Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
90 385. országos ülés május 2.1878. Molnár Aladár jegyző (olvassa a május i 1-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha a jegyzőkönyv ellen nincs esz revetek azt meghitesitettnek jelentem ki. Az elnökségnek semmi előt"rjesztése nincs. Következik a napirend szerint a vallás- és közoktatásügyi ministeriurn költségvetésének részletes tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző: (olvas) Központi igazgatás, — Eendes kiadások XIX fejezet I. ozim. Eendes bevételek : VIII. fejezet. I. czim. j Polyt Mihály: T. ház! Nem ismerek országol, nem ismerek államot Európában, a melyben a közoktatásügyi és általában a cultur-kérdések nagyobb fontossággal bírnának, mint Magyarországban. Más államokban a cultur-kórdések magukban bírnak fontossággal, holott ezek Magyarországon nagy politikai kérdésekhez emelkednek. Épen e perczben, midőn a keleti válsággal állunk szemben, midőn a netaláni átalakulások aggodalmakat szülnek : Magyarországnak fiai hazafiságára és hazaszeretetére nagyobb szüksége j soha nem volt, mint épen e perczben. — Nem találhatni egy semleges tért, a hol el lehetne tekinteni minden politikai kérdéstől, a hol ébreszteni, fejleszteni és megszilárdítani lehetne a hazafiságot, ón azt gondolom, hogy még is meg van ezen tér, és ez a cultur-tér volna, a hol sok el- j lentétet kiegyenlíteni, a hazafiságot ébreszteni, fejleszteni és megszilárdítani lehetne Egy jól felfogott, egy jól alkalmazott culturpolitika tehát hazánk érdekében igen sokat, te i Intne. De fájdalom., hogy a magyar államférfiak j e tekintetben nem emelkedtek magasabb szem- j pontra, azon téves felfogásból indulván ki, hogy az egységet nemcsak a politikai, hanem a cultu- j ralis téren is el kell érni és így azon következményre jutnak, hogy a cultur kérdéseket a politikai tekinteteknek alá kell rendelni ós ezen tévedésükben készek a eulturalis fejlődóst a politikai egységnek alárendelni. Azonban ezen törekvés j Magyarországon az ellenkező eredményre vezet. A helyett, hogy ezen eljárás által a hazafiság e perifériákban terjesztetnék, az épen azokban semmisittetik meg. A cultur-kórdóseket politikai tekinteteknek alárendelni, a eulturalis fejlődést azért i meggátolni, mert nem felel meg a eulturalis egységnek: ez vétek ugy a civilisatio, mint a szabadság ellen. Síéin Lörincz az állam-tudományoknak hires német tanaira a közigazgatási tudományról szóló müvének hatodik kötetében, hol az államnak a közművelődéshez való viszonyáról van szó, igy fejezi ki magát. „Die höchste Entwickelung des Staates als die allgemeine Persönlichkeit ist gégében durch die höchste Entwickelung aller seiner Angehörigen. Die wahre allgemeine Bikiniig rnuss sich aber jedes Volk selbst schaffen. Die allgemeine Bildung ist der Faktor, welcher der geistigen Welt das Element des unendlichen Fortschrittes wieder gibt und erhált. Sie ist ihrem Prinzipe nach die Anerkeimung, ja die Forderung der geistigen Frédiéit, ihrer Wirklichkeit nach die Verwirklichung derselben." Ha tehát az állam legnagyobb fejlődése egyesek fejlődésétől függ, ha minden nép csak saját maga teremtheti meg közművelődését, és ha a közművelődés a szabadság feltétele, sőt az alkalmazásban, annak valósítása: a consequentia az, hogy ha az állam az egyesek cultur-fejlődését gátolja: meggátolja az állam-fejlődést; ha meggátolja egyes népek sajátságos nemzeti fejlődését: meggátolja a maga szabadságát, ós a szabadság applicatióját. Hogy áll e viszony Magyarországban: megfelel-e a magyar állam a civilisatiónak, a szabadság igényeinek'? Ha Magyarországban azon szempont a mérvadó, hogy fisakis egy nemzetségnek tere a cultura-fejlődésnek tere: akkor csak is ezen egyes nemzetség lehet a culturfejlődés mediumja, ós akkor a consequentia az, hogy az állam jogosítva véli magát meggátolni, megsemmisíteni minden más heterogén cultura fejlődését. Ennek még lehetne értelme, ha Magyarországban egy feltétel volna, és én akkor — azért ezt nagyon is felfoghatnám akkor, — mert utoljára minden nép, ha önvédelmi állapotban találtatik, nem törődik sokat a civilisatióval. nem törődik sokat a szabadsággal, hanem tesz, a mi neki tetszik, a mit léte kíván. Mondom tehát, ha azon feltét megvolna, hogy ha Magyarországon lehetne összeolvasztani, lehetne összeforrasztani a különféle népeket egy néppé : akkor ezt nagyon is felfognám. De ez hiu ábráiul. Igen nehéz volt ez a középkorban, mert akkor is kellett a fegyvernek, a barbarismusnak minden eszköze az ellenség eltiprására, és még sem sikerült, Magyarországban pedig az elejétől fogva, kezdettől fogva lehetetlen volt. Azért az első magyar királyok nem is tették meg a kísérleteket, (Felkiáltások bal felöl : Elég hiba volt!) mert ha ezen kísérleteket megtették volna: valószínű, hogy Magyarország szétbomlott volna. — épen ugy, mint az első és második invasiónak nem sikerült államot alkotni ; úgy nem sikerült volna a harmadik invasiónak sem államot teremteni. De épen azért, mert az első magyar királyok azt lehetetlennek tartották, építettek Magyarország természetére. Innen van szt. István királynak azon mondása, hogy „regnum unius linguae debile est" — (Ellenmondások) — nem hogy minden állam debile lenne, hanem épen ha Magyarországban megkísértették volna: akkor Magyarország debile lett volna. (Élénk ellev.mondások.) Bocsánatot kérek, innen van azon tan, melyet Szent-István fiának adott, mely igy
