Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-22
306 ^ 2 * országos ülés n< Nincs abban a beszédben semmi, mit az újságokból és a mende-mondákból rég ne lehetett volna tudni. Mondatott, s egyik felirati javaslatban érintve is van, hogy a kormány készséggel előterjesztette a háznak a berlini szerződést. Igaz, de oly alakban terjesztette be, hogy azt érteni nem lehetett. Mert mi volt a berlini congressus műve ? A san-stefanói békekötés átdolgozása. Tehát hogy megtudjam határozni, hogy melyik jobb a kettő közül, kell, hogy a san-stefanói békekötést is ismerjem; ezt azonban a kormány nem terjesztettebe. De a berlini szerződést akkor, hogy ha a berlini congressus jegyzőkönyve a ház tagjainak kezében nincsen, nem lehet megérteni. Hiszen csak vegyük azon esetet, mely bennünket legközelebbről érdekel, azon hires mandátumot, melyet kormányunk Bosznia és Herczegovina elfoglalására kapott, magából a berlini szerződésből megérteni nem lehet. Ott az mondatik, hogy Bosznia és Herczegovina tartományokat AusztriaMagyarország fogja megszállani és igazgatni. Azután van egy hosszú incisum, mely azt mondja, hogy Novibazár sandsákot nem kívánja administrálni, hanem csak elfoglalni és a végén hozzátétetik, hogy e czélból Ausztria-Magyarország és Törökország kormányai fenntartják maguknak a részletek fölötti egyezkedést. Igeu ám, de a congressus jegyzőkönyve egészen máskép tünteti fel a dolgot. A congressus jegyzőkönyve szerint a congressus 8-ik ülésében, midőn ezen kérdés napirendre került, gróf Andrássy, mint AusztriaMagyarország első meghatalmazottja egy memorandumot olvasott föl, melyben igyekszik kimutatni azt, hogy Ausztria-Magyarországnak mint közvetlen szomszédnak érdekében áll ezen tartományok pacificatiója és ügyeinek rendezése és igyekszik kimutatni azt, hogy a rendet ott a török kormány nem képes helyreállítani és fentartani. A török meghatalmazott, ismételve magára vállalta a congressus előtt azon kötelességet, hogy pacificálni és rendezni fogják ezen két tartományt, s tiltakozott az ellen, hogy ez, mint Salisbury angol követ indítványozta volt — AusztriaMagyarország által foglaltassék el és kormányoztassák. Azonban a többség leszavazta őt, s ámbár valamennyien beleegyeztek, kivéve a török követeket, az elnök mégis szavazásra bocsátotta a kérdést s a szavazásnál valamennyi hatalmasság képviselője ismételte azt, hogy AusztriaMagyarország foglalja el és kormányozza Boszniát és Herczegovinát; kivéve a török követeket, kik határozottan tiltakoztak ez ellen és utasításaikhoz ragaszkodva, megmaradtak a mellett, hogy Ausztria-Magyarország ne foglalja el, hanem továbbra is az ő fejedelmük által uraltassék, s megigérték, hogy általuk a két tartomány rendeztetni fog. vember 21. 1878. Ekkor az elnök, hg. Bismarck megtámadta a török képviselőket, őket hálátlansággal vádolta és azzal ijesztgette, hogy ha ezt nem fogadják el, akkor nem a berlini szerződés, hanem a sanstefanói béke előtt állnak; vagy mindent el kell fogadniok vagy semmit se: szóval felszólította őket, hogy új utasításokat kérjenek és hogy a jegyzőkönyv nyitva marad ezen új utasítások felvételére. Négy üléssel később, a 12-ik ülésben a török követ csakugyan felszólalt és azt mondta, hogy ő kapott e tárgyban új utasításokat, s ennek folytán felolvasta a következő formulát: (olvassa a franczia szöveget.) „Le Grouvernement Imperial ottoman a pris en trés serieuse consideration l'opinion emise par le Congrés, relativement aux moyens propres a amener la paeification de la Bosnie et de F Herzegovine: II y met une confiance entiére, et il se réserve de s'entendre directement et préalablement avec la Cabinet de Vienne ä cet égard." E szerint kijelentette, hogy megnyugszik a congressus határozataiban, s fenntartja magának azt a jogot, hogy előlegesen és egyenesen a bécsi cabinettel ez iránt megegyezzék. Midőn én a múltkor azt mondtam, hogy előleges megegyezésről van szó, a ministerelnök ur azt mondta, hogy nincs, hogy ott nem előleges megegyezésről, hanem csak megegyezésről van szó. Hát az igaz, hogy a berlini szerződésben nincsen szó előleges megegyezésről; de miután a szerződések magyarázatául a jegyzőkönyv szolgál, a ki e jegyzőkönyvet elolvassa, az világosan látja, hogy előleges és egyenes megegyezésről volt szó. És ezután mi történt? Talán felszólalt ellene valaki ? Nem. Az elnök constatálja, hogy a congressus kebelében a nyolczadik ülésben előfordult kérdésre, Bosznia és Herczegovinára nézve az egyezség tökéletesen helyreállott. Tehát nem volt senki, a ki kifogásolta volna a török képviselők azon kívánságát, hogy arra nézve előleges és egyenes egyetértésre jöjjön a bécsi kormánynyal. Ezt csak azért hozom fel, mert először a ministerelnök ur kétségbe vonta, és mert másodszor bizonyságául szolgált annak, hogy a berlini szerződés beterjesztése annyi mint semmi, mert azt magában érteni nem lehet. így van például Bessarabiának visszacsatolását illetőleg. Egy helyen az mondatik, hogy Bessarabia visszacsatoltatik Oroszországhoz, de azt, hogy ezen tény ellen egyedül az angol képviselő, Beaconsfield tiltakozott, ez ott nem mondatik. Nem úgy tiltakozott, hogy ha a tiltakozásnak nem lesz eredménye, akkor háborút fog csinálni, — mint azt a ministerelnök ur mondta, hogy a nagy hatalmasságok csak úgy tiltakoznak, — sőt ellenkezőleg azt mondta: „A párisi békekötésbe való ezen beavatkozást nagy sajna-
