Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-13

IS. országos ülés engedjék meg, hogy ezekről hallgassak, mert tudom, hogy azon szegény katonákat, a kiknek nevében felszólalok, jelenleg nagy büntetés súj­taná, ha megtudnák, hogy ők nekem, vagy más­nak panaszkodtak; ezért a neveket engedjék meg, hogy elhallgassam, s csak magára a tényekre szorítkozzam. {Halljuk!) Hogy ezt megtehessem, egy levelet, a mely a boszniai háborúból érkezett, fogok szóról szóra idézni, elhagyva a neveket: „Egy führert tisztje le akart vágni, s a halálos csapástól csak a véletlen mentette meg, azért, mert a katonák négy napi nélkülözés után a koplalást már nem győzve, a számadása alatti Liebig-féle húskivonatot megették. A tisztek ügetve mentek lóháton; miután 5 órai futás után halomszámra dőltek ki, különösen az önkénytesek: egy oszlopot állíttattak fel velők, s ahhoz lán­ezolták, hol a legrosszabb állásokon 6 órát kel­lett eltölteniök. Éhségükben rágták a füvet és makkot. Traktálták őket per „Saukerl und unga­rische Bestie" és ilyféle kitételekkel, mely czí­mek további folytatását a parlamenti illem tiltja elmondanom. „Egynek fél arczát és fülét vágták le, sokat megsebesítettek a legcsekélyebb mulasztásért; egy önkéntest, a ki mellszúrást kapott és kidőlt, most haza érkezve, 30 napra elzárták. X-et ma ezitálták Verhöhrbe, mert elbeszélte a garázda­ságokat, s rendre utasított kivetközése után egy tisztet, ki per „ungarisehe Sauhund" traktálta. Hogy ezek a dolgok valóban megtörténtek, arra nézve, azt hiszem, a t. ministerelnök ur nem fog kétségeskedni, hanem majd utána fog nézni, hogy teljes meggyőződést szerezzen magának. Ezen kegyetlenségekért erkölcsi elégtételt Somogymegyében akként akarnak maguknak sze­rezni; hogy a tisztikar tagjait se a kasinóba, se a népkörbe belépni ne engedjék. {Helyeslés a szélsőbalon.) Közbevetőleg legyen mondva, miután látom, hogy ez Móricz Pál t. képviselő urat derült hangulatba hozza, hogy én kívánnám őt oly hely­zetben nevetni látni, mikor a fáradságtól kime­rülten ledől az út szélére (Derültség) és a tisz­tek a helyett, hogy megengednék, hogy magát kipihenje, vagy kocsira üljön, karddal szurkálják, hogy tovább menjen. Felhozhatnék ezeken kívül számtalan esete­ket ; elmondhatnám, hogy nem egyszer történt, hogy 6—7 órai gyorsított menet után, mikor a katona helyet keresett, hogy kinyugodja magát, a tisztikarnak gyakorlatokon járt az esze, s elvitték őket egy tágasabb helyre, hogy ott ilyen­kor, majdnem télviz idején úszásra tanítsák a levegőben. Ez azért volt, hogy ezen embereket, kiket a háború sanyarúsága levert, még jobban megalázzák, csak azért, mert történetesen ma­KÉPVH. NAPLÓ. 187Í—-81. 1. KÖTET. november 9. 1878. jgy gyarok és önkénytesek voltak. Nem akarom tovább folytatni, egyszerűen kérem interpeliatióm felolvasását. (Helyeslés a szélső balon.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Szalay Imre interpellatió] át). „Interpellatió a ministerelnök úrhoz. Tekintettel arra, hogy maga a boszniai háború Magyarország közvéleménye ellen kez­detett meg s így az abban fegyelemszerűen részt­vevők meggyőződésük ellenére kényszerittettek; így helyzetüket általában, főkép pedig a sebesül­teknek a szükséges ápolás hiányai százszorosan nehézzé tették; ennek daczára, a magyar ezredek tisztikara által kevés kivétellel, a legcsekélyebb önhibán kívüli mulasztást, a seregtőli elmaradókat, kik feltört lábaik, vagy napszúrás, vagy egyéb roszullét miatt, karddal megsebzések, karóhoz kikötések, 6—7 órai gyorsított menetek után oly gyakorlatok, minő az úszástanítás, kínoztattak; a mellett a megvető kitételek egész özönével, nemzetiséget, hazát, fajt sértő megszólításokkal illettettek — különösen az önkéntesek, kik a katonai fegyelem miatt mindezeket tűrni kénytelenittettek és azok, kik panaszaikkal valamely lapot ke­restek fel, börtönbezárás, koplaltatás által fenyít­tettek : kérdem a t. ministerelnök urat — Van-e tudomása ez elkövetett vérlázító tényekről? és ha van, — mit tett, vagy mit szándékozik tenni arra­nézve, hogy a magyar honpolgárok, kiket szeren­csétlenségük a közös hadsereg szolgálatába vetett, jövőben az efféle kegyetlenségektől megkímélve legyenek és az eddig elkövetett bántalmak és sérelmek a törvény szigorú igazsága szerint az illető közegeknél megtoroltassanak ? Elnök : Az interpellatió ki fog adatni a ministerelnök urnak. Csatár Zsigmond képviselő ur fogja most interpellatióját. megtenni. Csatár Zsigmond: T. ház! A delegatiók épen most ülésezvén, a közös hadügyminister „második füzet" czímíí előirányzatából olvasom, hogy az Örkényi ágyú-lőtéren megkezdett épít­kezésekre ismét hatvanötezer forintot kivan meg­szavaztatni. Távol vagyok azon gondolattól, hogy az építkezést kívánjam hátráltatni, miután ha már megkezdetett, befejezni is kell. Nem is ezért szólalok fel; hanem, hogy egy véghetetlen drága­ságot megszüntessek olyan tárgyért, mely árát meg nem éri. A katonai kincstár Kőbányán veszi a téglát; Kőbányától vasúton szállíttatja Alberti-Irsára; onnan más jármüveken az Örkényi ágyú-lőtérre. ; Positiv tudomásom van felőle, hogy mikor a tégla oda szállíttatik, ezre a kincstárnak épen hatvan frtba kerül; holott voltak vállalkozók, kik a hely­színén égettek volna téglát, mely minden tekin­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom