Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-16

]78 16. országos ülés* november 14. 187S. a portának Boszniában keresztül kellene vinnie. Ezen öt reform közül a porta négyet azonnal elfogadott: de az ötödik ellen komoly és alapos aggodalmakat hozott fel. Ezen ötödik pont azt tárgyazta, hogy Bosznia egyenes adója fordíttassák Boszniának helyi szükségeire és administratiójára, a közös kiadásokra pedig maradjon az indirect adó, a mely ott bizonyára jelentéktelen összeget képvisel. Ezen reformjegyzék volt kezdete azon diplomatikai actionak, mely Törökországgal szemben inscenáltatott; a mely a konstantinápolyi értekezletre, azután szakításra és végre háborúra vezetett. S ennek folytán azt hiszem, hogy mi erkölcsileg kötelezve vagyunk ezen kedvezményt megadni, és ha azt megtesszük, akkor nem tudom, hogy az occupatió költségei miképen fognak még csak sperative is befonni. Ha pedig nem jönnek be, akkor kérdem: minő eljárás Törökországgal szemben felállítani oly követeléseket, és ezeknek folytán beleerőszakolni ezen szerencsétlen államot a háborúba, melyeket teljesíteni magunk sem vagyunk képesek? Azt hiszem t. ház, kimutattam, hogy monarchiánk kormánya e monarchiát erőszakosan belehurczolta egy nagy katonai és külpolitikai actióba, melyet a monarchiának érdekei nem kivannak, és a mely oly tömérdek áldozatot igényel, oly indokolás alapján, a mely komoly vizsgálatnak próbáját ki nem állja, és a melyre nézve még azon fáradságot sem vették magoknak, hogy a plausibilitásnak csak látszatával ruházzák fel. Bármiként legyen is azonban, t. ház, ezen mandátum elfogadásának és végrehajtásának bevégzett tényével állunk szemközt, melynek következményeit egy bizonyos pontig kénytelenek vagyunk viselni, és a mely ennek folytán bizonyos concret megoldást kivan tőlünk. A mennyiben a válaszfelirati vitának terjedelme és kerete megengedi, erre nézve röviden egy pár nézetet fogok^ koczkáztatni. (Halljtik!) Én mindenekelőtt t. ház, szükségesnek látom azt, hogy Törökországgal szemben egy szerződésszerű állapot jöjjön létre, hogy ezen mostani abnormis helyzetnek végetvessünk ; de szükségét látom főleg annak, hogy mi törvényhozásilag meghatározzuk azt, hogy ezen mandátumot minő terjedelemben ki'ránjuk végrehajtani, a mi természetesen az occupatió tartamának elvi meghatározására fog vezetni. Azt hallottam t. ház, — nem itt e házban ugyan, de azon kivül és szükségét látom, hogy reflectáljak rá, hogy e tekintetben a monarchia önállóan nem intézkedhetik; mert ezen mandátum elfogadása által Európával szemben kötve vagyunk, mert ha nélküle cselekednénk, Európával jönnénk coliisióba. Én, t. ház, a monarchiának az adott mandátum keretén belül teljes actiószabadságot vindieálok; nem csak állami souverainitásánál fogva, de egyszersmind az ilyen mandátum természeténél fogva is. Mert hiszen a mandátum nem imperative, de facultative adatott, nem kötelességet képez, hanem csakis jogot ad. Mert hiszen ha az ily madatum kötelességet képezne, léteznie kellene egy bizonyos meghatározott nemzetközi sanctiónak, mely az oly állammal szemben érvényesíttetik, mely kötelességét nem teljesítvén, kötelességmulasztást követ el. Én pedig ilyent nem ismerek, sem elméletileg, sem gyakorlatilag. Nagyon sok ily mandátum végrehajtásának történetét ismerjük, ha nem csalódom, Ausztria maga is végrehajtott e században hármat, de nem tudunk rá esetet, hogy az csak kérdés tárgyát is képezte volna valaha, hogy valamely állam kötelességének eleget tett-e a mandátum végrehajtásában, igen vagy nem. Ez a jelen esetben annyival kevésbé áll, mert a mandátum nem úgy adatott, hogy midőn a berlini congressuson Boszniára került a sor, akkor azt mondották volna: íme itt egy nagy európai kötelesség, tessék végrehajtani, ha végre nem hajtja Ausztria, majd végrehajtja más; de adatott tisztán és egyedül a monarchia külügyministerének azon reclamatiójára, hogy ott a felkelés megszüntetését a monarchia érdekei kívánják. Tehát nem kötelességet vállaltunk, hanem csakis jogot nyertünk. Igaz, hogy a mandátum végrehajtásánál a lehető legnagyobb latitude adatott meg a monarchiának; de ez nem azt teszi, hogy mi azért kénytelenek vagyunk ama területet megszállani, de csak azt, hogy jogunk van hozzá. Szó van ott az administratióról; ez nem azt teszi, hogy mi kötelesek vagyunk e tartományokat in infinitum administralni, hanem csak azt teszi, hogy ha szükségét látjuk, jogunk van hozzá, mert hiszen az administratió átvétele az ilyen katonai megszállások természetes corollariumát képezi. De valamint a monarchiának az actió szabadságát vindicálom: épen úgy vindicálom a monarchia törvényhozásának azon jogot is, hogy meghatározhassa, hogy azon occupatiót minő terjedelemben kívánja végrehajtani. És itt kénytelen vagyok egy pár szót szólani azon kérdésről, hogy nemzetközi szerződésekkel szemben a törvényhozásnak minő jogai vannak. (Halljuk!) Én teljesen elismerem, hogy a koronának megvan azon joga, hogy nemzetközi szerződéseket érvényesen megkössön; de viszont megvan ezen országgyűlésnek is azon joga, hogy ezen szerződések egyes pontozatairól, a mennyiben az terheket vállal s a mennyiben törvény hozatalára van szükség, ha az ország érdekében annak szükségét látja, a végrehajtást, a sanctiót megtagadhassa, úgy hogy nem szavazza meg a költségeket s elveti az illető törvényjavaslatot. A ministerelnök ur ezt illetőleg más nézeten van « a többek