Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-15

15. országos ülés november 13. 1878. 157 Helfy Ignácz (közbe szól): De occupálui lehet! (Mozgás. Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Mi tetszik? Helfy Ignácz: Occupálni lehet! Tisza Kálmán ministerelnök: Arról beszé­lünk majd a válaszfelirati vita alkalmával; az most nem tartozik ide. (Helyeslés a jobboldalon.) Én tehát az általam előadottak folytán kérem a t. házat, hogy a szóban levő határozati javas­latra tárgyalási napot kitűzni ne méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Irányi Dániel képviselő ur a ház engedelmét kéri arra, hogy még egyszer e tárgy­ban szólhasson. (Halljuk!) Hasonló esetben megtörtént, hogy szintén Irányi képviselő urnak a ház megengedte, hogy másodszor is szóljon. (Halljuk!) Irányi Dániel: Köszönettel fogadom a t. ház engedelmét, és nem íogok visszaélni becses türel­mével. A t. ministerelnök ur két oknál fogva tagadta meg kérésemet. Az egyik az, hogy szerinte csak is a külügyministernek van joga diplomaticai iratokat előterjeszteni, és pedig a rá nézve egyedül illetékes hatóságnak, t. i. a delegatiónak. Hogy a ktilügyminister csak is a delegatióknak terjeszt­heti elő a diplomaticai iratokat; hogy ő csak is a delegatióknak felelős, azt megengedem: de ha mi a magyar ministeriumtól kérjük azon iratok­nak közlését, mi is viszont tökéletesen jogunkban vagyunk; mert máskép lehetetlen, hogy a kor­mány feleletre vonását sikeresen gyakoroljuk. Már a mi a módot illeti, mikép szerzi meg azokat a ministerelnök nr a külügyértől, az nem a mi dolgunk. A mi kötelességünk és jogunk kérni, hogy azon iratok, melyek a kormány felelősségének megítélésére szükségesek, élőnkbe terjesztessenek. A mi a második okot illeti, a mely miatt a t. ministerelnök ur nem véli az iratokat előter­jeszthetőnek, a mennyiben azt mondja, hogy a Bosznia és Herczegovinára vonatkozó tárgyalások még függőben vannak, erre nézve legyen szabad azt megjegyeznem, hogy a tulajdonképeni diplo­maticai érintkezések Bosznia és Herczegovinára vonatkozólag megszakadtak akkor, midőn had­seregünk a Száván által kelt. Oly alkudozások, a minőket azontúl és most is folytat a kormány, meglehet még 10 éven át fognak folytattatni; és ha azt kívánja a kormány, hogy mi mindaddig tisztába ne legyünk azon indokok iránt, a melyek arra vezették, hogy az ország, a képviselőház a delegatiók akaratával ellenkezőleg cselekedjék: akkor valóban igen nagy béketűrést tesz fel az országgyűlés tagjairól. Én, t. ház, egyébiránt kijelentem, hogy beérem azon okiratok közlésével, a melyek az occupatió előtti időre vonatkoznak; a többieket majd később fogjuk előkérni. Ugyanazért, nem ismerhetvén el, hogy a t. ministerelnök ur által a határozati javaslat ellen felhozott okok alaposak, kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélső­balon.) Elnök: Felteszem a kérdést, kivánja-e a t. ház az Irányi Dániel képviselő ur által beadott határozati javaslatot tárgyalás alá venni? (Igen! Nem!) Azok, a kik tárgyalás alá venni kiván­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége tárgyalás alá venni nem kívánja. Most Ráth Károly képviselő ur fogja meg­tenni interpellátióját. Ráth Károly: T. ház! Nemcsak egyes kereskedelmi, vagy iparágakra, hanem egész köz­gazdaságunkra nézve életbevágó fontossággal bir az, hogy az immár évek óta tartó bizonytalanság nemzetközi vám- és kereskedelmi viszonyaink ren­dezése körül végre valahára véget érjen. Valóban hallatlan dolog az, hogy oly hosszas vajúdások után meghozott, szentesített törvényekkel szemben se birhasson valamely államban a kereskedelmi forgalom még csak a legközelebbi jövőre nézve sem biztos támponttal. Ily helyzetnek súlyos köz­gazdasági hátrányai egy ideiglenes kormányt sem menthetnek fel azon kötelezettség alól, hogy az érdekelt köröknek végre tájékozást nyújtson az általa czélba vett intézkedések felől; legkevésbé térhet ki azonban nézetem szerint világos és hatá­rozott nyilatkozat elől oly ideiglenes kormány, melytől az ország e közgazdasági állapotokat minden hosszú évekre való sanyarú perspectivái­val, örökségül vette át. (Helyeslés balfeWl.) Ez az oka, hogy nem véltem bevárhatónak azon időt, midőn jelenlegi t. ideiglenes kormá­nyunk, mint megifjodott új kormány álland előttünk, hogy felvilágosítást kérjek azon üzlet­világ érdekében, mely teljes bizonytalanságban van ma még arra nézve, hogy már néhány hét múlva mily gyökeres változások fognak a con­currentialis viszonyok körül beállani. Az átalános vámtarifa elfogadásával egy­idejűleg a képviselőház a vámügyi bizottság javaslatára határozatilag utasította a kormányt, hogy minden törekvését és alkotmányos befolyá­sát oda irányozza, miszerint Ausztria-Magyarország és a külállamok között kereskedelmi szerződések mielőbb köttessenek. — Az ismételten, úgy szól­ván hónapról hónapra meghosszabbított keres­kedelmi szerződések az év végével lejárnak, és mindeddig még mi sem hallatszik új szerződé­seknek létrejöttéről, vagy akár csak némileg ked­vező kilátásokról is arra nézve, hogy ily szer­ződések első sorban Németországgal, a közelebbi időben létrejöhessenek; úgy hogy a kereskedő és

Next

/
Oldalképek
Tartalom