Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-392

266 392. országos ülés májas 11. 1878. nek e földre települtével egykorulag a népgyülé­sekkel már találkozzunk. Ha később a nyugatról ide is beharapódzott hű­bériség a népsouverenitást megszoritá, s aristo­kratikus elveket honosított is, melyek a nép jogait kisebb körű nemesség számára conflscalták : mégis fennmaradt a népgyűlések joga, mert voltak ha­zánknak oly területei, hol a népgyűlések nemcsak tanácskozási és kérelmezési joggal bírtak, hanem határoztak, rendszabályokat hoztak, sőt municipa­lis törvényalkotási joggal és hatáskörrel is fel voltak ruházva. Legyen elég itt ennek bizonyításául felemlí­tenem a kunok, jászok, a szász municipiumok s főleg a székelyek népgyüléseit, melyekben nem a nemesség, hanem az egész nép zöme vett részt s minden korlátozás, minden kormányi beavatkozás nélkül alkottak statútumokat, sőt törvényeket hoz­tak. Tessék az agyagfalvi téren tartott székely népgyűlések történetét átvizsgálni s meg fog győződni, hogy azok a 16-ik században törvény­hozási jogot élveztek, codificatori hatalmat gya­koroltak s végzéseik, határozataik érvényét fegy­verrel is fenntartottak, nem egyszer az önykény­kedő fejedelmekkel szemben is. Ugy látszik, hogy az államtitkár ur jogelmé­lete csak az emancipatióig hat fel, {Derültség.) s ignorálja az azelőtt történteket; az azelőtt létezett hatalmas nyilvánulásait a szabadságnak tagadásba veszi. De én nem féltem a magyar törvényhozást attól, hogy az ily hamis elméletek csalétkén fenn­akadjon s Osemegi ur kedvéért egész múltját s jogtörténelmét — melyre büszke lehet — megta­gadja. {Helyeslés a szélső baloldalon") Én a ministerelnök urnák plevnai ukázát kárhoztatom, reactionárius törekvéseit elitélem s csatlakozom Mocsáry Lajos barátom által benyúj­tott határozati javaslathoz. [Helyeslés a szélső bal­oldalon.') Almássy Nándor: T. képviselőház! Nem akarok azon vitába és annak kiderítésébe bocsát­kozni : vajon ezen belügyministeri rendelet tör­vénytelen-e ? Fölöslegesnek tartottam e felett az egész vitát annak kimutatására, mert meg vagyok győződve a felől, hogy nincs e házban képviselő, ki nem tudná, hogy az alkotmányos polgártól ez egy elválaszthat!an jog. Meg vagyok győződve arról, hogy a belügyminister, midőn e rendeletet kiadta, annak törvénytelenségéről épen ugy meg volt győződve, mint meg van minden állampolgár e felől győződve most. Az indokot, miért adta ki e rendeletet, a minister ur elhallgatta, nem mon­dotta. Itt felhozatott, — ebbe sem akarok bocsát­kozni — mikor és mely esetben teheti magát túl a kormány a törvényhozáson. Egy áll, s ez az, hogy nincs e házban és a hazában senki, a ki annak szükségéről meg volna győződve. Ennél­fogva ugy törvénytelennek, mint szükségtelennek tartom ezen rendelet kibocsátását. Két ily tör­vénytelen rendelet jött egymásután létre, az egyik az, a mely Szent-István * ünnepének megtartását rendelte ei felekezeti különbség nélkül. Ez a ren­delet, a mint tudom, visszavonatott. S miért vo­natott vissza? Visszavonatott azért, mert megtört a lelkészeknek hitükhöz való SZÍVÓS ragaszkodása által, melynek Miskolczon adtak kifejezést. Visz­szavonatott azért, mert erős ellentállás mutatko­zott. Miért nem vonatik vissza a másik rendelet? nem vonatik vissza: mert a megyék nem adnak kifejezést annak, a mit az alkotmányos szabadság megkövetelne. Erről gondoskodott a Tisza-törvény, hogy ne történhessék meg. " * Én meg vagyok győződve, hogy ha ezen sérelem ellen a nemzet' oly erélyesen felszólalt volna, mint a lelkészek felszólaltak a másik ren­delet ellen, szintén azon sors érte volna. A nép hallgat és hallgathatna is, mert itt vannak kép­viselői. A megvék elmulasztották a felszólalást. most a képviselők feladata nem engedni meg ezen jogsérelmet. (Helyeslés a baloldalon:) A Deákpárt uralma alatt adott ki a kormány tör­vénytelen rendeletet; a kormánypárt mindig meg­szavazta és nem kárhoztatta el azon indoknál fogva, mert a kormányt megbuktatta volna, s nem találtak pártot, mely a kormányt átvegye, tehát politikai szükség volt. A képviselőház kor­mánypártja most ezt sem hozhatja fel mentségül: arra nézve, hogy feláldozza az egyéni szabadsá­got. Most nem követeli a megszavazást a politikai szükség, mert a kormányképesség az ellenzékben megvan. Most van ellenzék, mely kormányképes a kormánypárt fogalmai szerint is. Tehát még azok is, kik a törvénytelen eljárást azon indok­ból akarják igazolni, nem találhatnak mentséget. S ón azt hiszem, hogy nem találhat mentsé­get egy képviselő sem arra, hogy a minister ezen eljárását, melylyel a polgárok legszentebb jogait megsértette, helyesnek vallja. Azt, hogy maga a minister vissza fogja venni, nem várhatom, mert már ideje lett volna, Azt is helytelennek tartom, hogy törvény alkottassák. Igen szomorú praece­dens ez arra nézve, hogy bár a legjobb szándék­ból kiindulva törvényt akarnak hozni, mert azt hiszem, hogy egy oly ős jognak, egy oly minden emberrel veleszületett jognak, hogy egyéni sza­badságát gyakorolhassa, megalapítására sohasem szükséges törvényt hozni, s hogy ezt mégis indít­ványozni szükségesnek látják, már ebben a kor­mánynak elítélését látom. Ennek akartam kifeje­zést adni, s ezzel bevégezve előadásomat, párto­lom Mocsáry képviselőtársam indítványát. (He­lyeslés a szélstí balfelb'l.) Elnök: Szólásra senki sem lóvén feljegyezve, a vitát ezennel befejezettnek jelentem ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom