Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-392
,258 892 országos ttléi azon fegyverei az egyik részen a kérdés körüli világosságnak előidézésére használtatnak fel, a másik részen pedig arra, hogy a fogalmakösszevegyitíessenek, hogy a kérdés valódi állása elhomályosittassék: akkor legalább is erős praesumtió szól azok mellett, kik az első utat köveük. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) De a t. államtitkár ur a tág értelmezésű szabályozási jog körül folytatott okoskodásában tovább menvén, hivatkozik a 48-iki törvényhozásra. 0 itt annak egy mulasztását látja, éspedig szántszándékosan elkövetett mulasztást, melyről azt mondja, hogy a 48-ik törvényhozók igen jól tudták, hogy a gyülekezési jog külön jog, hogy majdnem minden alkotmányos államnak chartái- j ban, mint külön jog biztosíttatik és szabályozta- j tik ; ha tehát ők ezt nem tették, erre nekik igen alapos okaik, lehettek, s a t. államtitkár ur azután fölsorolja azon indokokat, melyek az ő felfogása szerint az akkori állapotok között a törvényhozókat arra indíthatták, hogy a gyüh kezesi jogot törvény állal ne szabályozzák, s ezen érvek felsorolásának végén, logikájának egész diadalittasságával fölkiált : nem véletlen tehát, hogy ez elmaradt, hanem öntudatosan a ministerek hatalmi körébe helyeztetett út a gyülekezési jog szabályozása. Már t. ház, ezen argumentatió, szétbonczolva, az ékesszólásnak azon fényéből kivetkőztetve, melyben azt a t. államtitkár ur bemutatni tudta, következőleg hangzik: Én, Osemegi Károly, ma 1878-ban a 48-iki állapotoknak képét magam elé állítva, azt hiszem, hogy az akkori törvényhozók czélszerüen cselekedtek volna, illetőleg czélszerüen cselekedtek, midőn ezen és ezen, és ezen okokból a gyülekezési jogot a törvény által nem szabályozták; tehát a 48-iki törvényhozók ezen indokok által vezéreltetve szántszándékosai] tették azt, hogy a gyülekezési jogot törvény által nem szabályozták. [Tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Ezen argumentatióban csak két hiatus van. Először a praemissa valami 80 évvel később ke- | letkezett, mint a conclusió, (Derültség.) és másodszor a praemissa más egyének fejében született, mint a kikről állíttatik, hogy azok ugyanabból a conclusiót levonták. Én tehát t. ház, a 48-iki törvényhozás intentióira alapitott ezen okoskodásban, csakugyan nem láthatok mást, mint a diaiectikának egy igen ügyes fogását, melyre az igen t. államtitkár ur — hogy saját szavait használjam — a vitának előbbi lefolyása által magát ingerelve érezte, (Derültség balfeJŐl.) De ezek részletezésével a t. ház figyelmét ' tovább fárasztani nem akarom, [Halljuk ! Halljuk !) [ csak még egyet, a mi ezen fegész argumentatió- : nak jellege gyanánt tűnt fel előttem, akarok a t. ! ház figyelmébe ajánlani, t. i. azt, hogy a t. ál- j májas 11. 1878. lamtitkár urnák egész érvelése tisztán negatív természetű, tisztán oda terjed, hogy azokat, a miket Szilágyi Dezső t. barátom a Jótező jogállapotokra nézve mondott, kétségesekké tegye. Nézetet az iránt, hogy mi tehát az ő meggyőződése szerint á létező jogállapot: ékes beszéde egyátalán nem tartalmaz. Már pedig t. ház valami jogállapotnak csak kell létezni. Ha nem létezik a népnek gyülésezési szabadsága, mint'jogállapot, akkor létezik a minisfernek szabályozási hatalma, nemcsak a rendőri felügyeletre nézve, hanem magának ezen jognak lényegére is, akkor a gyülésezési jogra nézve fenáll a kormánynak önkénye. Esha ez önöknek meggyőződése t. uraim, akkor ne csak sejtessék ezt, hanem akkor mondják ki nyíltan, (Helyeslés balfelöl.) akkor fejezzék ki nyilt szavakkal ezt az elvet, és állítsák azt fel szabadelvüségöknek emlék-oszlopa gyanánt a parlamenti történelemben. (Elénk helyeslés és taps balfelöl.) Különben, t. ház, az indokolásokban, a szónoklatokban ezen kérdés feletti nyílt- színvallást ki lehet kerülni; de egyre vagyok bátor az igen t. többséget figyelmeztetni: egy pillanat eljövend, midőn önök nemcsak a nyilt színvallást, hanem a kiszámitatlan hatású intézkedést ezen kérdés felett nem fogják elkerülhetni, ós ez lesz a szapillanata. Ha a t. államtitkár ur által használt érveknek alapján önök az ellenzéki részről benyújtott elleninditváuy mellőzésével a kérvényi bizottság azon indítványát fogadják el, mely a minister urnák eljárását implicite sanctionálja, ha önök ezt a véleményt elfogadják : akkor önök a gyülekezési szabadságra nézve alkotmányos praecedenst alkotnak, akkor igenis azt a létező gyakorlatot, mely a gyülekezési jogot eddig megállapította, önök egy képviselőházi határozat által demeníálják, s akkor erre az alkotmányos praecedensre hivatkoznia lehet bármely kormánynak, mely akár ma, akár később bármely irányban nemcsak a gyülésezési szabadságot, de mindazon közszabadsági jogokat, melyek világos írott törvény által megállapítva nincsenek, egy tollvonás által eltörülni akarja. (Helyeslés balfelől.) De nem búcsúzhatom el a t. államtitkár úrtól, anélkül, hogy tegnapi előadásának még két részére reílectáljak; két oly részére, mely az általam eddig taglaltnál talán még ragyogóbb ékesszólása és még sokkal inkább megérdemli, hogy a közönség ügyeimébe ajánltassék ; t. i. előadásának azon két részére, mely abban nincs. Az álláspont, melylyel szemben ő a kormány védelmére kél, nemcsak azon egy tételre szorítkozott, melylyel a t. államtitkár ur foglalkozott. A Szilágyi képviselő ur által benyújtott határozati javaslat és azon érvelés, melylyel ő azt támogatta, három különböző alapon vette fel a kórdóst: először a gyülésezési szabadság elve alapján, másodszor a ministeri rendelet tartalma azon részé-