Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-19
19. országos ülés november 18. 1878. 229 felállított út követése által lehetséges a nemzet aggodalmainak megszüntetése s a parlamenti kormányzat iránt megrendült bizalom helyreállítása. Maga a felirati javaslatban csak úgy, mint az előttem szólott t. elvbarátaim részletesen s kimerítően kifejtették a követett külügyi politikának helytelen és káros voltát, a monarchia legfontosabb állami és hatalmi érdekei szempontjából ; én nem fogom a t. ház nagybecsű türelmét az elmondottak ismétlésével fárasztani; felszólalásomban sokkal szűkebb körre kiváuok szorítkozni. A hallottak némelyikére szóló észrevételeim előadása mellett, szorítkozom csupán azon visszahatás megvilágosítására, melylyel a külügyi politika a monarchia összes bérviszonyaira bir s szorítkozom azon következmények ecsetelésére, melyek e politika folytatása mellett a monarchia összes belügyi és közjogi viszonyaira szükségkép bekövetkezni fognak. Én a követett keleti politikát és annak főleg eredményeit, Bosznia s Herczegovina elfoglalását a monarchia érdekei szempontjából indokolni, ezen politika hasznát s előnyeit gyönge eszemmel magamnak megmagyarázni képes nem vagyok. Károsnak, vészthozónak tartom e politikát a monarchiára, és pedig Magyarországra úgy, mint a lajthánthúli országokra pénzügyi, politikai és védelmi szempontokból egyaránt. Pénzügyi szempontból ezen politika lehetetlenné teszi a monarchia mindkétfele pénzügyeinek rendezését, aláásta a monarchia mindkétfele állami hitelét; ezen politika követése oly áldozatokat ró a monarchia népeire, melyek következménye szükségkép a pénzügyi bukás. Ez állításom igazolásául hivatkozom pénzügyi helyzetünkre. Emlékezzenek vissza azon t. képviselőtársaim, a kik a múltban velem együtt államköltségvetéseink megállapításában részt vettek; emlékezzenek vissza, minő szorgos takarékossággal, minő szükkeblüséggel jártunk el állami intézményeink dotálásánál. Pénzügyeink rendezése iránti tekintetből beszüntettünk majd minden beruházást, az adózó polgárok érdekeinek rovására takarékoskodtunk a közigazgatás, a közrendészet, takarékoskodtunk a közoktatás fejlesztésénél, leszállítottuk a törvényszékek irodai szükségletét, takarékoskodtunk, sőt hogy ne mondjam fillérkedtünk az irodai szereknél, a díjnokoknál, a szolgák fizetésénél. S vegyék figyelembe t. képviselőtársaim a direkt és indirekt megadóztatás terén mily terheket róttunk ismét pénzügyeink rendezése iránti tekintetből honpolgárainkra; terheket, melyeknek súlya megtámadja a nemzet törzsvagyonát, az adóképességet, melyek elviselhetlenségét az általános elszegényedésen kivül a kényszereladások, a végrehajtások hirdetik. S míg mindezen megterheltetések áldozatok és nélkülözések árrán sikerült költségvetési hiányunkat fO—25 millióra leszállítani, a mi, habár igen távol áll még az előttünk álló czéltól, önök által máris nagy haladásnak , vívmánynak tüntettetett fel; addig a monarchia külügyeinek intézői egy ép oly könynyelmű, mint nézetem szerint kalandos vállalattal, Bosznia elfoglalásával, hosszú évek fáradságos munkájának eredményeit teljesen illusoriussá tették, a nemzetet a pénzügyek rendezése helyett a pénzügyi katastropha felé vezették. (Élénk tetszés a baloldalon.) Vegyék t. képviselőtársaim figyelembe a jelen 78. évi államháztartás eredményeinek valószínű mérlegét, a folyó év hiánya a foglalási költségekkel és a kérendő póthitelekkel együtt megfogja közelíteni, meggyőződésem szerint a 60 milliót, a jövő 1879. év hiánya még azon legjobb esetben is, ha a novibazári foglalás elmarad is, meg fogja közelíteni az 50 milliót. S következni fognak a megszálló sereg biztonságával és élelmezésével indokolt boszniai beruházások : utak, hidak, vasutak, laktanyák, koródák építése, és mindezek és az évenkénti deficzit fedezésére szükséges kölcsönök folyton szaporodó kamatai a pénzügyi kibontakozást mind lehetetlenebbé fogják tenni. S vájjon mivel fogjuk fedezni ezen költségeket ? Hisz a lombardirozás és előlegezés kényelmes, de drága eszközei örökké nem tarthatnak; direct adóinkat felemelhetjük ugyan egy szavazással, de ezen felemelés a papíron fog maradni, nem fogja szaporítani az állam bevételeit; mert e hon polgárainak nagy része már az i eddigi terhek elviselésére is képtelen. Indirect ! adóink bevételeinek fokozását lehetetlenné teszi az önök által elfogadott közgazdasági és indirect adózási kiegyezés. Hitelre, kölcsönre vagyunk tehát szorulva, és vegyék figyelembe Magyarország állami hitelének mai helyzetét. A járadékkötvények, melyeknek árfolyama a foglalás előtt 96 frt volt, ma pedig 83—84 frton áll; s én nem hiszem, hogy ily árfolyam mellett is az állam szükségleteire megkívántató összegek beszerezhetők legyenek; nem hiszem legalább magam részéről, hogy lehetséges a folyó évi és jelen évi defíezitet, a 153 milliós kölcsön első és második felének fundálására szükséges összeget a járadék-kötvények elárusítása által beszerezni. Nem maradnak önöknek, t. képviselőtársaim, csak kétségbeesett pénzügyi műveletek, melyekkel feltartóztathatják ugyan rövid időre, de ki nem kerülhetik, csak még súlyosabbá fogják tenni a pénzügyi katasztrófát, és e kétségbeesett pénzügyi műveletekről szó is van a közvéleményben: az alig felszabadítandó államjavak isméti elzálogosítása, vagy a só- és dohány-monopólium bérbeadása, vagy ehhez hasonló műveletek azok, melyekre önöknek támaszkodni kell e politika folytatására. És hogy ez ugy van, ezt nálamnál
