Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

m 382. országos Illés áprll 11. 1878. Elnök: Az összeget a személyes járandósá­gok és dologi kiadásokra az államépitészeti hiva­talok ezimén 416,G13 írttal ugy hiszem a t. ház elfogadni méltóztatik. A pénzügyi bizottság azt is javasolja, mondassék ki iegyzőkönyvileg. hogy a folyammérnöki hivataloknak a minister által elő­terjesztett beosztása véglegesen elfogadottnak ne tekintessék, hanem egyelőre a Tisza ós Szamosnál összesen öt folyam-mérnöki hivatal állíttassák fel s azok miként leendő beosztása a ministerre bi­zassék. (Helyeslés.) A t. ház elfogadja a pénzügyi bizottság ja­vaslatát. Horváth Gyula jegyő (olvas) : Bevételek 29,987 fit Gr. Szapáry Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Bevételek ezimén 29,987 frt állít­tatik be. Horváth Gyula jegyző (olvas): Kőutak fen­tartása és építése, a) kezelés. Személyes járan­dóságok és dologi kiadások 89,445 frt. Gr. Szapáry Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Személyes járandóságokra és dologi kiadásokra egy összegbon 89,445 írt szavazta­tik meg. Horváth Gyula jegyző (olvas): b) fentar­tás 2.000,242 frt. Gr. Szapáry Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Orbán Balázs : T. ház! Útépítési politi­kánk annyira zilált, annyira rendszertelen, hogy itt csak gyökeres reformok és teljes átalakítás segíthetnek. Mi pénzben és főleg munkaerőben évente oly roppant pazarlást űzünk, hogy ha az lelkiismeretesen és szakértelemmel hasznosittattott volna: ma már Magyarországnak út-hálozata tel­jesen kilehetne épülve. És a roppant pazarlás pénz és munkaerő­ben, nem csak a múlt slendriánjában volt meg, midőn az azzal megbízott hivatalnokok annyit ér­tettek az útépítéshez, mint a varga a harangön­téshez, hanem meg van ma is, mert míg az ál­lam által gondozott főútvonalaknál is oly pro­tections-kindek helyeztettek az útfelügyelői ál­lomásokra, a kik nem csak elméleti képzettség­gel, hanem még a régi táblabírák gyakorlottsá­gával sem bírnak, hanem úrfi minőségükben elég­ségesnek tartják, nagyon messze eső időszakok­ban végig lovagolni vagy kocsikázni a felügye­letük alatti útrészeken s szemlét tartani a felett, hogy mi minden nem törtónt, a minek történni kellett volna. Első teendője lenne a közlekedési minister urnák, hogy ezeknek oktatására útépítési tanfo­lyamot nyittasson s azután az állami mérnökök útján kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére rá­szorittassa De t. ház ! bár útépítésünk nemzetgazdásza­tilag végtelen fontossággal bír, tudom, hogy most nem éljük azon korszakot, hogy a világrenditő események közepette a közügyeimet az e téren szükségessé vált teendőkre irányozzam, meg te­endem azt talán egy más arra alkalmasabb idő­pontban, most csak két rövid útrészre vagyok bátor reflectálni, s a t, közledési minister ur be­cses figyelmét fölhívni. Ezek a Székely-Udvarhely-parajdi. ós a top­licza-tölgyesi vagy úgynevezett Szókpataki út­részek, melyeknek az állam költségén való mi hamarabbi kiépítését, ugy állami, mint nemzet­gazdászati s főleg hadászati szempontok paran­csolólag követelik. Tudjuk azt, t. ház, hogy az Erdély délkeleti részében egyedül müvelés alatt levő parajdi só­akna nagy fontosággal bir ; de az Udvarhelyről való vezető ut, főleg annak a Kalonda meredélyen és a Baknya tetőn át vezető része, a mely együttesen se tesz ki 2 mfdet, ma már teljesen járatlanná lett. Maga a törvényhatóság, ugy is tul levén utakkal terhelve, azt kiépíteni nem ké­pes, mi után az emiitett két hegyen — hol to­rony irányban van az út vezetve — egészen uj útvezetós szüksége merül fel. Ha van út, a mely az állami gondozásra igényt tarthat, ugy ilyen ezen az állam sóakná­jához vezető útrész ; a melynek számba nem vétele, az államnak évente százezrekre menő kárt okoz ; mert a székelyföld népe a különben is drága törvényes sóhoz nem tudván az utak járatlansága miatt hozzá jutni: biz az nagyrészt becsempészett sóval él, s igy évente oly százezrek mennek kül­földre, a melyek különben az állam kincstárába folynának be. Én meg vagyok győződve, hogy ha csak fele részét 'fordítaná az állam annak, a mit a só el nem adásánál évente vészit, ez út rendbehozatalára, azzal azt kiépíthetné, miután ott az anyag mind helyben feltalálható. Olyan tehát ez útrész ki nem építése, mint ha a dú­san megtermett gabnát a gazda azért engedné a lábán veszni, hogy az aratási költségeket meg­kímélje. A másik, a talán még ennél is fontosabb Toplicza-töigyesi útrész, mely már az 1871—72­ben készült közlekedési eszközök hálózatába is fel volt véve, és az állam költségén való kiépíté­sére érdemesítve. És méltán, nem csak azért, mert a Kis-Besztercze át zuhogta Tölgyesben fakad fel a világhírű borszéki savanyu víz, nem csak azért, hogy a völgyben van hazánk legjobb minőségű kőszén-telepe, nem csak azért, mert ama vidék gazdag arany, ezüst és réz erekben : hanem főleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom