Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-392

262 392. országos ülés május 11, 1878. latkozatára, hogy itt az engedélyezés rendszere állott fen. Akkor a székelyek — hogy a kormány terminológiájával éljek — igen is folyamodtak az erdélyi guberniumhoz, és az erdélyi guberniumtól megkapták az engedélyt az agyagfal vi-i gyűlés megtartására, és oda kormánybiztosul kiküldetett gr. Mikó Imre. De miért adták meg az engedélyt? Azért, mert nem tartották magukat feljogosítva a székely nemzettől e jogát megtagadni. 8 miről volt ott szó? Talán valami csekély dolgokról? Szó volt a nemesi insurreetióról, a székely népgyűlés határozott arról, hogy a székelyek fegyvert fogjanak. Ott nem gyakorlottak engedélyezési rendszert, hanem gyakorolt Mikó Imre gróf felügyeletet. Ezen példákkal kivantam illustrálni alaptalanságát Osemegi Károly államtitkár ur érvelésének. De ha e tekintetben azt mondja, hogy hiszen azok nem népgyűlések, hanem a nemesség gyűlései voltak, és azt mondja, hogy ezek a nemesi privilégiumból folyó jogok : akkor ismét nincs igaza Osemegi államtitkár urnák Simonyi Ernő képviselő ur irányában, mert ha ezen jog, melyet a nemesség akkor gyakorolt, a nemesség privilégiumának folyománya, akkor igázok van Simonyi Ernő és Schwarcz Gyula képviselőtársaimnak, a kik azt vitatták, hogy a politikai gyülekezési jog egyéni jog, tehát az akkori politikai jog azon embereknek egyéni joguk volt. És midőn a politikai jogok kiterjesztettek az egész nemzetre, s annak minden egyes jogképes polgárára: akkor az ezeknek szokás jogon öröklött joga. (Helyeslés bal/elöl.) Osemegi államtitkár ur elismerte, hogy a, gyülekezési jog alkotmányi és politikai jog. Kérdeznem kell őt, hogy micsoda alapon állította tehát, hogy egy alkotmányi és politikai jognak jogforrása egy ministeri rendelet? Alkotmányi és politikai jognak, ha létezik: forrása ministeri rendelet semmi esetre sem lehet. Ministeri rendelet lehet bizonyos szabályozás a létező jognak jogkörén a törvényen vagy törvényi szokáson felül, de semmi esetre sem lehet politikai jogforrás. (Helyeslés balfelöl.) És Osemegi államtitkár ur mégis állítja, hogy azon 1848-iki törvény a gyülekezési jognak első forrása és hogy ezen oknál fogva jelenleg a ministernek is jogában áll változtatást eszközölni, midőn igy okoskodik: mit cselekszik államtitkár ur? Nem cselekszik egyebet, minthogy azt mondja, hogy Magyarországon gyülekezési jog egyátalában nincs ós a magyar állampolgároknak alkotmányos joguk gyűléseket tartani nem létezik. Pia pedig nem létezik Magyarországon a magyar nemzetnek joga gyülekezésekre, ha az csak egyik ministerium gratiájától függ, s tart a másik ministerium disgratiájáig: akkor bizonyos az, hogy mindazon politikai jogot, mely világos törvénybe foglalva nincsen, az egyes ministeriumok gratiája vagy disgratiájából adhat és elvehet. Tehát Magyarországon Osemegi államtitkár ur nézete szerint nincs alkotmányos jogalap semmi egyébre, mint a mi világos törvényeinkben kifejezve van. (Helyeslés bal/elől.) Beismerve azt, hogy a ministeriumnak van joga rendeleti utón változtatásokat tenni; hanem ha ily joga van és ha az 1848-iki ministerium a gyülekezési jogot rendeletileg szabályozta, akkor az a kórdós : vajon az akkor kibocsátott rendelet ezen alkotmányos jog követelményeinek praejudicált-e vagy sem ? Mindazonáltal beismerem, hogy a kormányoknak van joga rendeleti utón szabályozni a gyülekezési jogot, mint azt 1848-ban az első magyar ministerium tette, csakhogy az akkori rendeletben foglalt szabványok a gyülekezési szabadság elvének megsértését nem tartalmazzák. Ha a jelen kormány szintén ezen határokhoz tartja magát, ha rendeleti utón akarja a viszonyokhoz képest módosítani az 1848-i rendeletet: ezt jogosan csak ugy teheti, ha rendeletében a gyülekezési jog és szabadság elvét meg nem támadja, ezen népjogot • el nem kobozza, meg nem semmisiti. De mivel igazolja Osemegi államtitkár ur a ministerium álláspontját ebben az ő rendeletében? Azzal, hogy a gyülekezési jogot praeventiv módon kell szabályozni. T. ház! a praeventiv rendszabályok alkalmazása és helytelen alkalmazása igen veszélyes praecedens; ne lépjen a t. kormány és a t. kormánypárt azon térre, hogy mindazon jogokat, a melyek Magyarországon szabályozva nincsenek, praeventive szabályozza, mert az egy oly lejtő, a mely egyenesen a reactióba és az absolutismusba viszen. Hallottam védeni a t. ministerelnök urat oly argumentatióval is, hogy ő az egyedüli államférfiú, ki eddig Magyarországon az erős állameszme megtestesitésén fáradozik, és hogy mi magyarok, a kik váltig sürgetjük Magyarország regeneratióját, az első ministeriumtól, mely az állameszme megerősítését képviseli és meghonositni akarja, támogatásunkat megvonjuk. És ezen argumentumot is a jelen rendelet alkalmából hozzák fel a ministerium mellett. Érteném, sőt sok tekintetben osztoznám egy olyan politikában s támogatnék egy olyan kormányt, mely egy erős Magyarországot s benne egy erős állameszmét teremt; de ha az igen t. ministerelnök urnák ilyen politikája volna, akkor neki mindenekelőtt a megye-rendszer eltörlését kellene foganatosítani. Egy ilyen politikának, egy öntudatos kormánynak jogosultságát, elismerem ; de nem ismerhetem el a magyar állameszme erős kifejtőjének azt, ki a magyar államérdekeket Becsesei szemben sorban feladja, s ki a magyar nemzet és ország életérdekeit a külfölddel szemben gyá-