Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-21
21. országos ülés november 20. 18Í8. §79 visszahatásában nyugaton is. És ezért beállott az időpont, mikor közbe kellett lépni, midőn közbelépett külügyérünk; és a midőn az európai hatalmasságok areopágján revisio alá vették az oroszok diadalmas fegyverei által kivívott békeokmányt, módosították, átalakították és összhangba hozták azt Európa érdekeivel. (Ugy van! jobbról.) A berlini congressus Bosznia és Herczegovina megszállásával bizta meg a monarchiát. Mik voltak annak okai, mik lehettek az elérendő czélok, azt a ministerelnök ur beszédében bőven kifejtette. Nincs mit hozzáadnom. Nincs okom azokat ismételnem; de hallottam azon ellenvetést, hogy a berlini mandátumot nem kellett volna elfogadni; mert, vagy megkívánják saját érdekeink, hogy szálljuk meg Boszniát és akkor nem volt szükség a mandátumra; vagy nem kívánják meg, és akkor a mandátumot nem kellett volna elfogadni. Igen, de van még egy harmadik is (Halljuk !) Megkívánták saját érdekeink is, megkívánták Európa érdekei is; saját érdekeink a mi actiónkban, Európa érdekei pedig a mandátumban találták kifejezésüket. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Hogy a mi saját érdekeinken kivül még az európai nemzetközi jog által elismert jogczfmet is kerestünk ; hogy azt, a mit érdekeink követelnek, azt Európa hozzájárulásával tettük, azt én nem hibának, azt én előnynek tartom. (Helyeslés a jobboldalon, ellenmondás a baloldalon.) Mi baj, hogy ha mi oly határozat alapján léptük át Bosznia határát saját érdekeinkben, a melyet ugyanazon ország souverainjának képviselője, felhatalmazottja irt alá, és a mely okmánynyal e eselekvényre beleegyezését adta. Saját határaink biztosítása betörések, becsapások, nyugtalanítások ellen, a hontalanoknak repatriátiója monarchiánk azon szándékának nyilvánulása cselekvények által, hogy az ő hozzájárulása nélkül érdekeinkkel ellenkező tények véghez nem vitethettek, követelték e lépést. De e megszállás által a porta egy nyugtalan tartományának féken-tartása terhétől menekült meg és így közvetve lehetségessé tétetett erejét a fennmaradt tartományokban mutatkozó féktelenségek korlátozására fordítani. Ezek voltak a megszál lás feladványai, melyek ép ugy saját, — mint a portának jól felfogott érdekeinek megfeleltek. (Helyeslés a jobb oldalon. Derültség. Ellenmondás a szélső baloldalon.) A ki azt állítja, hogy a bosnyák mozgalmakat mi idéztük elő (Egy hang a szélső baloldalon : Igaz is!) a ki azt állítja, hogy az ottaui rendetlenségeket, féktelenségeket, a mi politikánk okozta (Elénk felkiáltások a szélső balon : Ugy van!), az nem ismeri Bosznia múltját, (Egy hang a baloldalon : De igen jelenét!) A ki múltját ismeri, tudja, hogy ott a rendetlenség, féktelenség napi renden volt. A ki Horvátország viszonyait ismeri, tudja, hogy minden évtizedben történtek berontások, becsapások, betörések, melyeket a horvát határőrségnek véresen kellett megtorolni. Báró Waldstätten berohanása, utóbb Jelasics szerencsétlen betörési kísérlete, mindenkinek emlékezetében van. De tudjuk, hogy Omer basa a porta nevében évekig működött a bosnyákok ellen és hogy ez egyike volt a legféktelenebb, legnehezebben kormányozható tartományoknak (Egy hang a baloldalon: Hát azért foglaltuk el? Derültség) A mi határaink érdeke tehát épen úgy, mint a rend helyreállításának szüksége igazolja az ideiglenes megszállást. (Egy hang a baldalon: Meddig fog tartani?) és hogy ez nem az én nézetem, a mely igen csekély súlyú volna bármely, de főleg nagyfontosságú külügyi kérdésben, hogy ez a nézet Európa leghíresebb államférfiaié is, azt bebizonyítani, igen könnyű. Ez volt nézete azon férfiaknak, kik a berlini congressus határozatait hozták, (Egy hang a, szélső baloldalon: Tudjuk!) Méltóztassék megtekinteni az aláirásokat, (Felkiáltások a, szélső balon: Ismerjük !) azon férfiaknak, kiknek nevei nem csak nemzetök, hanem a világtörténelem lapjain fognak ragyogni (Egy hang a, szélső balon: Annál rosszabb !) és kiknek hírnevén nehezen fog csorbát ejteni az, hogy működésöket itt a házban az ügyefogyottság férczmíívének nevezték. (Tetszés a jobboldalon.) De ugyanily értelemben nyilatkoztak lord Beaconsfield és Salisbury Angliában tartott több beszédeikben ; nyilatkozott Gambetta, kinek belátását úgy hiszem, nem fogják kétségbe vonni. Gambetta határozottan nyilvánította, hogy Ausztriának állása és proeponderáus befolyása, Bosznia és Herczegovina megszállása által szükségkép logikai következetességgel oly politikára vezet, mely az angol politikával párhuzamos, mert ugyanazon érdekek őrévé állítja fel Ausztriát a nyugaton, a melyek őrévé lett Anglia Kis-Ázsiában. (Helyeslés a, jobboldalon. Ellenmondás szélső balon.) Laveleye nemzetünk gyik legjobb és leghívebb barátja, ezt a módját találta egyedül lehetségesnek egy Boszniában keletkezett irtó háború kikerülésére, ezt a módot a legalkalmasabbnak Dél-Panszlávia meggátlására. Itt az mondatott, hogy ez a szellemi vakságnak eredménye; a ki nem látja a csapdát, melybe Ausztria-Magyarország ez által belekerült, az vaksággal van megverve. Osztoznak a vakságban Beaconsfielddel, Salisbury vei, Gambetta| val és Laveleyevel. (Elénk tetszés és derültség jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Ellenkezőleg, kik roszalják, kik emelik kárhoztató szavukat ? (Halljuk ! Felkiáltások a szélső balon: Szlávy! Halljuk!) Eszembe jut egy régi országgyűlési adoma. Egy fiatal, az országgyűlésre induló követ tanácsot kérvén az ellenzék egyik régi vezérétől — az adoma többek
