Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-383

388. országos ülés áprll SO. 1878. 67 tatnak ki? Azt, hogy egyre-másra Magyarország 5 millió értékű lovakat vitt ki ; de azt nem mutatják ki, hogy e lovak árának felét az állam fizette meg, tehát a lovak tulajdonkép féláron adattak el. Ha önök minden évben vásároltak volna jó lovakat azon pénzen, melyet a lótenyész-intézetekre kiadnak és szélnek eresztették volna szabadon: Magyarország lóállománya jobb volna mint most. (Derültség.) Nem akarom ezt gazdálkodási módul ajánlani, hanem azt mondom, hogy ez absurdumnak látszó eljárás is jobb eredményt mutathatott volna fel. Ily körülmények közt én részemről azon okoskodást el nem fogadhatom, mely a ministeri indokolásban a lóteny ész-intézetek azon mérvben való fentartása felhozatik s a költségvetésben előirányzott összeget nem szavazom meg. Elnök: T. ház! A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza vezetésével megbízott minister ur jelenti, hogy az állami lótenyész-intézetekre vonatkozó szükséges felvilágosításokat Kozma Ferencz ministeri tanácsos ur fogja megadni. Kozma Ferencz, ministeri tanácsos: T. ház! Épen csak lényeges kérdésre felelhetek Simonyi Ernő t. képviselő urnák, melyet előadásában előhozni méltóztatott, hangsúlyozván azt, hogy egyátalában nincs arányban az áldozattal az eredmény, mely az ország lótenyésztése körül észlelhető. A t. képviselő ur azt méltóztatott hangsúlyozni, hogy 5 millió frt jön be körülbelül egy évre lovak után, és ez egyátalában nem oly nyereség a közgazdaságban, mely megérdemelné az áldozatot, melylyel ez ország készséggel járult ez ügy előmozdítására. Ámde itt bátor vagyok egész tisztelettel azon megjegyzést tenni, hogy az eredmény a lótenyésztésnél nem ugy mérlegelendő : mennyi értékű anyag megy ki; hanem tekintetbe veendő az is, mennyi anyag az, mely részint a közgazdaság előmozdítására, részint a honvédelem érdekeinek elősegítésére használtatik. (Helyeslés a középen.) Nagyon természetes, hogy minden tekintetben őrizkedni kell, nehogy mindaz, ami producáltatik, a külföldre vitessék; hanem igenis használtatik az anyag nagy része a gazdaság javítására, valamint méltóztatik tudni, az egész hadsereg lóállománya tisztán Magyarország lótenyésztéséből pótoltatik. Egyébiránt az, hogy ez idő szerint nem innen vásárolja a lovakat Európa többi országa, ennek oka a lókiviteli tilalomban van, melyről most bővebben nem nyilatkozhatom ; de szükséges a t. képviselő ur azon megjegyzésére — miként mutatja, hogy Magyarország lovaira szükség nincs, mert Anglia lovait az óceánon túlról rendelte meg, — megemlítenem azt, hogy történtek itt lépések az iránt: vajon lehetne-e Magyarországból 20,000 lovat kapni. A jelen külviszonyok nem engedték meg, hogy azt most teljesíteni lehessen ; de valószínű, hogy mihelyt a viszonyok ugy fognak módosulni, hogy a lókiviteli tilalmat nem kell feltétlenül és szorosan megtartani, akkor Anglia és más államok ismét ide fognak fordulni azon loanyagért, mely csakis itt kapható legjobban, t. i. a katonasághoz szükséges loanyagért. (Helyeslés.) B. Simonyi Lajos: T. képviselőház! Ami magát a költségvetést illeti, én arra nézve bővebben nyilatkozni nem kívánok, s én azt, a mi az állami lótenyésztés emelésére a kormány részéről kívántatik, a magam részéről elfogadom annál is inkább, mert belátom, hogy nemcsak oly kiadásokat tegyünk, melyek nem productivek, melyek az anyagi jólétet és a vagyonosodást nem emelik, hanem olyanokat is, melyek a közvagyonosodást emelik, és erre nézve azon óhajomat fejezem ki, hogy bár más gazdasági tételeknél is fhasonló összegeket hasonló eredménynyel bírnánk befektetni, mint ez a lótenyésztésnél történik. Nem akarok e tárgyban bővebben szólani, mert azon t. képviselő urak, kik a jelen és a múlt ülésszak alatt tanúi voltak az e tárgy feletti vitatkozásnak a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával: a dolgot részeltesen ismerik; hanem a miért felszólaltam, ennek oka az, hogy egy kérdést, illetőleg kérelmet intézzek az igen t. kormányhoz. Én beismerem azt, hogy vannak idők, a midőn bizonyos kiviteli tilalomnak kell fennállani; de ezen kiviteli tilalom igen hosszú időre nem terjedhet ki, és pedig azon oknál fogva, mert, ha a kivitel eltiltatik, az által azon idő alatt a productió mindenesetre csökken és akkor azon befektetett összeg, mely az állam részéről befektettetik. csakugyan nem fog gyümölcsözni, és legalább részben csakugyan fölösleges kiadás lesz. Ha mi hosszú időre akarjuk fentartani a lókiviteli tilalmat: akkor oly sebet ütünk az állami lótenyésztésen, melyet egyhamar kihevernünk nem lesz lehetséges. Azok t. i., a kik a lókivitelt óhajtják, azok nem viszik lovaikat a külföldre szenvedélyből, hanem teszik ezt anyagi érdekből, azért t. i., hogy anyagi jövedelmük legyen, ez pedig leginkább a lókivitelből kerül ki. Ha a kisebb földbirtokosok — mert hisz azok nevelik most nagy mértékben a lovakat, — azt fogják látni. hogy a lovakat nem bírják kivinni, nem bírják jó áron eladni, a gazdaságnak ezen ágát csökkenteni fogják, és akkor fölösleges lesz ezen nagy befektetés. Én azért kérem a t. kormányt, hogy a mi a lókiviteli tilalmat illeti, azt a végtelenségig ne húzza, mert azt tenni nem lehet. Én ugy tudom, hogy ez már egy esztendeig tart. Ha nem lehet egészben megszüntetni, akkor lehetne legalább azon lovakra