Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-396
350 396. országos ülés május 16. 1878, azon határozati javaslat által látok elborítva. Mert midőn valaki oly határozottan kijelenti, mint ezt különösen Apponyi gr. iménti igen jeles beszédében tette, elősorolván mindazt, a mit a kormány elmulasztott, csaknem az orosz hatalom érdekében, vagy legalább is azzal rokonszenvezve tett s azt kérdvén, hogy mindezek után feltehetjük-e, hogy ennek megsemmisítésére törekedjék a kormány: no akkor kérdem, a ki oly felfogással bir, hogy nem teszi fel a kormányról, hogy azt a politikát kövesse, melyet hazánkra nézve egyedül üdvösnek tart, miként jöhet azután még is azon következtetésre, hogy a hitelt még is megszavazza ? Ezt én egyszerű józan eszemmel felfogni képes nem vagyok. Azzal vigasztalja magát a t. képviselő ur, hogy ezt ugy is meg kell szavazni, mert a delegatiók már határoztak, a materiális eszközök megszavazása kétségtelenül a delegatiókat illeti, nekünk csak az erkölcsi alap kimutatása van fentartva. Méltóztassék elhinni, a mi századunkban a politikában erkölcsre egyátalában igen keveset adnak, de nálunk még kevesebbet, s a mely perczben meglesznek a materialis eszközök, sem a mi kormányunk, sem a bécsi nem fog azon erkölcsi alappal gondolni, melyet a t. képviselő ur magának kifest. Meglehet, hogy a t. képviselő ur — legtávolabbról sem mondom, hogy magáévá tette, sokkal inkább tisztelem jellemtisztaságát, — hanem mert volt alkalmam megismerkedni azon tannal, hogy a ezé! szentesíti az eszközt, — azt hiszi, hogy a kormányok is igy fognak eljárni; legyen meggyőződve," hogy megfordítva lesz. Előttünk csak az eszköz szent; tessék azt megadni : a többivel nem gondolnak; (Mozgás a középen.) t. i. nem gondolnak azon czéllal. melyet mi akarunk elérni, hanem beérik azzal, a mit ők akarnak elérni. Én t. ház mindezek alapján t. barátaimnak még csak egy megjegyzést tévén, befejezem beszédemet. Nem kétkedem abban legkevésbé sem, hogy ők meg vannak győződve ez alkalommal, mint máskor is, hogy a lehető legjobb, a hazafiság által parancsolt utat követik; engedjék meg azonban még is, hogy figyelmeztessem őket arra, • hogy hova vezet az ilyen a közönség által kétórtelmüleg magyarázható eljárás. Nálunk mindig az volt a szerencsétlenség eddigelé, hogy nem volt ellenzék, melyben, midőn a fejedelem elé hivatott, meg lett volna a bátorság, őszintén megmondani: Uram király, ha azt kívánod, hogy mi vállaljuk el a kormányt, programmunkat el kell fogadnod, mert meggyőződésünk, hogy e nélkül Magyarországot nem szolgálhatjuk s igy Felséged trónjának sem tehetünk szolgálatot. Nálunk azonban, ha ellenzéki ember a fejedelem elé hivatott: igyekezett ugy megjelenni, hogy ő sem jobb a deákné vásznánál s azt monda, hogy a mit a többiek tettek, hogy kielégítsék a kívánalmakat itt és ott, azt meg fogja tenni ő is. Ha azt akarjuk, hogy Magyarországon végre valahára igazán helyre álljon az erkölcsi alap, s legyen tényleg parlamenti élet, melynek főalapja, hogy a pártok váltakozzanak a hatalomban — nem pedig, hogy egymásba olvadjanak: arra szükséges, hogy egy párt határozottan megállván álláspontján, ha beáll az eset, hogy többségre jut, a fejedelem előtt megjelenve, fejtse ki a maga programmját határozottan, s mondja meg, hogy azon feltételek alatt elfogadja a kormányt, ha nem, köszöni a szíves bizalmat. Vegyük, mi történnék, ha t. barátaim (a baloldalra mutat) többségre jutnak a szavazásnál. 0 felsége azt látja, hogy ugyanazon az utón szaladnak, a melyen a kormány, s a pénzt megszavazzák, de óhajtják, hogy ilyen és ilyen czélra fordittassék. Ha ott lesznek, majd capacitálják őket a rendkívüli körülmények iránt s megadják magukat mint a többiek tették. Ebben rejlik annak rendkívüli fontossága, hogy mindenki határozott állást foglaljon s azt megtartsa usque ad finem, t. i. mindaddig míg a fejedelem előtt constatálja, s hogy ha ugy fogunk eljárni: el fog következni az a perez, ha van nálunk alkotmányosság — a miben én nem kételkedem — midőn az ellenzék többségre jutva, a fejedelem maga elé hiván annak vezérférfiait, ki fogja hallgatni programmjukat s ha azok ki fogják jelenteni, hogy csak is ezen programúi alapján fogadják el a kormányt, másként nem : a fejedelem ugy mint minden más alkotmányos fejedelem kénytelen lesz alkudozásokba bocsátkozni azokkal, s csak is ily utón lehet haladni, máskép mindig transactió után csak transactió fog következni. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés a. szélső baloldalon.) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a beadott elleninditvány. Horváth Gyula (olvassa Helfy Ignácz határoziti javaslatát.) Elnök: T. ház! A szabályok szerint kérdésül tűzöm ki: elfogadja-e a ház a közösügyi bizottságok által rendkívüli hadi költségekre megszavazott 60 milliónyi hitel Magyarországra eső részének fedezéséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? Azok, akik ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja s igy a Helfy képviselő ur és társai által benyújtott határozati javaslat elesik. Következik a részletes tárgyalás.
