Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-400
400. országos ülés május 21. 1878. 5 Elnök: Ezen jegyzőkönyvi kivonatok ellen nem lévén észrevétel, azokat meghitelesitettcknek jelentem ki. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból megállapítása tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában a képviselőházhoz beterjesztett ministeri előterjesztésről, és az arra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Ha a t. ház, a bizottság jelentését, az ahoz csatolt különvéleményt és a bizottság által beterjesztett törvényjavaslatot fölolvasottnak méltóztatik elfogadni. (Elfogadjuk!) az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház! Midőn a pénzügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ajánlom, engedje meg a t. ház, hogy röviden előadjam azon indokok természetét, melyek a bizottságot a javaslat elfogadására birták ós azon alapokat, melyeken a javaslat nyugszik. Midőn ezt teszem, önkénytelenül eszembe jut az 1867-iki kiegyezés minden fázisa ós ha a quótakérdós akkori megállapítását a mostanival összehasonlítom, a mily elösmeróssel kell szólnom az akkori törvényhozók alapos számításainak érdeméről, melyet az adatok bizonytalansága még fokoz ; ép oly bátran merem állítani, hogy ha bár biztosabb adatok és több év tapasztalatai állanak rendelkezésünkre, mégsem mondható az, hogy más alapokon lehetne csak megközelítőleg is pontosabban megállapítani a monarchia két felének adókópességi arányait. Nem a kormányok ós az érdemes bizottságok okai ennek; mert ezek előterjesztéseiben minden megkívánható adat és számításba veendő tekintet, combinatió ki van fejtve; de a dolog természetében rejlik az ok, mert az adóképesség relatív fogalom, melynek biztos mértókét a statistika még egyenlő adóalapon és adótételek alapján sem nyújtja Pedig a monarchia két felében az állami élet más, sőt még az egyenes adótételek. a közvetett adóalapok is különböznek. És — a mi fő — mindezeken kívül számokban ki nem fejezhető motívumok, sőt érdekek is vannak, milyen a monarchia kapcsolata, a dualismus fenntartása, ez alapon a monarchia okvetlenül szükséges, mert nemzetközi küzdelemben egyedül biztosító nagyhatalmi állásának biztosítása, a politikai paritásnak erkölcsi és anyagi biztosítása számunkra. Ezek ha a quóta megállapításánál nem első sorban, de bizonyára másodsorban szintén figyelemre méltók. És ha a pénzügyi bizottság kisebbsége különvéleményében azt mondja, hogy most az alkotmány vissza szerezve tehát az 1867-iki magasabb politikai tekintetek nem léteznek, akkor téved: mert 1867-ben sem az alkotmányt fizettük meg a quótával, hanem a monarchia belügyeinek azon békél. alkotmányos consolidatióját, a dualismns és paritás erejének azon biztosítását, melyek ma is követetőleg lépnek fel irántunk állami és nemzeti létünk érdekében. . E motívumokat csak érinteni akarám, és kis mértékben fogom az anyagi áldozatokat ezek rovására felírni; miután a közvetett és közvetlen adók 8 évi átlagos eredménye a monarchia másik feléhez képest: 29'08 0 / 0-ban tünteti fel hazánk teherviselési képességét, csaknem azon alapokon, melyeken 1867-ben 28'9870-nak tehát O'l°/ 0-al kisebbnek tüntetek fel. Ez emelkedés nem nagy javulás, bár kisebbnek tünteti fel most a bizottság által is ajánlott 70%-ban a politikai motívumból hozott áldozatot, mint 1867-ben; de nagyobb átlag és biztosabb nemzetgazdasági alapon is van kiszámítva. Mert az 18Ő8-r75-iki 8 évi átlagból részünkre csak az 1868 és 187B-iki 2 1 / 2 milliónyi adóemelés változtatja csak az egyenes adók terhét; mig az osztrákok már 1868. június 26-iki törvónynyel 8.429,000 írttal emelek adójukat; tehát nagyobb mértékben és korábban, szintúgy a mi vadász és forgalmi adóink ki vannak a számításból hagyva, sőt egészen elmaradt az adóképesség azon nagyobb igénybevétele, mely 1876-ban következett be. Tehát annyit legalább is lehet állítani, hogy Ausztriával és az 1867-iki quóta alapjával szemben quótánk alapja kedvezőtlenül nem alteráltatott; hogy ne is említsem azt, hogy a határőrvidék i 2°/ 0 fejében a határőrvidék összes jövedelmei kihagyattak. Azonban a kisebbségi vélemény diffikultálja azt, hogy a 19 — 20 millió szelvény-adó az osztrákok rovásása nem Íratott fel, mig a mi adónkban számítva van az ott szintén kihagyott országos pótlék ; és aránytalan terhet okoz a földtehermentesitési szelvény-adó felvétele. Az osztrák szelvény-adó a quótában számítva nincs; mert azt Magyarország (helyesen vagy helytelenül nem ide tartozik) escomptirozta akkor, mikor az államadósságból 25 millió praecipium javára leüttetett közvetlenül azután és ennek fejében lépett az életbe; különben is, ha a ezé! az, hogy az adőképesség méressék, a szelvény-adó nem alkalmas erre. mert ennél (igen csekély kivétellel) nem a földrésze adózik, a budgetben az nem is szerepel, hanem a külföldi hitelezők enynyivel megrövidíttetnek adóképen. Ez Ausztria adókópességét nem bizonyítja. Az országos pótlékok helyett pedig Ausztria a hadi és rendkívüli pótlékokkal ugy felneveié államadóját, hogy mig (földtehermentesités nélkül) nálunk a földadó százaléka, még a beszámított 4°/ u kevesebb adóval is (de az uj jövedelmi pótadót. minthogy a quóta-alapjánál sem szerepelt, nem számítva a tiszta jövedelem 2159 o / 0-át, addig a földadó százaléka Ausztriában
