Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-400
10 ÍQ&. országos Illés májEi 21, 181& És itt közbevetőleg akarok egy megjegyzést tenni arra, a mit a t. előadó ur mondott, a midőn kiemelte azt, hogy Ausztria ezen időszak alatt körülbelő] 8 millió írttal emelte fel a maga adóját. Én azt hiszem, hogy nem oppotunus dolog, és nem helyes, csak azért, hogy itt például a magyar törvényhozásban az ellenzék ellen bizonyitanak valamit, oly adatokat ismerni el valóknak és oly fegyvereket szolgáltatni az osztrákok kezébe, a melyeket azután azok nem az ellenzék, hanem Magyarország ellen fognának fordítani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hát jól van, a t. előadó ur hangsúlyozza és kiemeli azt, hogy Ausztria a maga bevételeit 1867. óta évenként 8 miláó írttal emelte. De hát miért nem hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország ezen két millió írttal emelte bevételét, hogy azon adópótlékokat bevette az állami budgetbe, s hogy azok most a rendes bevételek közt szerepelnek. (Helyeslés balfelöl.) Egyébiránt azt is mondotta a t. előadó ur, hogy a kisebbségi vélemény beadói tévedésben voltak akkor, midőn azt állították, hogy annak, hogy 1867-ben egy magasabb százalék fogadtatott el, mint a mennyi az adatok alapján kimutatható, annak oka részben az is volt, hogy ezen kérdés akkor kapcsolatban állott némileg a politikai kiegyezéssel és hogy ez mintegy dija volt az alkotmány helyreállításának. Hát én a tisztelt előadó úrral szemben hivatkozom az 1867-iki magyar quota-depntatiónak előterjesztésére, a melyet a képviselőházhoz benyújtott és a melyben akkor, midőn a 30°/„ arányt elfogadásra ajánlja, szóról szóra a következőket mondja: azon reményben tette rzt az országos bizottság, hogy egyidejűleg a még függőben levő kérdések, a melyekre nézve ő felsége a többi országainak hozzájárulása kívántatik, egész összegűkben az 1867. XII. t.-cz. értelmében kedvező megoldást nyernek és ez által s a visszaszerzett önkormányzat folytán az ország anyagi ereje azon 10 óv alatt, a melyre az arány megállapíttatik, emelkedni fog. Figyelembe veendő, ugyanis t. ház az, hogy 1867-ben, akkor, midőn a magyar quota-bizottság javaslatát a házhoz benyújtotta, Magyarországon az 1867. XII. t.-cz. már meg volt ugyan hozva; de ez és ennélfogva Magyarországnak a monarchiában paritása és Magyarországnak önállósága Ausztriában az osztrák törvényhozás által még elismerve nem volt. A quota-bizottságok már befejezték ugyanis munkálkodásokat 1867. september 26-án, Ausztriában pedig az 1867. XII. t.-czikknek megfelelő törvény, a melyben Magyarországnak politikai önnállóságát az osztrák törvényhozás is elismerte és törvénykönyvbe iktatta, csak deczember 2 1 -én szentesíttetett. És ez a körülmény az, t. ház, a mely teljesen indokolta és indokolja azt, hogy a 67-iki törvényhozás magasabb quotát fogadott el, mint a mennyi az akkori adatok alapján kiszámítható volt. Igenis, a politikai duaiismusnak és a paritásnak osztrák részről való elismerése, Magyarország alkotmányának helyreállítása ós Magyarország önrendelkezési jogának teljes visszaállítása indokolta 1867-ben azt, hogy a magyar törvényhozás nagyobb °/o _ ot azért fogadott el, minta mennyi az országot talán az akkori adatok alapján megillethette volna. Az 1867-iki nagy politikai vívmányok teljesen indokolták a nagyobb terhet, ós mutasson fel a t. kormány ebben a kiegyezésben csak egy ily nagy politikai vívmányt ós ezen padokról senki sem fog a 30%-es arány ellen szólni. {Igaz! ügy van! balfelöl.) Mielőtt felszólalásomat befejezném, legyen szabad még egy tárgyra reflectálnom, nevezetesen az osztrák quota-deputatiónak egy állítására, a melyet nunciumában felhozott. Azt mondja nunciumában egy helyen az osztrák quóta-deputatió, (idézem az eredeti német szöveget): „Es ist bekannt, dass sich Oesterreich sofőrt, nachdem die Ausgleiehsgesetze (t. i. az 1867-iki kiegyezési törvények) ins Lében getreten waren, und wegen der durch dieselben übernommenen unverhálnissnmssigen Lasten gezwungen sah, zu einer ausserordentlich weitgreifenden Erhöhung aller direkten Steuern zu sehreiten." Azt mondja egy más helyen: „Ferner ist bekannt, dass die ausserordentlicheHöhe dieserSteuer (t. i. a Couponsteuer) ím Jahre 1868 nur wegen der drückendeu Mehrbelastung beschlossen werden musste, welehe für die iru Keichsrathe vertretenen Lánder ans dem gedachten Übereinkommen (az államadóssági egyezmény) erwuchs, dass jedoch ungeachtet der gedachten Erhöhung gleichzeitig zu der schon früher ervválmten ausserordentlichen Erhöhung der direkten Steuern und zur Veráusserung von Doniánen, Forsten und Montanwerken geschritten werden musste." Azt mondja tehát az osztrák quóta-deputatió a magyar quota-deputatiónak, hogy Ausztria azért volt kénytelen 1867 után nevezetesen felemelni a maga adóit, mert a kiegyezés Magyarországgal létre jött; azt mondja, hogy a kamatreductiót szintén a Magyarországgal való kiegyezés folytán volt kénytelen behozni, s hogy mindez nem volt elégséges, hanem hogy az államvagyon eladásához is kénytelen volt hozzányúlni. S t. ház, ez a vélemény nem áll elszigetelve ; hangoztatja az osztrák sajtó, hangoztatják az osztrák képviselők, s mintegy átalános meggyőződést képez épen ezen nyilatkozatok folytán a Lajtántúl az, hogy Ausztriának terhei azért nagyobbak, s azért fokoztattak, mert Magyarországgal egy, Ausztriára nézve nem kedvező
