Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-6

;ÍO 6. országos ülés október 28. 1878. Ez véleményem. E véleményt jogom van a ' házszabályok szerint kifejezni, kimondván, hogy e kérvény az illető bíráló bizottsághoz utasittatik. Helfy Ignácz: Csak azon kérdést vagyok bátor intézni, mikor méltóztatott kézhez venni a kérvényt? Elnök: Én ezen kérvényt akkor kaptam kézhez, mikor a korelnök úrtól az elnökséget átvettem. Helfy Ignácz: Tehát a ház alakulása után. (Elénk derültség a szélső balon. Mozgás a jobb oldalon.) Apponyi Albert gróf: Bármily bajos dolog legyen valakinek a házszabályokra vonatkozólag oly elismert tekintélytől, mint a ház t. elnöke, eltérő véleményt táplálni és annak kifejezést adni: mégis ez esetben a megválasztott képviselők mandátumának jogait megóvandó, kénytelen vagyok kifejezést adni annak, hogy a t. elnök ur hivatkozása a 76. §-ra engem az általa felállított tétel helyességéről meggyőzni egyátalán képes nem volt. [Helyeslés a baloldalon.) A 76. §. azt mondja, hogy a ház alakulásának kimondása után, az eddig igazolt képviselők választása ellen kérvény többé nem fogadtatik el. De nem mondja azt, hogy a ház megalakulása előtt mindenféle kategóriájú képviselő ellen kérvény elfogadtatik. (Elénk derültség a középen.) E szakasz megvonja azon időhatár egyikét, melyek a kérvények beadhatása ellen megvonatnak, de nem mondja, hogy ez azon egyetlen határ, mely az idő tekintetében a kérvények beadására nézve fönnáll. A másik időhatárt megszabja a házszabályok 18. §-a, 8 e határ nem más, mint a végleges igazolásnak a korelnök által való kimondása. Mert a 18. §. világosan azt mondja: a korelnök a kifogástalan megbízólevelek beadóit, igazolt képviselőknek jelenti ki. {Helyeslés a baloldalon.) Feltehetjük-e, hogy a mi házszabályaink a korelnököt oly kijelentésre jogosítanák, vagy köteleznék, mint itt világosan kötelezi őt a házszabály, mely kijelentésnek semmi értéke nincs, mely később felmerült körülmények folytán illuzoriussá válhatik? Milyen értelme van annak, hogy valakit igazoltnak jelent ki, ha később, bármily körülmény folytán, nem igazolt, kifogásolt képviselővé válhatik? Azt hiszem, hogy a házszabályok, ha a 76. §-t a 18. §-al egybevetjük, egész az évidentiáig világosak a tekintetben, hogy a kit a korelnök igazoltnak kijelentett, az többé semmi tekintetben kérdés alá nem jöhet. S ha fontos a választók jogainak megóvása, kiknek a törvény és a házszabály kérvényezési jogot ad, nem kevésbé fontos az elvállalt és kifogástalanoknak talált mandátumok megóvása. {Helyeslés a balfelöl.) S ha az egyik jog megóvására ez esetben csupán tévedésekre hivatkozhatnak, én a másiknak megóvására, világos házszabályra hivatkozhatom, s több súlyt kell adni a ház jegyzőkönyvéből fölolvasott határozatnak, mint a naplóból fölolvasott s a hitelesség jellegével nem biró egyéni véleménynek. [Helyeslés a baloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy a házszabályok értelmében a Thaly Kálmán képviselő ur ellen beadott kérvény többé figyelembe nem vehető. [Elénk helyeslés a baloldalon.) Ivánka Imre: T. ház! Itt a két jegyzőkönyvvel történik, hogy úgy mondjam, szójáték. Nem foglaltatik a kiigazítás az illető osztály jegj^zőköny vében, de a ház jegyzőkönyvében igenis ez benne foglaltatik. [Felkiáltások a baloldalon: Nincs benne!) Bent foglaltatik. A jegyzőkönyv elején meg van mondva, hogy kérvény adatott be, s a végén az foglaltatik, hogy a kérvények át fognak adatni az illető helyre. A valósága a ház jegyzőkönyvének ez. Ne méltóztassék tehát a képviselő ur az osztály jegyzőkönyvét a ház jegyzőkönyvével összetéveszteni. [Helyeslés a középen. Ellenmondás a baloldalon.) Elnök: T. ház! Ezen a kérdésen mégis át kell esnünk. Hegyessy Márton: T. ház ! Én mindenesetre érzem azt, hogy bármiképen határozzunk is, jogokat fogunk megsérteni. Az tény, az tagadhatlan, ha a kérvényt figyelembe nem vesszük, akkor a kérvényezők jogait fogjuk megsérteni; ha a kérvényt figyelembe vesszük, akkor meg fogjuk sérteni magának a háznak tekintélyét. [Helyeslés a balon) T. ház! Ebből a kínos helyzetből minket más, mint maga a házszabály, nem vezethet ki. A házszabály világosan mondja, és itt némileg eltérek t. barátom Apponyi véleményétől, hogy azon igazolt képviselők ellet!, kik a korelnök által igazoltaknak mondatnak, mindaddig, mig a megválasztott elnök a házszabályok értelmében a házat alakultnak nem mondja ki, el lehet fogadni a kérvényt, illetve, a mi itt a fő, azt át lehet helyezni a b) pont alá. Tény az, hogy a kérvény beadatott jókor; az ellen szó nem lehet. De tény az is, hogy egy hiba történt, végzetes, sajnos hiba, nevezetesen az, hogy a korelnök akkor, midőn az illetőket igazolta, az osztály által igazolt képviselőkről szólt, nem jelentette egyszersmind ki, hogy a hozzá utólag beérkezett kérvény folytán, Thaly Kálmán a b) pont alá soroztatik. Ebben a helyzetben találta a kérdést megválasztott elnökünk, ki akkor, midőn megalakultnak mondta ki a házat, szintén nem helyeztette át Thaly Kálmánt a b) pont alá. Miután ezek így történtek, minthogy ebből kitűnik, hogy itt nem az osztály jegyzőkönyvével, hanem a ház jegyzőkönyvével vau dolgunk: ezen az alapon, épen a ház jegyzőkönyve és a ház