Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-380

380. országos ülés áprii 9. 1878. 17 hetik azon tanúság, hogy nem keli ós nem sza- j bad mindent ama nagy hatalomtól várniok, a I melybe vetették évtizedeken keresztül reményeiket," s mert az a hatalom nem csinálhat mindent, és mert nem terjesztheti tovább adományait, mint a mennyire mi belenyugodhatunk: ez ugy gondolom maga a hatalom iránti fogalomra fog befolyást gyakorolni és mivel a hatalom iránti hit nagy faetor a politikában, ez igen nagy változtatásokat idézhet elő. És a másik, a mitől még többet várok: az, hogy meggyőződhetik mindenki, hogy ha velünk akar barátságban lenni, maradhat azon nép azzá, a melylyé isten teremtette; mig ha ellenünk a mások kegyelméből és hatalmából fog alakulni, lehet nagy, de nem lesz oly individualitásba milyen volt és akar lenni, hanem kevésbbó vagy inkább rokon r elemek tengerébe fog mint csepp elenyészni. (Élénk helyeslés.) Ezt a tanulságot várom én az eddig követett politikától. {Élénk helyeslés a középen.) És midőn beszédemet berekesztem, csak is azt ismételhetem, hogy igenis a kormánynak még ma sem lehet más feladata, mint a monarchia érdekeit a békében megóvni. A feladat soha sem szűnik meg, habár ennek a lehetősége meglehet, hogy megszűnik; de ha a lehetősége megszűnik : igenis meg kell védenie minden eszközökkel a monarchia érdekeit. És ismétlem, a mit már egyszer mondottam, hogy az én meggyőződésem szerint sokkal jobb helyett, mint hajdan volt, hogy a kormányok hiúsága, kényessége, kimondott gondatlan szava okozta a népeknek vérébe és pénzébe került háborúkat, sokkal jobb, ha most e helyett még a népek és nemzetek zúgolódása daczára is a kormányok a béke mellett törekszenek mindaddig : mig annak megtartása az érdekek feláldozását nem vonja maga után. (Hosszan tartó élénk helyeslés és tetszésnyilvánítások a középen.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház ! Nagyon sajnálom, hogy ezen alkalmat nem látszanak felhasználni a háznak más oldalairól is arra, hogy a mi külügyi helyzetünk ez alkalommal gyökeres megbeszélés tárgyává tétessék ; legalább az ellenzék többi árnyalatai részéről, nem nyilváníttatott eziránt semmi szándék. Méltóztassék mindazonáltal megengedni t ház, hogy azokra, a miket a t. ministerelnök ur épen az imént előadott, néhány rövid észrevételt tegyek. (Halljuk!) Azt monda az igen t. ministerelnök ur, felelve Simonyi Ernő t. barátomnak, hogy nem lehet a magyar kormányt felelőssé tenni azért, a mi a boszniai ós herczegovinai lázadás alkalmával az osztrák-magyar részéről elkövettetett, mert a magyar kormányt csak a külpolitika irányzata iránt illeti meg a felelősség. Erre nézve szabad legyen röviden csak anynyit megjegyeznem, hogy igenis épen ezen téKÉPV. li. NAPLÓ 1875-78 XVII. KÖTET. nyékből lett volna alkalma a magyar kormánynak megismerkedni azon politika irányzatával, a mely Bécsben a keleti kérdésben követni szándékoltatik és ez figyelmeztethette volna őt már idejekorán arra, hogy Magyarország érdekeit és óhajtása- kellőleg érvényesíteni törekedjék. Azt is mondta a t. ministerelnök ur, hogy a párisi szerződés meg nem tartásáért, elmulasztásáért az az ellen való óvástételnek az osztrák magyar monarchiát egyedül nem lehet felelőssé tenni; ép oly felelősek ezért a többi signatariusok is. Erre legyen szabad megjegyeznem azt, hogy épen az osztrák-magyar monarchiának lett volna leginkább első sorban feladata fellépni ez ellen, mint másnak, épen annak, a kinél proximus ardet Ucalegon, a kinek leginkább érdekében lett volna. ezen szerződés fentartását követelni. (Helyeslés a szélső balon : Igaz ! ügyvan !) Szólott a t. ministerelnök ur a három császár-szövetségről ós erre nézve nyilatkozata körülbelül az, a mit Andrássy Gyula külügyministertől hallottunk, a ki az osztrák delegatióban a három császár-szövetség természetéről megkérdeztetvén, azt felelte, hogy az létezik vagy nem létezik, wie man's nimmt. Mondta azt is, hogy nem a czárban vetett bizalom volt az, a mely a monarchiát a tényleges actióba lépéstől vissza tartotta, hanem azon meggyőződés, hogy bármikor lesz szükség e lépésre a monarchia érdekeinek megvédése érdekében : tudja, hogy mindenkor bizton számithat népeinek áldozatkészségére. Kijelentette azt is, hogy mihelyt olyanok lesznek a szláv agitatiók, hogy veszélyesekké válhatnak, azonnal tudni fogja megtenni kötelességót. A ministerelnök urnák mindezen kijelentései valóban olyanok voltak, hogy a dolog érdemére nézve, a mi iránt pedig szeretnők tudni, hogy mi a nézete egyátalában : nem nyertünk felvilágosítást és a közbeszólás, melyet épen előttem egy képviselő ur tett, valóban ezekre az egyedüli lehető és kellő felelet volt. Méltóztatott a ministerelnök urnák mondani azt is, hogy a múlt évben azért nem rántott kardot a monarchia, mert meg volt győződve arról, hogy isolálva maradt volna azon esetben, ha actióba lépett volna akkor, midőn azt érdekeinek megóvása feltétlenül nem parancsolta, Erre nézve legyen szabad röviden csak annyit megjegyeznem, hogy igenis parancsolták a monarchia érdekei a fellépést már tavaly is, mert az orosz háború legelső kezdeményezésétől fogva állandóan egész mostanig folytonosan fenyegeti a monarchia legfontosabb, mondhatni, vitális érdekeit. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy akkor Angliának szövetségére nem lehetett volna számítani. Hát hiszen akkor nekünk nem is volt szükségünk Anglia szövetségére. Akkor teljes épségben 3