Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-400
400, országos ülés májtis 21.1878, 7 pl. a szállitási-adó, a luxus-adók, az átalános jövedelmi pótadó ; valamint Ausztriában vannak oly adónemek, melyeknél a bevétel semmi arányban sem áll azon bevétellel, mely megfelelőleg Magyarországon van. Például a szelvény- ós a nyereményadó, Ausztriában körülbelül 20 millió írt, mig Magyarországon az egy millió forintot nem haladja meg. Természetes, hogy minden quótatárgyalás alkalmával elő fog fordulni azon kérdés, hogy tehát a direct adókból melyik vétessék a számítás alapjául, melyik országnak terhére, és melyik ne vétessék ? És ma például kihagyatott a szelvónyadó az osztrákok javára, mi által Ausztria bevétele 8 év alatt körülbelül 160 millióval csökkent. Nincs azonban semmi garantia arra nézve, hogy legalább a jövőben, ennek megfelelőleg ki lennének hagyhatók majd azon adónemek, melyek Magyarországon vannak, de Ausztriában nincsenek behozva, hogy a jövő 10 évben ki lennének hagyhatók az általános jövedelmi pótadó, a luxus-adók ós a szállitási-adó Magyarország bevételei közül. A magyar quóta-deputatió a maga jelentésében a szelvény-adó kihagyását azzal indokolja, hogy kihagyta mindazon adónemeket, melyek nem egyformák vagy a melyek a másik államban nincsenek életbe léptetve. Ezen elvet azonban az osztrák deputatió nem ismerte el, és általában súlyt fektetni ezen elvre nem is lehet, mert az még absurdumokra is vezethet, a mennyiben mintegy indicálja ós mintegy útmutatást szolgáltat a törvényhozásoknak arra nézve, hogy jövőre, ha érdekeiket a quótánál megvédelmezni akarják: csakis oly adónemeket hozzanak be, és a megadóztatásnak oly irányt adjanak, hogy az által ok behozott adónem a másik államban feltalálható ne legyen. Egyébiránt az adóalapnak kimunkálása, és maga az adótétel a direet adóknál különböző a két államban és ezen különböző adótételek és adóalapok alapján elért adóeredmények a két állam adokepességénél fogva irányadóknak nem tekinthetők. Mindazon kérdések, melyek a tekintetben a két kormány, a két országos küldöttség, a két törvényhozás között ma felmerültek, fel ! fognak merülni jövőben is minden quóta tárgya- | lás alkalmával, s az egyesség vitás pontjai nem az igazság, nem a méltányosság szerint, hanem rendesen a szerint fognak eldőlni, amint az alkudozásoknál valamely fél erősebb, és valamely fél kó- j pes a helyzetet inkább kizsákmányolni. (Ogyvanl i balfelöl.) Ha tehát nem akarjuk, hogy a kellemetlen j viszálkodás minden alkalommal, a quóta tárgyalások alkalmával ismétlődjék : ki kell keresnünk és fel kell találnunk az adóképesség meghatározásának egy helyesebb, positivebb kulcsát, positi- | vebb alapját. És vannak ennél megbízhatóbb alapok, például véleményein szerint, a direct adóknál mindenesetre megbízhatóbb kulcs az indirect adójövedelmeken alapuló adókópesség, és megbízhatóbb még azon kulcs is, melyet a vámszerződés tárgyalása alkalmával itt e házban gr. Lónyay felemlített; de megbízhatóbb a quótának a népesség aránya szerinti felosztása is. Nem mondom, hogy mindezen alapok a jelenlegi kiegyezés keretébe beleilleszthetők, de igen is képzelek magamnak, és lehetőnek tartok oly kiegyezést a monarchia két állama közt, mely a quótát positivebb alapra fekteti, és elejét veendi mindazon kellemetlen viszálykodásoknak, melyeknek különösen ezen idő szerint tanúi vagyunk. Egyébiránt csak átalánosságban kivántam ezen szempontot jelezni és nem^ akarok e tekintetben részletekbe bocsátkozni. Áttérek magára a tárgyra. Előttünk fekszik a két országos küldöttség munkálata, melyben jelentik, hogy a közösügyi költségek hozzájárulási arányára nézve megállapodás a két küldöttség között nem létesült, és ennek kapcsán előttünk fekszik a t. kormánynak előterjesztése, mely a két országos küldöttség munkálata és álláspontja között mintegy közvetíteni igyekszik. Nyíltan és világosan nincs sehol kijelentve a t. kormány előterjesztésében az, hogy a javaslat, melyet előterjesztett, közvetítő javaslat gyanánt szerepel-e az osztrák quóta küldöttség és a magyar quóta küldöttség álláspontja között ? Azt hiszem azonban, hogy ez irányban határozottan nyilatkozni fog az igen tisztelt pénzügyminister ur, ós tájékoztatni fogja a házat különösen arra nézve, hogy van-e alapos reménye, miszerint viszont az osztrák-birodalmi tanács elfogadja azon közvetítő javaslatot, melyet ott az osztrák kormány a magyar kormánynyal egyetértőleg előterjesztett ? Ez irányban a felvilágosítás és tájókozhatás annálinkább szükséges, inert mint tudjuk, az osztrák kiegyezési bizottság, az osztrák-kormánynak megfelelő előterjesztését nem fogadta el, ós a mint a dolgok állanak: kétséges is, hogy az az osztrák-birodalmi tanácsban elfogadtatik. Azon esetben, ha a magyar törvényhozás már előre ezen törvényjavaslatot elfogadja, és ha az a birodalmi tanácsban el nem fogadtatnék: akkor a magyar törvényhozás egy hamis positióba jut, s nem lehet majd a dolgot reparálni, ha a magyar törvényhozás már előre egy nagyobb, egy 30%-kos arányt vállalt el a közösügyek fedezésére. A t kormány által előterjesztett törvényjavaslatnak tulajdonképen három része van: a 30 és 70% arány, azután a vámbevétel közössége és az adórestítutió, a mely mindenekelőtt a közös vámbevételből fedeztetvén, később e tekintetben külön elszámolásnak van helye a két állam között. Engedje meg a t. ház, hogy ezen kérdésekre a lehető rövidséggel elmondjam észrevételemet.
