Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-398

380 398, országos ülés május 18. 1878. zat iránt tartozik, van a t. belügyminister ur egy kötelessége is: az, hogy őre legyen, hogy az önkormányzat csakugyan és valójában tisztán kezeltessék. A t. belügyminister ur azt mondja, hogy a szolgabirák és az alispáni candidátusok kijelölé­sénél a törvény betűje megtartatott, mert hármat jelöltek ki; de a mennyiben értesültem, — nem tudom mennyire alapos ez értesülésem, mert erre nézve nem méltóztatott nyilatkozni — az nincs megemlítve, de az nincsen kiemelve, hogy miért nem candidáltatott azon egyén, a kit a nagy kö­zönség, az egész^ megye óhajtott. (Felkiáltások: ki azf) Kubinyi Árpád; benne van a kérvényben. Az igen t. képviselő urak, a kik közbe szól­nak, ezzel azt árulják el. hogy a kérvényt el sem olvasták, inert a kérvényben világosan meg van ez említve, (Ugy van! a baloldalon.) Az igen t. belügyminister ur még azt is em­líti, hogy igen csodálkozik azon, — a mi egyéb­iránt ezen szempontból talán nem is lett volna felemlítendő a t. belügyminister ur részéről, — hogy miután csakugyan itt országgyűlési párt­állásról van szó, hogy azok. a kik a kinevezést óhajtják : most annyira kardoskodnak a választás mellett. Erre nézve kijelentem azt, hogy a sza­bad választást inkább sérti az, hogy ha a vá­lasztás akkép intéztetik, hogy a szabad választás kijátszatik; mint ha a törvény rendeli, hogy nem lesz szabad választás, hanem lesz kinevezés, és hamar a ministeri vagy főispáni kinevezés közt válasz­tani kell, inkább választom a ministeri kineve­zést, mint a főispáni kinevezést. (Helyedén a. bal­oldalon.) mert amaz minden esetre nagyobb biz­tosítékot nyújt. Sok esetben fél a. kormány attól, hogy kö­zegeit eompromittálja, ha helytelen eljárásuk ellen erélyesen lép fel: de én kimondom, hogy semmi sem eompromittálja az alkotmányos szabadságot inkább, mint az, hogy ha a* törvény szó szerinti betűjének megtartása mellett szándékosan kiját­szatik a törvénynek szelleme. Azon oknál fogva, mert azt látom, hogy a a. belügyminister ur, a ki talán inkább kerülte az e kérdésre való határozott választ, (Ellenmon­dás a középen.) a ki — ismétlem — inkább ke­rülte, nem a helyes szempontokból tétette meg a vizsgálatot: ennek következtében azt óhajtanám, hogy ez a tárgy bővebben vizsgáltatnék meg, s azután hozatnék e tekintetben határozat. Miután a t. ministerelnök urnák némi kételyét látom az iránt, hogy kerülte az ezen kérdésre adandó választ, arra nézve kimondom, hogy azért gon­dolom, hogy kerülte, mert azon választ vártam tőle, hogy a dolog megvizsgáltatott, a törvény nem játszatott ki, a dolog rendben törtónt, rész­rehajlás nem volt s ennek következtében igy meg igy intézkedett. De a ministerelnök ur nem igy válaszolt, hanem azt mondja, hogy mennyire tisz­teli az önkormányzatot, hogy beavatkozni nem akar: pedig kötelessége lett volna beavatkozni, mert őre az önkormányzatnak; ennek következ­tében én bátor vagyok kimondani, hogy nem adott határozott választ és miután én azt látom, hogy a vizsgálat, a melynek pedig meg kellett volna történni, nem tétetett oly irányban, mint azt ministeri kötelessége magával hozza: uj vizs­gálat elrendelését és az ügynek akkép való elin­tézését óhajtanám. (Helyeslés balfelöl.) Bujanovics Sándor: T. ház! Én csak egy rövid megjegyzésre kérem a t. ház figyelmét. Én nem akarom vizsgálni és vitatni azt. mennyiben történt az árvamegyei tisztújítás alkal­mával világos törvénysértés; hanem előttem tisz­tán áll az, hogy azon eljárás, a mely szerint a főispán és az általa kinevezett candidáló bizott­sági tagok kizárhatják a candidatióból azt, a ki ellen egyátalában semmi néven nevezendő törvé­nyes akadály fel nem merül, a ki a törvény min­den kellékének megfelel, a kit három választott bizottsági tag ajánl, mondom, hogy az ilyen el­járás a törvény szellemének és úgy a szabad választásnak megszegése. Ez előttem tisztán áll. és világos. Hiszen, ha a választási jog csak abból állana, hogy három candidáltatik, de ezen candidálást a főispán teszi meg: ugy illusoriussá volna téve a választás az által, hogy egy sem candidáltatik azok közül, kiket a megye közönsége akar, de egyet ezekből választani még is kénytelen. (Ugy van ! a baloldalon.) Igy lévén meggyőződve t. ház. én — és ez felszólalásomnak tulajdonképeni oka — én az igen t. ministerelnök urnák egy^ megjegy­zésére bátorkodom észrevételt tenni. 0 ugyan is a maga részéről csodálkozását fejezte ki a felett, hogy e házban a választási rendszer, a szabad választási jog megóvása mellett azok szólalnak fel. a kikről tudva levő, hogy ők megyei közigazga­tásunkra nézve nem a szabad választási rendszer, hanem inkább a kinevezési rendszer hívei. Hát én t. ház, magam is azok sorába tarto­zom, s azt hiszem, hogy azon t. képviselőtársam is, a ki az indítványt beadta, Kubinyi Árpád is azok közé tartozik, a kik óhajtják, kívánják, hogy közigazgatási rendszerünk megváltoztattassák és a szabad választási rendszer helyébe bizonyos hatá­rokig való megtartásával, a kineveztetési rendszer lépjen. De bármennyire legyen is ez óhajtásom a jövőre nézve: előttem áll a törvény, és azt tisz­telni és tiszteltetni akarom. (Helyeslés balfelöl.) És addig, míg a törvény Magyarország közigaz­gatási tisztviselői állomásainak betöltésénél a sza­bad választási rendszert tartja meg alapúi, addig mindig ós mindenkor védeni fogom a szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom