Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-18

18. országos ülés Említette még a ministerelnök ur, hogy nagy fontosságú világeseményekkel állunk szemben, melyeket megakadályozni senkinek se volt hatalmában. Ugyanezt hallottuk azon trónbeszédben is, melylyel ő Felsége a deíegatiókat fogadta. Ott is az volt mondva, hogy nagy történelmi eseményekkel állunk szemben, melyeket megakadályozni egy hatalomnak sem volt tehetségében. Ez, t. ház, szoros összefüggésben van azzal, hogy ezen orosz-török háborúban átalában a keleti kérdés oly valami fatumszerűnek volt feltüntetve. Általában mondottuk azt gyakran, már e házban is felhozatott, felhozta Polyt képviselő ur és tegnap a kormánypárt egy t. szónoka, hogy Törökország állása tarthatatlan, Törökország nem képes a civilisatióra, utat kell törni az európai civilisatiónak Törökország elhárításával. Miután ezen kérdés kétségtelenül igen nagy szerepet játszik az összes keleti kérdés felfogásában : méltóztassék a t. ház kegyesen megengedni, hogy azzal kissé tüzetesebben foglalkozzam. {Halljuk!) A mi azon nagyfontosságú világeseményeket illeti, bátor vagyok azokhoz, kik ezt emlegetik, azon kérdést intézni, miért hozták létre ezen nagy történeti eseményeket? A kik ezen történeti eseményeket létre hozták; a kik azt a maguk önszántából idézték elő: azoknak nincs joguk hivatkozni arra, hogy ez a fátum műve. Tudjuk, hogy azok, kik nagyban űzik a gyilkolás mesterségét, mindig kerestek maguknak afféle magasabb ürügyeket eljárásuk palástolására; s e tekintetben mindannyian kontárok a mi ősünk Attila mellett, a ki azt mondta magáról, hogy Attila Isten ostora. 0 még magasabb szempontból fogta fel hivatását. Azt mondják, hogy Törökország állása tarthatatlan. Ez t. ház tökéletesen az, a mivel annak idejében Lengyelország megsemmisítése indok oltatott. Akkor is azt mondták: Lengyelország anarchicus állam, mely nem képes magát fentartani, nem tud rendet tartani; s igy a szomszéd hatalmaknak saját biztonságuk érdekében kötelességük őt felosztani. S mi történt t. ház? Hogy a lengyel nemzet most is, száz esztendő múlva még mindig él s azon akkori európai gaztett megboszulía magát, mert akkor vettetett meg Oroszország túlhatalmasságának legelőször az alapja {ügy van! a szélső halon) ; s nem is fog nyugalomra térni Európa mindaddig, míg a megsértett igazságnak elégtétel nem adatik. {Elénk helyeslés a szélső balon.) Azt kérdem, t. ház, mi okozza Törökország gyengeségét? Tudvalevő dolog, hogy semmi egyéb, mint Oroszország túlhatalmasodása, mely hódító szerepet visz most is; mely száz év óta folytonosan, rövid időközökben, háborút intéz ellene és a háborúk közötti időközöket Törökország lakosságának folytonos lazításával tölti be, november 16.1878. OQg j (ügy van! a szélső baloldalon), a mi lehetetlenné j tette, hogy ez a míveltségben haladjon, a reformokat keresztül vigye és ügyeit rendezze. Ezen politikában, úgy látszik — mintegy bizonyítéka annak a teljes egy húron pendülésnek — Ausztria sem akar most már Oroszország mögött maradni. Tudvalevő dolog a keresztény bosnyák lázadás alkalmával Ausztria magatartása; tudvalevő Dalmátia kormányzójának eljárása, azon szívesség, melylyel a menekültek nálunk mindig fogadtattak, tudvalevők azok a fegyver- és lőszerküldemények. Mindezeknél azonban csak azon kis malheur esett az osztrák-magyar kormányon, hogy nagyon korán kezdték a dolgot, úgyhogy a rendetlenség nem tartott addig, mig szükség lett volna rá; s midőn eljött a beavatkozás ideje, midőn bementünk rendet csinálni, voltakép nem volt rendetlenség, mert a Hadzsi Loja-féle lázadás, az állítólagos rémuralom, melynek megfékezését tűzte ki a kormány feladatául, az nem volt semmi egyéb, mint kezdete azon hősies védelemnek, melyet a bosnyák mohamedán lakosság kifejtett. {ügy van! balfelöl.) Azt mondják, t. ház, hogy Törökország akadályát képezi a civiíisatió terjedésének. Én nem ismerhetem el a civiíisatió hordozóinak azon jogát, hogy a civilizálás ürügye alatt nemzeteket semmisítsenek meg. Ez nem egyéb, uraim, mint a régi vallásos üldözés theoriája. Akkor jogosulva érezték magokat a hatalmasok arra, hogy isten nagyobb dicsőségére embertársaikat irtsák, pusztítsák, a hitnek ürügye alatt, mely az égben egyedül üdvözít: most ugyanazt akarják tenni a civiíisatió ürügye alatt, mely a földön egyedül boldogít. Hanem a jelszó, mondom, némileg változott, de az eljárás ugyanaz: kegyetlen háború, irtás, pusztítás, a legvadabb szenvedélyeknek féken kivüli bocsátása. Mit akarnak azon civilisator urak? Mit fognak csinálni azzal a még mindig sok millióra menő törökkel? Politikai rendszabálylyá akarják tenni az atrocitásokat, az asszonyok és gyermekek legyilkolását ? Ez nem a civiíisatió terjesztése, ez maga a legvadabb barbarizmus, {ügy van! balfelöl.) Sokat beszélnek napjainkban a rézbőrű indiánokról, kik a sors által pusztulásra, enyészetre vannak kárhoztatva. Tehát kérem, midőn a torok nemzetről van szó, vájjon rézbőrű indiánokkal állunk szemben? Hasonlítsuk össze azon keresztény népekkel, melyek a török mohamedanusok örökösei gyanánt szerepelnek. Vájjon kiállhatják-e a mérlegelést. Azt hiszem, egyáltalán nem. Nemcsak jellemnemességre, becsületességre nézve sokkal magasabban áll valamennyinél a török nemzet: de még azon tulajdonságokra nézve is, melyek a civilisatióban igen nagy szerepet játszanak. u. m. munkásság, ügyesség, kézi ipar tekintetében, abban se áll hátrább, a török, sőt a Í; S