Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-393

284 393. országos ülés május 13. 1878. Következik az 1877. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai állal pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatnak és az erről szóló jelentésnek tárgyalása. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a jelentés és a törvényjavaslat. Molnár Aladár jegyző (olvassa a jelentést és a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatnak az 1877. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét 1—4. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: Ezen törvényjavaslat e szerint részletesen is letárgyalva levén, harmadszori felvasása szintén a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése, és törvényjavaslat a közmunka- és közlekedési ministeri tárcza részére 1877. évben szükséges póthitelek iránt. Fel fog olvastatni a pénzügyi bizottság jelentése és az általa benyújtott törvényjavaslat. Gulner Gyula jegyző (olvassa a pénz-agyi bizottság jelentését.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a közmunka és közlekedési minister tárczája részére 1877. évre szükségessé vált pótkiadások iránt beadott törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslatot szakaszonként). Elnök: Ezen törvényjavaslat is részletesen letárgyalva lévén, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tüzelik ki. A napirend kimerítve lévén, Simonyi Ernő képviselő ur fogja előterjeszteni a mai napra bejelentett interpellatióját. Simonyi Ernő: T. képviselőház! Reánk magyarokra nézve nem lehet közönyös az, hogy a nemrég lefolyt orosz-török háború által milyen viszonyok alakultak és mily változások történtek hazánk délkeleti határán Tudja a t képviselőház, a hírlapok hozták a híreket egymásután azon eljárásról, melyet az orosz hadsereg, különösen a velünk szomszédos Komániában tanúsított. Azonban, mint majdnem mindenkor ily esetekben a hírlapok tudósításai nem egészen megbízható források, mert ma állítanak valamit, holnap ugyanazt megezáfolják, módosítják, vagy épen visszavonják. Azonban a legközelebbi időben közzététettek a román kormány hivatalos Jegyzékei, melyekben ezen dolgok már hivatalos módon terjesztetnek elő, s igy kevés kétséget lehet táplálni azok valósága iránt. A t. ház, méltóztatik igen jól tudni, hogy a múlt évben az orosz-török háború kitörése alatt Románia és Oroszország közt egy szerződés, egy conventiő jött létre, talán április 16-án, mely szerint beleegyezett a román kormány, hogy Románia területén az orosz csapatok átvonulhassanak, Most azonban kitűnik az, hogy az orosz csapatok nemcsak átvonulni kivannak Románia határain, hanem ott megtelepedve, oly intézkedéseket tesznek, melyekből méltán lehet következtetni, hogy állandó vagy legalább hosszú ideig tartó állásokat akarnak elfoglalni. Ily körülmények közt mi magyarok államérdekeinket megóvottaknak és biztosítottaknak nem hihetjük addig, inig egy oly hatalom, mint a minő Oroszország, Magyarország beleegyezése nélkül, Magyarország határán nevezetes seregeket pontosít össze. A legközelebbi időben körülbelül 60.000-et meghaladó összegre teszik az orosz hadsereg összes számát Romániában. De nem elég az, hogy azon seregek ott nem vonulnak rögtön keresztül, hanem oly intézkedéseket tesznek, melyek maradandóbb állásfoglalásra engednek következtetni ; s világos még az is, hogy oly stratégiai állásokat foglalnak el, melyek képessé teszik a csapatokat, hogy maguknak Románia birtokát biztosítsák s a román hadsereget, mely épen előlük vonulva el Kis-Oláhországban foglal el állást, mintegy bekeríteni s esetleg megsemmisíteni igyekszenek ; de másrészt Magyarország és különösen a Magyarország erdélyi részeiből kivezető szorosok ellenében oly állásokat foglalnak el, és oly védelmi munkálatokat visznek véghez, melyek vagy fenyegetik, vagy legalább mindenesetre veszélyeztetik ezen szorosok szabad átkelését. Ezen állapot Magyarország érdekeivel összeférhető nem lévén, én egy kérdést akarok intézni a t. ministerelnök úrhoz, és azért voliam bátor azt ma sürgősen tenni, mert ugy vagyok értesülve, hogy a ministerelnök ur a holnapi napon némi felvilágosításokat szándékozik adni a keleti ügyekre vonatkozólag a 60 milliós kölcsön tárgyalását megelőzőleg. Reményiem tehát, hogy ugyanakkor ezen tárgy iránt is, mely igen szoros összefüggésben áll azon intézkedésekkel, melyek bennünket keleten legközelebbről érdekelnek, szintén fog némi felvilágosítást adni. Interpellatióm a következő: Interpellatió a ministerelnök úrhoz. Tekintve a nem rég lefolyt orosz-török háború folytán hazánk délkeleti határain törtónt