Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-11

11. országos ülés november 2. 1878. 97 nézetek túlhajtása az egész dualismust lehetetlenné teheti; legyen annak tudatában, hogy mérséklettel kell élni, hogy nem egyenetlenség, hanem egyetértés képezi annak ezélját, az képes azt fentartani. {Helyeslés bal- és jobbfelöl.) De azon törekvés az egyetértésre nemcsak bennünk és a birodalom másik törvényhozásában kívántatik meg, hanem megkívántatik azon factorban is, a ki a külügyi politikát vezeti. {Helyeslés balfeló'l.) Törekedni kell arra, ha a Lajthán túl és innen lehetőleg egyetértésben akarja rendezni, a mit egyetértésben rendezni kell. Méltán megvárhatjuk a kormánytól azt is, hogy iparkodjék a törvényhozó testületekkel összhangba jönni; mert különben nem mi leszünk az oka, hogyha egyenetlenség fog kitörni, hanem oka lesz az a kormány, a mely az állam közvéleményét nem vévén figyelembe, olyan politikát követ, a mely ellenkezésben áll nemcsak Magyarország törvényhozásával, hanem az osztrák törvényhozással is. (Helyeslés a baloldalon.) Nem akarok ez alkalommal belemenni a dolog meritumába, fentartom azt a válaszfelirati vita alkalmára : csak utalni akarok az utolsó delegatió határozatára és arra, hogy a 60 millió költség megszavazása minő feltételek mellett történt, mind a magyar, mind az osztrák delegatió részéről. Ha tehát itt egyenetlenség fog mutatkozni, nem lesz sem a magyar, sem az osztrák törvényhozó testület az oka, hanem lesz ama politika, a mely nem vévén figyelembe sem egyiket, sem másikat, mind kettővel ellentétbe helyezkedett. {Élénk helyeslés balfelöl.) A t. ministerelnök ur tüzetesebben foglalkozván azon kérdéssel, hogy köteles-e a kormány nemzetközi szerződéseket előterjeszteni: igen helyesen figyelmeztet bennünket a nemzetközi szerződések közötti különbségre, és azt mondja, hogy csak azok, a melyek kereskedelmi szerződések, tartoznának a törvényhozás elé jóváhagyás — vagy talán jobban szólva törvénybeiktatás, törvényalkotás végett. Én elfogadom ezen nyilatkozatot egy kis kiigazítással, a mit már Molnár Aladár t. képviselő ur is kifejteti, hogy vannak olyan nemzetközi szerződések is, a melyek nem kereskedelmiek: és mégis a törvényhozás által törvény czikkbe foglalandók; és pedig vannak több szerződések, a melyek az igazságszolgáltatás köréhez tartoznak, pl. a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránti szerződés. De megengedem igenis azt, hogy az internationalis szerződések nem valamennyien szükséglik , vagy engedik meg a törvényhozási pertractatiót oly értelemben, hogy azok elfogadtassanak vagy nem. Igenis igaza van az igen t. ministerelnök urnak, hogy különböztetés vau KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. I. KÖTET. a 67-iki törvény 16-ik §a által előidézve, de az előterjesztésre nézve kétség nincs. Elő kell terjeszteni valamennyit, csak a pertractatio különböző. Az egyik előterjesztés anyaga lesz egy törvényezikknek; a másikkal ez nem fog tör, tenni, hanem a ház azt tekintetbe vévén, bizonyos más határozatoknál indokul fogja venni, illetőleg erre vonatkozólag bizonyos más hatály kifejezésére fogja azt felhasználni. Tehát az a körülmény, hogy a törvény mást rendel a kereskedelmi- mást a politikai szerződésekre nézve, nem szünteti meg a kormány azon kötelességét, hogy ezen szerződéseket előtérjeszsze. És hogy a berlini szerződésre csakugyan szüksége van a háznak, akkor, mikor válaszfeliratában a külügyi politikáról fog nyilatkozatot tenni, az kétségtelen. Hogy akkor a ház előtt ne feküdjék azon szerződés, mely a külügyi politika alapjául tUntettetik fel, hogy azon okmány ne feküdjék a t. ház előtt, mely csekély nézetem szerint a dclegatiók határozatai által nemcsak egyengetve nem volt, hanem határozottan perhorrescáltatott: hogy azon okmány tagadtassék meg a t. háztól, mely sarkalatos alapját képezi az egész politikának: ! azt én nem tudom megérteni. Ellenkezőleg, maga j a kormány érdeke kívánja, hogy terjessze elő | ezen szerződést. A ki valamire alapítja eljárását; | azt, a mire alapítja, tartozik előmutatni. Én tehát i azt hiszem, hogy a kereskedelmi és más nemzet1 közi szerződések közti különbségből nem lehet ! a háznak azt a jogosult kívánságát megtagadni, hogy ezen szerződés előterjesztessék. (Helyeslés a baloldalon.) A t. ministerelnök ur hivatkozik Angliára | és helyesen mondja, hogy Angliában sem hoznak törvényeket a nemzetközi szerződésekről. De engedjen meg a t. ministerelnök ur, ha egy talán kissé doctrinair, de csekély nézetem szerint elhatározó körülményre vagyok bátor őt figyelmeztetni. Felesleges dolog ugyan, s tudom, hogy ő ezeket nálam sokkal jobban tudja, de mégis bátor vagyok őt figyelmeztetni. Méltóztatott azon tételt i fölállítani: hogy nemzetközi szerződésekről a bei-törvényhozásnak egyáltalán nem volna joga intézkedni. Én ezt másként tudom. Elismerem, hogy hazai alkotmányunk szerint, a béke és háború fölötti elhat békekötés,, a hadüzenet, a szerződések kötése a külhatalmakkal | fejedelmi jog, {felkiáltások a szélsőbalról: | Nem áll!) En ezt elismerem, s azt is elismerem, I hogy az internationalis szerződések érvényére, I kifelé való vonatkozásukat illetőleg, nem szükI séges a jóváhagyás; úgy, hogy egy szerződés, mely köttetik az államot személyesítő felségrészéről, az illetékes hatalom által levén kötve, teljesen kötelező. De ha ez a nemzetközi jog szempontja, — egészen más a közjogi szempont. Egy nemzetközi szerződés a nemzetközi jog