Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-21
284 fi. ©mágu* üléí november äO. 1878. nem lehet, senkit megrovás vagy dicséret ezért nem illethet. És csakis így érthetem, hogy a ministerelnök ur ezen felirati javaslatot elfogadta. Csakis így érthetem, hogy ezen felirati javaslatot tisztelt barátom Tóth Vilmos elfogadta abbeli meggyőződésének kifejezéseként, hogy az occupatió kikerülhetetlen, és ennélfogva helyes; sőt, hogy még az annexiónak is vannak oly módjai, melyek mellett ő megnyugvással fogadja. Egy másik magyarázat, mely ma Hor váth Lajos, a múlt napokban pedig Szlávy József képviselő ur beszédében található: mindezt a kormány szabad cselekményeinek kell tekintem, melyeket megtenni vagy elkerülni egyiránt lehetett; mert kíllönben nem volna értelme annak, hogy úgy, mint ma Horváth Lajos képviselő ur mondta ott, hogy külpolitikánknak cselekvényeit a berlini congressus óta nem helyesli, nem volna értelme a felirat azon részeinek, mely a megszállás folytán előálló aggodalmak megszüntetését a fejedelemtől várja, s melyben kétségesnek állíttatik, vájjon, ha ezen cselekmény minden czélját elérjük is, az előálló előnyök felérnek-e az abból származó hátrányokkal. Mert kikerülhetetlen eseményeket e szempontból megbírálni czélíalan töprengés volna. Nem érteném a felirati javaslat ezen ée számos más kifejezését, ha nem tekintené az ott említett tényeket a kormányzat szabad cselekményeinek. Már most mindkét felfogásnak megvan a maga természetszerű következménye. Es politikai, taktikai okokból lehet ezen következményeket elhallgatni; de ezen következmények logikai szükségszerűséggel, az emberi ész természetében lévő kényszerűséggel előállanak. Az egyik felfogás természetszerű következménye az, hogy a kormányzat saját politikáját, saját cselekményeit érintve nem látván: a politikának még jövő irányára nézve is csak annyiban érzi magát a feliratban kifejezett irányhoz kötve. a mennyiben ezt a természeti események lefolyása lehetővé teszi. A második felfogás következménye az, hogy ha abban az értelemben fogatik fel a felirati javaslat: azt a jelen kormány el nem fogadhatja, a melynek cselekményeiről ott szó van, a nélkül, hogy magát arra ne ítélje, hogy jugum caudinumon áthajtassék, (Éiénk helyeslés a baloldalon) oly jugum caudinumon, a melyen túl nem kisérheti őt azok bizalma, kik őt azon átkergetik. (Helyeslés a baloldalon.) Komoly és őszinte emberekről én nem tehetem föl t. ház, hogy oly felirati javaslathoz fognának ragaszkodni, a mely meggyőződésüknek meg nem felel, s ha mégis azt tapasztalom, hogy egy és ugyanazon felirati javaslat ily különböző és egymással ellenkező két értelmezéssel fogadtatik el, akkor ebből egyet kell következtetnem (Halljuk!) s ez az, hogy ezen felirati javaslat nem szabatos, abban valami hiba van. És ha azok, kik e felirati javaslatot elfogadják, a parlamentnek jelen viszonyai közt való kötelességét teljesíteni akarják: akkor ezen szabatosítás elkerülhetetlen ; akkor elkerülhetetlen annak megmondása, hogy az egymástól eltérő két értelmezés közül melyik fejezi ki tulaj donképen a párt véleményét. (Helyeslés a baloldalon.) Ez elől nincs kitérés t. ház. A kitérés ez elől annyit jelentene, hogy a jelen körülmények között azon párt legelső kötelességét, t. i. határozott és őszinte vélemény-nyilvánítását a helyzetről és a jövő iianyáról nem akarja teljesíteni. (Helyeslés a baloldalon.) Ezzel pedig, tartok tőle, megsértetnék a nemzet iránti kötelesség, sőt megcsorbittatnék az is, mely a korona irányában fennáll. Mert midőn a parlament a trón magaslatáról felszólittatik, hogy úgy a helyzetről, valamint a jövő irányra nézve véleményét adja elő, nem szabad tévhitben ringatni vagy abban megtartani a koronát az iránt, hogy meggyőződése szerint mi a nemzet érdeke. (Elénk helyeslés a baloldalon.) És egy ily — ellenkező értelemben felfogható és magyarázható — felirat elvenné alapját egy parlamenti kormány alakításának, mert azon vállalkozó kormányra nézve nem volna alap, a melyről megítélje: vájjon azon politika, a melyre vállalkozik, a képviselőház többsége által elfogadott iránynak megfelel-e vagy sem. És egy ily felirat tehát a helyzet tisztázásához semmiben sem járulna. De van még egy más tekintet is, mely nézetem szerint lehetetlenné teszi e felirati javaslatnak szabatosítailan állapotban való hagyását. Es ezen tekintet azon képviselőket illeti, a kik nem szólalnak fel e teremben, hanem meggyőződésüket egyszerű szavazással jelentik ki. Komoly, önérzetes férfiúkról nem tehetem fel, hogy ily fontos ügyekre nézve, ily válságos viszonyok közt némán adja szavazatát oly felirathoz, mely a legilletékesebb részről épen a leglényegesebb kérdésekre nézve ellentétes értelemben magyaráztatik. Ha tehát el nem akarjuk a ház véleménye nyilvánulásának minden súlyát és befolyását venni; ha nem akarjuk a házat és a háznak tagjait azon helyzetbe hozni, hogy ily eljáráshoz folyamodjanak: akkor egy elkerülhetetlen, s ez azon felirat értelmének szabatosítása. S ez — meg fogja engedni Tóth Vilmos képviselő ur — nem ezen pártnak házi ügye, hanem igenis legfőbb érdeke azon pártnak, melynek kebeléből a felirat keletkezett; (Elénk helyeslés a balon) legfőbb érdeke főleg azért, mert különben azt kellene mondanunk hogy még ma is azt tapasztaljuk, hogy ezen pártot, a mennyiben véleménye
