Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-399

389. országos HJés május 20.1878. 397 budget sem állapitható meg. A quóta-törvényt e napokban fogjuk tárgyalás alá venni, hanem ugyanazon hires tactika folytán, mehet a ministerelnök ur követni szokott, ő a quótatörvényt az 1867-iki bölcs törvények világos rendeletei daczára a kiegyezési tárgyalások compensatiójának tette tárgyává, s ezen szerintem nem törvényes, hogy ne mondjam törvényellenes eljárás által azon kinos helyzetbe hozta a törvényhozást, hogy a budgettörvényt nem képes annak idején megállapitani, sőt, ha az meghozatik is, nem képes azt törvény erőre emelni. Az igen t. ministerelnök urnák általam előbb felhozott ünnepélyes és ismételt Ígéretei daczára azon compensationalis quótatörvónyjavaslat, a többi kiegyezési törvényjavaslatokkal connexióba és solidaritásba hozatván, még ha mi saját budgetünket végleg be is fejezzük, ha az osztrákoknak a restitutiónál vagy a bankügynél vagy más kérdésnél felvetett akadályai folytán a kiegyezési tárgyalások megbuknak : akkor még a jövő hó végén sem fog az ország a kormány bölcsessége következtében törvényes budgettel birni. Hallottunk ugyan hirt — s én mint ilyet hozom fel, — hogy a kormány belátva azon kinos helyzetet, melyet önmagának teremtett, a quóta és a czukoradóról szóló törvényjavaslatokat mint az országra nézve financiális érdeknél fogva fontosakat a többi kiegyezési törvényjavaslatoktól elkülönítve, befejezésük után rögtön szentesítés alá terjeszteni és kihirdettetni szándékozik. Én részemről megvallom — egyéni nézetet fejezek ki — nem ellenzem ezen eljárást és el is hiszem a ministerelnök úrtól, hogy ezt tenni fogja, mert róla mindig elhiszem azt, hogy ellenkezőjét cselekszi annak, a mit ünnepélyesen megígér. (Mozgás a középen.) Ha pedig a quótatörvény nem léte folytán, a budget a jövő hó végéig sem emelkedhetik törvényerőre, kérdem: nem lesznek-e ennek practikus következményei; mert hisz három, két vagy egy hónapos indemnityvel lehet kormányozni az év végéig, ha a többségben a bizalom megvan, s egyéb baj nincs. Hanem van e kérdésnek practicuma t. i. az, hogy indemnityvel minden parlamentalis szokás szerint csak azon kiadások szoktak fedeztetni, melyek korábbi budgetek alapján az államháztartásnak rendes kiadásait képezik; oly kiadásokat azonban, melyek nj tételeket, uj beruházásokat tartalmaznak, indemnity alapján eszközölni, nem mondom hogy nem szabad, de nem alkotmányos módszer. Én pedig a budgetben egy pár fontos oly kiadást látok, mely nem várhat, bár nem rendes, nem normális, hanem rendkívüli. így az átmeneti kiadások és beruházások czimén, több ily fontos rendkivüli tétet fordul elő, pl. a pénzügyministerium részéről 50,000 frt kéretik a bécsi kereskedelmi és ipar hitelintézet részére a sószállitir lány okból származott követelések kiegyenlítése tekintetében, mely a létrejött peregyezsóg alapján fizetendő, de mint uj tétel a quótatörvény nélkül nem intézhető el; ilyen a bányászat és pénzverésnél építésekre kért 50,000 frt. Mindezeknél sokkal fontosabb a Tiszaszabályozásra előirányzott 70,000 frt. Mindnyájan tudjuk, hogy a Tiszát télen szabályozni nem lehet; ha pedig a quótatörvény csak június végén vagy augusztusban jön létre: akkor szeretném tudni, hogy mikor fognak hozzáfogni a tiszaszabályozási munkához, melyet már most kellene elkezdeni és a nyáron át folytatni, hogy azzal még ez év folytán elkészüljenek. Ha pedig a kormány ezen kiadásokat eszközli, a nélkül, hogy erre törvényes felhatalmazása legyen, akkor kérdem, hogy milyen dillemába, milyen zsákutezába veze: bennünket a ministerium eljárása. De a vallás és közoktatásügyi minister ur költségvetésében is van egy ilyen kiadás. Ez az egyetemi sebészeti kórodára előirányzott 3,500 frt. Egy másik 12,000 frt a magyar múzeum kitatarozására van előirányozva. És én hiszem, hogy a t. kormány azért nem dolgoztat most a múzeumban, mivel neki ezen kiadásra törvényes felhatalmazása nincsen. E miatt a múzeum nem dül össze; de vannak egyéb teendők, minő pl. a Tiszaszabályozás, mely nem esik hasonló szempont alá. Hasonló tétel a Fiumare folyóra előirányzott 7.600 frt, vagy az igazságügy ministerium nál Kassán építendő börtönhelyiségekre előirányzott 8000 frt. Ezek oly kiadások, melyek sürgősek, és melyek megtétele nem eszközölhető. Én tehát ezen dillemával szemben bátor vagyok azon kérdést intézni a minister úrhoz, vajon a Tiszaszabályozásra, s a folyó építkezésekre melyek még e nyár folytán teendők és alig halaszthatók : szándékozik-e a ministerium a költségeket utalványozni, a nélkül, hogy erre törvényes felhatalmazása legyen? Ezen kérdés fölvetése után készséggel hozzájárulok a törvényjavaslathoz. (Helyeslés a baloldalon.) Széll Kálmán pénzügyminister: Engedje meg a t. ház! hogy az előttem szólott t. képviselőtársam kérdésével szemben csak egy pár szót szólhassak. Én részemről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon okok, melyek miatt a költségvetés még mostanig sem kerülhetett el, nem a kormány csekvényeiben keresendők, hanem keresendők azon általánosan ismert körülményekben, melyeket bővebben vázolni nem akarok. Én csak röviden akarom megjegyezni azt, hogy nem fogadhatom el azon állítás alaposságát, mintha a kormány három esztendő óta egyetlenegy szer sem tárgyaltatta volna le a költségvetési kellő időben, mert hiszen épen ezen kormány működésének | első esztendejében törtónt meg 1868. óta az, hogy