Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-380

380. országos ülés áprii 9. 1878. 17 hetik azon tanúság, hogy nem keli ós nem sza- j bad mindent ama nagy hatalomtól várniok, a I melybe vetették évtizedeken keresztül reményei­ket," s mert az a hatalom nem csinálhat mindent, és mert nem terjesztheti tovább adományait, mint a mennyire mi belenyugodhatunk: ez ugy gondo­lom maga a hatalom iránti fogalomra fog befo­lyást gyakorolni és mivel a hatalom iránti hit nagy faetor a politikában, ez igen nagy változ­tatásokat idézhet elő. És a másik, a mitől még többet várok: az, hogy meggyőződhetik mindenki, hogy ha velünk akar barátságban lenni, marad­hat azon nép azzá, a melylyé isten teremtette; mig ha ellenünk a mások kegyelméből és hatalmából fog alakulni, lehet nagy, de nem lesz oly indi­vidualitásba milyen volt és akar lenni, hanem ke­vésbbó vagy inkább rokon r elemek tengerébe fog mint csepp elenyészni. (Élénk helyeslés.) Ezt a tanulságot várom én az eddig követett politikától. {Élénk helyeslés a középen.) És midőn beszédemet berekesztem, csak is azt ismételhetem, hogy igenis a kormánynak még ma sem lehet más feladata, mint a mo­narchia érdekeit a békében megóvni. A feladat soha sem szűnik meg, habár ennek a lehetősége meglehet, hogy megszűnik; de ha a lehetősége megszűnik : igenis meg kell védenie minden esz­közökkel a monarchia érdekeit. És ismétlem, a mit már egyszer mondottam, hogy az én meg­győződésem szerint sokkal jobb helyett, mint hajdan volt, hogy a kormányok hiúsága, kényessége, kimondott gondatlan szava okozta a népeknek vérébe és pénzébe került háborúkat, sokkal jobb, ha most e helyett még a népek és nemzetek zúgolódása daczára is a kormányok a béke mellett törekszenek mindaddig : mig an­nak megtartása az érdekek feláldozását nem vonja maga után. (Hosszan tartó élénk helyeslés és tetszésnyilvánítások a középen.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház ! Nagyon sajnálom, hogy ezen alkalmat nem látszanak fel­használni a háznak más oldalairól is arra, hogy a mi külügyi helyzetünk ez alkalommal gyökeres megbeszélés tárgyává tétessék ; legalább az ellen­zék többi árnyalatai részéről, nem nyilváníttatott eziránt semmi szándék. Méltóztassék mindazon­által megengedni t ház, hogy azokra, a miket a t. ministerelnök ur épen az imént előadott, néhány rövid észrevételt tegyek. (Halljuk!) Azt monda az igen t. ministerelnök ur, felelve Simonyi Ernő t. barátomnak, hogy nem lehet a magyar kormányt felelőssé tenni azért, a mi a boszniai ós herczegovinai lázadás alkalmával az osztrák-magyar részéről elkövettetett, mert a ma­gyar kormányt csak a külpolitika irányzata iránt illeti meg a felelősség. Erre nézve szabad legyen röviden csak any­nyit megjegyeznem, hogy igenis épen ezen té­KÉPV. li. NAPLÓ 1875-78 XVII. KÖTET. nyékből lett volna alkalma a magyar kormánynak megismerkedni azon politika irányzatával, a mely Bécsben a keleti kérdésben követni szándékolta­tik és ez figyelmeztethette volna őt már ideje­korán arra, hogy Magyarország érdekeit és óhaj­tása- kellőleg érvényesíteni törekedjék. Azt is mondta a t. ministerelnök ur, hogy a párisi szerződés meg nem tartásáért, elmulasztá­sáért az az ellen való óvástételnek az osztrák magyar monarchiát egyedül nem lehet felelőssé tenni; ép oly felelősek ezért a többi signatariusok is. Erre legyen szabad megjegyeznem azt, hogy épen az osztrák-magyar monarchiának lett volna leginkább első sorban feladata fellépni ez ellen, mint másnak, épen annak, a kinél proximus ardet Ucalegon, a kinek leginkább érdekében lett volna. ezen szerződés fentartását követelni. (Helyeslés a szélső balon : Igaz ! ügyvan !) Szólott a t. ministerelnök ur a három csá­szár-szövetségről ós erre nézve nyilatkozata kö­rülbelül az, a mit Andrássy Gyula külügyminis­tertől hallottunk, a ki az osztrák delegatióban a három császár-szövetség természetéről megkér­deztetvén, azt felelte, hogy az létezik vagy nem létezik, wie man's nimmt. Mondta azt is, hogy nem a czárban vetett bizalom volt az, a mely a monarchiát a tényleges actióba lépéstől vissza tartotta, hanem azon meggyőződés, hogy bármikor lesz szükség e lépésre a monarchia érdekeinek megvédése érdekében : tudja, hogy mindenkor bizton számithat népeinek áldozatkészségére. Ki­jelentette azt is, hogy mihelyt olyanok lesznek a szláv agitatiók, hogy veszélyesekké válhatnak, azonnal tudni fogja megtenni kötelességót. A mi­nisterelnök urnák mindezen kijelentései valóban olyanok voltak, hogy a dolog érdemére nézve, a mi iránt pedig szeretnők tudni, hogy mi a nézete egyátalában : nem nyertünk felvilágosítást és a közbeszólás, melyet épen előttem egy képviselő ur tett, valóban ezekre az egyedüli lehető és kellő felelet volt. Méltóztatott a ministerelnök urnák mondani azt is, hogy a múlt évben azért nem rántott kar­dot a monarchia, mert meg volt győződve arról, hogy isolálva maradt volna azon esetben, ha ac­tióba lépett volna akkor, midőn azt érdekeinek megóvása feltétlenül nem parancsolta, Erre nézve legyen szabad röviden csak annyit megjegyeznem, hogy igenis parancsolták a monarchia érde­kei a fellépést már tavaly is, mert az orosz háború legelső kezdeményezésétől fogva állandóan egész mostanig folytonosan fenyegeti a monar­chia legfontosabb, mondhatni, vitális érdekeit. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy akkor Ang­liának szövetségére nem lehetett volna számítani. Hát hiszen akkor nekünk nem is volt szüksé­günk Anglia szövetségére. Akkor teljes épségben 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom