Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-393

286 393 országos ülés május 13.1878, Mindennek daczára én ugy látom, hogy sokszor a legüdvösebb intézkedés s a legbölcsebb törvény is nem csak nem hasznos, de sőt káros lehet: ha az nem kellő óvatossággal és körültekintéssel és nem a kellő idő fölhasználásával vétetik igénybe. így van szerintem a jelen törvénynyel is. Ennek keletkezése óta ugyanis az alaptőkéül szolgáló 12 frt 50 kr., valamint az évenkinti 5 frtnyi illeték beszedésére, legalább az ugodi tanítók minden utánjárás daczára soha senkitől semmi utasítást nem kaptak s mégis 10 krros adóczédulákon hivatnak most fel, hogy tartozásukat rögtön fizessék le, mert ha ezt 8 nap alatt nem teszik : irgalom nélkül exequáltatni fognak. És szerintem itt fekszik a dolognak nehéz, mondhatnám káros volta. Miért nem szedték be a nyugdijalaptőkét azonnal? miért szedik azt be ép most, midőn a tanítónak alig van kenyere ? hogyan fizessen ő, midőn neki adósak az egyesek, kik szintén nem tudnak fizetni, minthogy nálunk legalább az executió ma is dúl. Ily körülmények közt a tanítót végrehajtással fenyegetni és a végrehajtást eszközölni, megfosztani, nem ugyan kenyerétől, mert az nincs, hanem utolsó bútorától, tehenétől: ez valóban romlás a tanítóra nézve. Nem tudom, az egész országban így van-e ez, de ha így van, annál sajnosabb, mert ha a mi tanítóink, kik az isteni gondviselés által jobb helyre hclyezvék, sem tudnak fizetni, mit tegyenek azok, kik mostohább vidéken laknak? nálunk tudtommal csupán egy tanító van. a ki egy kis földdel bír; a többinek semmije sincs. Mindannyinak jövedelme igen csekély, és az is terményekből áll ; de azt sem kapják egyszerre, hanem napról napra kénytelenek beszedni. Már, hogy ily körülmények között 20—40—50 sőt 80 irtot egyszerre fizessenek, az absohit lehetetlenség A tanítók .helyzete sokkal roszabb most, mint 48 előtt volt, mert szerződéseik többnyire mind 48 előttiek vagy talán még régebbiek, talán százados szokáson alapulnak, melyekben a tanítót terhelő különféle adókra nem levén tekintet, ezen adók jövedelmének nagy részét felemésztik. Ha hozzá tesszük ehhez a culturalis eszközöket, melyeket a tanítónak meg kell szereznie, ha a kor színvonalán akar állani: senki sem fog csodálkozni szegénységükön és fizetés-képtelenségükön. Napjainkban az egyház, az állam, a tanítótól igen sokat kíván, s midőn a tanitó kötelességét lelkiismeretesen teljesiti, azt hiszem, az állam" is lehet rájuk annyi tekintettel, hogy ne exequálja, midőn mulasztás nem is terheli őt. Egyébiránt mellőzve minden e tárgyban felhozható indokokat, bátor vagyok a következő interpellatiómat a vallás és közoktatásügyi minister úrhoz beterjeszteni. Interpellatió a vallás és közoktatási minister úrhoz. Van-e tudomása a t. minister urnák arról, hogy az Ugod kerületi tanítókat a közigazgatás utján 10 kros intőezédulák által fölhivatta, hogy a tanítói nyugdíj alaptőkéjét 12 frt 50 kr. valamint a 3 évi 55 frt illetéket, mely két követelés a nagyobb nyugdijat aláíróknál 80 frtot is túlhalad, — 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt letegyók ? ha van; tekintve azt, hogy a tanítókat a nyugdíj megalapításától fogva minden utánkérdezgetésök daczára teendőik teljesítésére nézve nemcsak senki sem világosította fel, de még a kivánt összeget sem kérte senki, holott azt részletekben szívesen megfizették volna; tekintve, hogy a tanítóknak átlag minden jövedelme terményekre van alapítva, milyenek most épen nem állanak rendelkezésökre, s ha a végrehajtás bekövetkeznék, még a végrehajtás költségeit sem tudnák a nálok található csekély beruházásokból behajtani, mi által, a helyett, hogy sorsuk a jövőben javíttatnék, a jelenben, a kegyetlen intézkedés által talán helyrehozhatlanul elnyomatik; tekintve, hogy maguk a tanítók is a nyugdíjintézmény létrehozását nemcsak nem akadályozzák, de sőt üdvözlik s annak saját vitális biztosításuk végett örömmel hódolnak, csupán a fizetési idő elhalasztásáért, s a fizetési részletes módozat' megállapításáért könyörögvén: megakarja-e szüntetni az Ugod kerületi tanítókon, — sőt ha a haza többi tanítói is ily nyomásnak lennének kitéve, azoknak is — a szándékba vett végrehajtást elhalasztván, a fizetést mint maguk is kérelmezik a jövő őszig, mikor mint reménylik, fizetéskópesek leendnek? Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a vallás és közoktatási minister úrral. Épen ezen pillanatban adatott be hozzám tíz képviselő aláírásával azon kérés, hogy a t. ház zárt üléssé alakuljon. A szabályok szerint tíz képviselő kívánságára a ház zárt üléssé alakúi. Mielőtt azonban zárt ülés tartatnék, a holnapi ülés napirendjéről kell intézkedni (Halljuk \) A holnapi ülés napirendjére kitüzetik először harmadszori felolvasása azon négy törvényjavaslatnak, melyet a t. ház ma átalánosságban és részleteiben elíogadott; másodszor a pénzügyi bizottság jelentése és a törvem<javaslat a közösügyi bizottság által rendkívüli hadi költségekre megszavazott 60 milliónyi hitel Magyarországra eső részének fedezéséről. Az ülés 10 órakor fog kezdődni. Most a nyilvános ülést bezárom, egyszersmind megkérem a karzaton lévőket a távozásra. (Az ülés végződik d. e. 11% órakor.)