Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-12

120 12. országos ülés november 5.1878. nem minden tagja a háznak érti azt meg: felkérem a képviselő házat, méltóztassék az elnököt megbízni avval, hogy ezen berlini szerződést magyar nyelven is nyomassa ki. [Helyeslés.) Elnök: Azt látom, hogy a t. ház szándéka oda megy, hogy ezen szerződés fordittassék le. A jegyző urakat fogom megbízni, hogy a szerződés lefordításáról gondoskodjanak. {Helyeslés.) Solymosi Bálint: A delegatiók ülésezésének elhalasztása iránt beadott javaslatokat a t. ház többsége elvetette; elvetette pedig leginkább azért, mert a t. ministerelnök ur méltóztatott kijelenteni, hogy egyáltalában nem czélja, hogy a háztól a keleti kérdésben való nyilatkozást elvonja, illetőleg a házat ebből kizárja. S méltóztatott kijelenteni azt is, hogy a felirati bizottság be fogja adni oly időben és oly gyorsan a munkálatot, hogy mielőtt a delegatió még érdemleges tanácskozásait megkezdené, a háznak alkalma lesz a keleti kérdést megvitatni és abban véleményét nyilvánítani. E nyilatkozat óta körülbelül egy hét telt el, és a válaszfelirati bizottság a választ a háznak még nem terjesztette be. Ugyanazért bátor vagyok indítványozni: méltóztassék a t. ház utasítani a válaszfelirati bizottságot, hogy munkálatát egy pár nap alatt a háznak nyújtsa be; mert a delegatió tudtom szerint már holnapután, vagyis 7-én összeül. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak azt kivánom most ismételni, hogy én is óhajtom, hogy mielőbb a ház előtt feküdjék a felirati bizottság javaslata. De mégis azt gondolom, hogy épen e fontos kérdéseknél fogva, melyek felmerülnek, azért, hogy egy pár nap alatt nem terjesztette be javaslatát, a bizottságot semminemű kárhoztatás nem érheti és sürgetésre nincs szükség. Ha jól emlékszem, nem egy hét előtt, hanem csak pénteken lett a választás publikálva, és csak azután lehetett a bizottságnak megalakulni. Sürgetésre tehát semmi ok nincs, mert bizonyosan érzi a bizottság a maga kötelességét, s azt teljesítem is fogja. (Helyeslés.) Elnök: Azt vélem a bizottság e fölszólalásnál fogva is bizonyosan igyekezni fog jelentését mielőbb a ház asztalára letenni. Következik a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagjainak megválasztása. Baross Gábor jegyző fogja olvasni a szavazók névjegyzékét, a távollevőkét pedig Horváth Gyula fogja jegyezni. Baross Gábor jegyző {olvassa a névsort) .A következő képviselők kijelentik, hogy nem választanak: Almásy Sándor, Csanády Sándor, Csatár Zsigmond, Ferdinándy István, Fornszek Sándor, Gáspár Lajos, Hevessy Benke, Katona Lajos, Kállay János, Komjáthy Béla, László Imre, I Madarász Jenő, Madarász József, Majoros István, Nóvák Gusztáv, Orbán Balázs, Simonyi Ernő, Sós Gábor, Thaly Kálmán, Turgonyi Lajos. Elnök: A szavazás befejeztetvén, ha a t. ház jóváhagyja, Horváth Gyula és Molnár Aladár jegyző urakat fogom megbízni azzal, hogy lehetőleg még az ülés folyama alatt állítsák össze a szavazás eredményét. Most méltóztassanak helyöket elfoglalni; következik a napirendnek második és utolsó tárgya: a Simonyi Ernő képviselő ur által a kormánynak vád alá helyezése iránt beadott indítványnak indokolás végetti felvétele. Simonyi Ernő: T. ház! Néhány nap előtt, október 30-ikán magam és elvbarátaim nevében s azok megbízásából is határozati javaslatot voltam bátor letenni a képviselőház asztalára, melyben a kormány vád alá helyezését indítványoztam. Ma a t. ház határozata következtében indokolnom kellene ezen határozati javaslatot, hogy ezen indokolás folytán a t. ház elhatározza, vájjon ezen ügyet tárgyalás alá veszi-e, avagy nem? Meg kell jegyeznem, hogy azon határozati javaslatban, a melyet benyújtani szerencsém volt, ámbár az indokolva van, egyátalában mi nem kimeríteni véltük azon alkotmányellenes tényeket és törvénysértéseket, melyeket a keleti háború lefolyása alatt a kormány külügyi politikánk intézésében elkövetett, hanem csak említeni akartuk a főbbeket, a kirívóbbakat, hogy a t. ház figyelmét azokra felhívjuk; és nem azon határozatot kérjük ki a képviselőháztól, hogy ezek folytán hát marasztalja el, mondja ki bűnösnek a kormányt, hanem csak mondjon ki annyit, hogy igenis az első látszatra fennforognak oly ténykörülmények, a melyek érdemessé teszik azt, hogy a kormány bíróság elé állíttassék. Nem az a kérdés, hogy mi Ítéljük el a kormányt ez nem a mi feladatunk; mi csak arra mutatunk : íme itt követtetett el törvénysértés, itt követtetett el az alkotmány biztosítékainak, az ország függetlenségének, a fennálló törvényeknek, a személyes szabadságnak, a tulajdon szentségének megsértése, és ennek folytán mi kérjük a t. házat: méltóztassék elhatározni azt, hogy ezen urak, a kik az ország ügyeit kezelték, mint felelős tanácsosai a koronának, felelősség alá vonassanak; és pedig bíróság, alkotmányos biróság előtt, — mely hogy miképen alakítandó, törvényeinkben világosan bennfoglaltatik. Ezen biróság előtt mutassák be azt, hogy helyesen cselekedtek, midőn így cselekedtek; mutassák be azt, hogy másképen nem cselekedhettek, hogy a hatalmukban levő eszközökkel a következéseket elhárítani képesek nem voltak. Bátorságot merítek magamnak ezen indítványom támogatásánál azon körülményből, hogy ! a külpolitikai, különösen a keleti politikai kérdés