Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

6V 382. országos Illés ápril 11. 1878. azért, hogy feljebb jutva, megmenthessük azon érdeket, mely a Tisza áradás veszélyeinek mindig ki van téve. A mi azt illeti, hogy gr. Szapáry Gyula előadó ur e kérdésben érdekelve van, nem osztozom a közlekedési minister ur elébb kifejezett azon védelmében, melyre egyébiránt gr. Szapáry előadó urnák szüksége nincs, hogy t. i. Hevesmegyében feljebb van a birtoka és ennélfogva nincs érdekelve akkor, midőn alól kivánja szabályozni a Tiszát, és így a pénzügyi bizottságban a 700,000 frt megszavazását ajánlotta. Konstatálom, hogy gr. Szapáry Gyula érdekelve van, mert hevesmegyei birtoka köztudomás szerint a Tisza mentén majdnem minden esztendőben ugy annyira elöntetik, hogy szorgalma csak nem minden esztendőben megfosztatik gyümölcsétől. Hanem mit veszélyeztet az. ha valaki érdekelve van? Én kijelentem, hogy nem egyszeresen, mint Szapáry Gyula gróf, hanem háromszorosan vagyok érdekelve e kérdésben. Érdekelve vagyok először, mint hevesmegyei ember, ki ismerem azon irtózatos károkat, melyeket ott a Tisza áradása csaknem évenkint okoz ; érdekelve vagyok másodszor, mint Hód-Mező-Vásárhely, ezen nagy magyar alföldi város képviselője, melyről tudom, hogy a múlt tavaszon is ép ugy mint Szegeden magának a népnek áldozatkészsége, erélye s kitartása tudta csak megmenteni magát a várost; s harmadszor érdekelve vagyok, mint magyar ember, mert én reám nézve nem egy kedvű dolog, hogy Magyarország leggazdagabb vidéke, hol tanyáját ütötte fel az ős magyar vér. ezen rakonczátlankodó nagy folyó szeszélyeinek és praecarius természetének folytonosan kitéve legyen. (Helyeslés.) Azt mondjay Paczolay í. képviselő ur, hogy 15 évi adóengedés van biztosítva az illetőknek. Igaz, hogy ennek jó hasznát vették azok, kiknek birtoka ugy fekszik, hogy egyszersmind a szabályozásnak üdvös eredményét is megérhetnék. De ezek a hazában nagyon kis számmal vannak. Mert ha vissza tekintünk a Tisza szabályozásnak genesisére és onnan aztán a beállott eredményekre, kénytelenek vagyunk bevallani, hogy az 1854. óta Magyarországon tisztán protectionalis jutalma volt egyes családoknak, és nagyobb befolyású embereknek. Ha ezeken kivül mások részesüllek az adóelengedés jótéteményében: nem volt belőle hasznuk, mert az adó elengedtetett ugyan, de rósz és czéltalan munkálatok folytán a földbirtok kitétetett a Tisza árvizének. Leszek bátor erre nézve egy példát felhozni. Megbocsát nekem t. barátom Hieronymi Károly, ha mint laieus ember, a dolog természetébe merészlek belevágni. Megtörtént az az eset, hogy átmetszés készült Pógártól Cséig Borsodmegyében és a közlekedési minister 70,000 írttal subventiónálta a társulatot. S mi lett az eredmény? k%, hogy annál rohamosabban ment le a viz az alsó vidékre, hol nincs kellőleg provideálva a dolog sem physikailag, sem technikailag és a" pénzügyi viszonyok sem engedik meg, hogy midőn az átmetszések által annál rohamosabban jön a viz az alsó vidékekre, hogy ezen vidékek elöntése megakadályoztassák. (Helyeslés.) Míg tehát hazánk oly szerencsés helyzetbe nem jön, hogy valamennyi folyóit egyszerre szabályozhatja : én peremptorie szükségesnek tartom, hogy a magyar alföldi nép életkórdósét képező ezen ügy minél előbb megoldáshoz juttassék. Megszavazom a 700,000 frtot. (Helyeslés.) Gr. Szapáry Gyula előadó: Kötelességemnek tartom Paczolay képviselő ur felszólalására néhány szóval refíectálni. Nem csodálkozom azon, hogy a t. képviselő ur ezen kérdésben felszólalt. Vannak egyes kérdések, ilyen a debreczeni méntelep, a Berettyó, sőt néhány év óta a Tisza is, — mikor ezek emlegettetnek, a képviselő ur mindig tűzbe jő, és föl szokott szólalni. (Derültség.) Hogy tehát ma is. felszólalt, azon nem csodálkozom; de csodálkozom azon, hogy ő föltételezi egy képviselőről, hogy magánérdeket a közérdeknek föléje helyez. Meglehet, hogy ez az ő gondolkozásmódja ; de én a magam részéről kénytelen vagyok azon állítást visszautasítani (Helyeslés) és azt mondani, hogy ily gyanúsítás kimondására nincs feljogosítva. (Helyeslés a középről.) Második felszólalásában módosította is már első nyilatkozatát, midőn azt mondotta, hogy nem egyéni érdekeltségemnél fogva vonja kétségbe jogomat, hogy mint a pénzügyi bizottság előadója mondjam el véleményemet, hanem azért vonja kétségbe, inert egy ujabban alakúit Tiszaszabályozási bizottságnak alelnöke vagyok. Méltóztassék t. ház megfontolni : vajon alapos-e ezen állítás ? Mire alakult ezen bizottság, amely engemet megtisztelt azzal, hogy alelnökévé választott? Az a bizottság nem egyéni érdekek védelmére alakult, hanem a szabályozó társulatok és a kormány közti közvetítésre és tisztán országos és nem egyesek érdekének védelmére. (Helyeslése) Ilyen országos érdek az, midőn az ország egy harmadának megmentéséről van szó, (Helyeslés) s a ki ezt tagadja : az vagy az ügyet nem ismeri, vagy nem akarja ismerni. En tehát igenis azon társulatok érdekéből, tehát országos érdekből szólaltam föl s ezen országos érdekeket ajánlom a t. háznak. (Helyeslések.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a tiszaszabályozási munkálatokra a 700,000 frtot megszavazni ? (Megszavazzuk.') Megszavaztatván a 700,000 frt; már most a beruházások egész összege 3.620,538 frtot tesz. Következik a II. rész. Magyar királyi államvasutak.