Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-396
886 396. országos ülés május 16. 1878. Én nem akarom, hogy Magyarország ezen törvényjavaslat elfogadásával elismerje azt, hogy a külügyek vezetésébe semmi reális befolyása, hogy a legfontosabb^ életkérdések eldöntésében semmi szava nincs. Én nem akarom ezen fontos kérdéseket azon testületre bizni, a mely már alkotásánál fogva nem egyéb, mint az alkotmányosságnak, a parlamentnek valóságos paródiája, a mely eddigi 10 évi működése által bebizonyította azt, hogy a hatalom kezében kész-köteles eszköz ; mely ezen magatartását odáig viszi, hogy most már legfelsőbb kívánságra jogbitorlást is képes elfogadni. (Elénk helyeslés a szélső baloii). Én, mondom, ezen fontos jogokat ezen testületre bizni nem akarom és mellőzve mindazokat, miket a külügyi politikára nézve t. képviselőtársaim ezen oldalról előadiak, már az általam előadottaknál fogva sem fogadom el az előttem fekvő törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélső balon). B. Kaas Tvor: T. házi Én, a ki Oroszországgal szemben a háborút kivánoin. kívánom pedig azért, mert nem hiszem, hogy Oroszországhatalmi terjeszkedése a keleten, hogy győzelmei által a dél-szláv népeknél megalkotott prestige, hogy a sau-stefanói béke következtében Oroszország által Európában nyert befolyás máskép, mint egy győzelmes háború által megtörhető lenne: én, ha a háborút kivánoin, nem tehetek egyebet, mint hogy az arra szükséges eszközöket is megadom s tehát a kért hitelt megszavazom. Megszavazom azonban más szempontokból is. Mindenekelőtt azért, mert a törvényt, mely Magyarországra nézve a delegationalis intézményt kötelezőnek megállapította, sérthetetlennek tartani kívánom ós nem tartom Magyarország parlamentje feladatának, hogy a közjogi alapot gyengítse az által, hogy a monarchia közös alkotmányos testületének határozatát ne respectálja. És megszavazom a kért hitelt azért, mert az osztrákoknak e tekintetben tanúsított magatartásával szemben óhajtom, hogy nyilván való legyen mindenki előtt, hogy Magyarország parlamentje a monarchia védelmétől a szükséges eszközöket megvonni soha semmi módon nem akarja. De magyar szempontból is megszavazom azért. mert Erdélynek továbbra is védtelen hagyása nézetem szerint oly veszélyes volna, hogy ezért a felelősséget a íükarságnak, vagy a közjogi nehézségeknek szempontjából avagy politikai bizalmatlanságból magamra nem vehetem. Nem szavazhatom meg azonban a kért hitelt a jelen kormánynak a garantiák nélkül, mert a jelen kormánynak a múltban követett keleti politikája bizalmamat nem nyerheti meg. Nem szavazhatom meg azért sem, mert a t. ministerelnök ur szavainak nem hiszek. Csanády Sándor: Helyes! (Derüllségl) B. Kaas Ivor: Nem hihetek pedig neki, mivel nyilvánosan tett többszörös ünnepélyes igéreleit nem csak nem teljesítette, be nem váltotta, hanem tapasztaltuk, hogy ennek egyenesen ellenkezőjét megtörténni engedte és cselekedte. Mindazonáltal beismerem, hogy a: igen t. ministerelnök ur tegnapelőtti ós tegnapi beszédei bizonyos tekintetben megnyugtatókig hatottak, sőt helylyel-közzel kielégítő kijelentéseket is tartalmaztak. Mindazonáltal nem érhetem be kijelentéseivel, mivel azoknak tartalmi becse pusztán negatív. Kérdem : vajon mondhatja-e valaki, a ki ezen beszédeket Mgyelernmel hallgatta vagy olvasta, hogy ezen beszédek alapján nem fogjuk Boszniát occupálniV Nem mondhatja. Mondhatja-e: hogy nem fogjuk tűrni Bulgáriának önálló állammá való alakítását? Nem mondhatja. Mondhatja-e valaki, hogy háborút fogunk viselni Románia megvédésére V Nem mondhatja. Szóval Magyarország keleti érdekeit ezen veszélyekkel szemben megóva nem tudjuk; mert ezen érdekeink megóvását beszédeiben semmi módon kifejtve nem látjuk. Ha a t. ministerelnök ur a san-stefanói béke pontjaival szemben a kifogásokat megjelölte volna és ha ezen kijelentéséhez csatolta volna azon mondását, hogy érdekeinket békében, ha lehet, fegyverrel is, ha kell megóvjuk : akkor én talán teljesen megelégedném a t. ministerelnök ur nyilatkozataival és nem követelnék semmi garantiákat ellenében, mert hiszen egyes képviselő, mint magam, táplálhat kételyeket a ministerelnök ur szavai iránt, de egy párt és egy parlament a ministerelnök szavait tartozik szószerinti órtehnökben elfogadni. Hanem tegnapi beszéde oly passusokat is tartalmaz, melyek az oly kétkedő egyéneknél is, milyen én vagyok, bizonyos fokát a bizalomnak gerjesztették. Azt mondta ugyanis a ministerelnök ur, hogy egy nagy hatalom, ha valamely tény ellen tiltakozást emelt, az által, hogy tiltakozik, kötelességet vállal fegyverrel is érvényesíteni azon politikát, melyet tiltakozásában kiemelt, s mondotta ismételve, hogy igenis kész fegyverrel megvédeni azon érdekeinket, melyeket közelebbről nem jelölt ugyan meg, de melyekről kimondta, hogy azok nem csak monarchiánk határainak védelmére szorítkoznak, de határainkon kívül is a Balkán-félsziget keleti és nyugoti részére kiterjednek. Már most, ha egy nagyhatalom tiltakozása fegyveres beavatkozást von maga után azon esetben, ha a diplomatiai eredmény hiányzik, ugy a ministerelnök ur bevallása szerint monarchiánk, mely a san-stefanói békekötés ellen objectióit az orosz kormánynak kijelentette, kénytelen lesz, legalább mig a ministerelnök ur helyén marad s nekünk adott szavával felelős, az előttünk még ismeretlen kifogásokat fegyverrel megvédeni, ha a diplomatia azokat nem érvényesíthetné.