. S hogyan állunk mi ezen közösségben! Mielőtt erre válaszolnék, engedjenek meg uraim, miszerint önöket emlékeztessem arra, mit gondoltak ezen közösségről s hogyan lett az kötésekor felfogva? Erre, uraim, a most már boldogult magyar nagy hazafi, Deák szavaival fogok felelni. Jól tudom — mondta ezen nagy hazafi — hogy a magyar-horvát közösség nem köttetik csupán szerelemből s az egyik nemzetnek a másik iránti hajlamából, hanem a közös érdek miatt, mely az egyik nemzetet a másikra utalja, s minél jobban fognak ezen érdekekre kölcsönösen vigyázni, azokat őrizni s gyámolítni, annál erősebb lesz ezen közösség, s annál jobban fognak a nemzetek megbarátkozni. így gondolta a nagy magyar hazafi. Ezen közösségben hogyan áll a közös érdek ? Őriztetik-e s gyámolittatik-e a horvát érdek egyenlően a magyar érdekkel?
