Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

890. országos ülés május 9. 1878. 523 mig észszerű törvényhozás lesz, ismerni nem fog — mondom, hogy ilynemű felelősséget minisuri rendelettel megszabni nem lehet: a felett természetesen kételyt táplálni aligha fog valaki A legkülönösebb csak az, hogy a mint a ministerelnök ur Ohorin képviselőtársam irányában nyilatkozott, ő maga is azt hitte, hogy ennek a rendelkezésnek nem lesz gyakorlati hatálya. (Tisza Kálmán ministerelnök tagadólag int.) Engedelmet kérek, ez egyenesen ki van fejezve; ha méltóztatik kívánni, felolvasom. (1'falijuk!) (Olvas.) „Meglehet, hogy épen annálfogva, a mit Chorin képviselő ur mondóit, jelesen ha exeessusok történnek és károk okoztatnának, még is csak a biró lesz hivatva ítélni, a ki ha nem találja meg az összeköttetést az elkövetett tény és az illető személy közt, nem fogja felállítani a felelősséget — meglehet, mondom, hogy ennélfogva ezen intézkedésnek gyakorlati haszna épen nem, vagy csak igen kevés lesz." (Derültség és tetszés a bal és a szélső baloldalon.) En teljesen osztozom a ministerelnök urnnk azon nézetében, hogy a felelősség megszabására nézve nem a rendelet után fog a biró indulni, hanem indulni fog az érvényes jog után, s miután a rendelet és érvényes jogunk rendelkezései közt a felelősségre nézve eltérés van, mert érvényes jogunk nem ismeri a kihágásért való felelősségnek azon elvállalását, melyre a rendelet czéloz : igen is osztozom a minister urnák azon feltevésében, hogy ezen rendelet gyakorlati haszon nélkül fog maradni. De osztozom feltevésében azért is, mert ezen rendeletet egy biró sem fogja rendesen kihirdetettnek tartani: már pedig az 1869. IV. t.-ez. alapján csak ily rendeleteket vehet figyelembe. De ezt most nem akarom bővebben fejtegetni : csak azt kérelem : ha a ministerelnök ur belátta azt, hogy a rendeletnek vagy épen semmi, vagy csak igen csekély gyakorlati hatása lesz : akkor kérdem, mikor jutott ezen gondolatra? Miután kibocsátotta a rendeletet, vagy már annak kibocsátásánál látta ezt he? (Derültség a hal és a széhö baloldalon.) Mert ha már akkor belátta : miért kellett egy ily gyakorlati eredmény nélküli, ily vexatorius rendeletet hozni? (Tetszés a, bal és a szélső baloldalon.) ha pedig utólag jött rá: azon esetben talán kevesebb gonddal járt el a rendelet kibocsátásánál, mint a milyent ily fontos ügy megérdemel. Nem akarom, nem tudom feltenni, hogy czélzata az lett volna, hogy az ily intézkedés megszabásával, a nem egészen tájékozott egyéneket a népgyűlések kérelmezésétől visszarettentse! T. ház! A ministerelnök ur beszédében a követendő eljárásra nézve két nyilatkozatot tett. (Ralijuk 1) Egyik az, hogy azt mondja, hogy a I kormány ezen intézkedést elejétől fogva ideigleÍÜ s intézkedésnek tekintette, olyannak tekinti most is, és ugy fog irányában saját meggyőződése és nézetéhez képest eljárni. Ez a rendeletnek nyílt fentartása, ideiglenes fentartása addig, mig a kormány jónak itéli, míg a körülmények által nézete szerint indokolva van; de fentartása. Második nyilatkozata ugy hangzik, hogy alkalmas időpontban a kormány törvényjavaslatot akar beterjeszteni a gyülekezési jog szabályozása tárgyában. Szemben ezzel a nyilatkozattal a t. háznak kötelessége állást foglalni. Ha ezt a rendeletet olyannak tekinti, melyet a minister jog-köre tulhágásával bocsátott ki: kötelessége mindent meg tenni, a mi hatalmában van, annak érvénytelenítésére; (Helyeslés balfdől) s miután ezen rendelettel való tapasztalás meggyőzött bennünket arról, hogy a gyülekezési jog azon szokásos állapottal és alkotmányos gyakorlattal, melynek létezése is kétségbe vonatik, biztosítva nincsen,— s ebben én eltérek t barátomtól Mocsáry képviselő úrtól, — kötelessége a háznak, mint az ország közszabadságai első sorban hivatott őrének, részéről gyakorolni a kezdeményezést a gyülésezési jog védelmére ós biztosítására ós nem elégedni meg oly bizonytalan Ígérettel, a melynek beváltására nézve a kormánynak őszinte szándéka iránt nem kételkedem, de bokros elfoglaltsága közben alig hiszem, hogy elegendő figyelmet fordíthatna rá. (Tetszés a haloldalon.) De ezen felül, midőn a ház ezen rendeletre nézve álláspontot foglal, egyet kell megjegyeznem. (Halljuk]) Itt nem arról van szó, a mi párt tekintetből sokszor szokott megtörténni, hogy a kormányzatnak kisebb vagy nagyobb hibája felett bizonyos tekintetben az ellenzék részéről a megrovás, a párt részéről a védelem történjék. Itt nem arról, itt nagy horderejű lépésről van szó. Ha a t. ház ezen rendelet irányában annak jogosultságát elismeri, azzal két veszedelmes elv van alkotmányunkba behozva. Az egyik elv az, hogy mig törvény nem fog hozatni, addig a minister, ós a ministernek minden utódja a gyülekezési jogot és a szabadságot ugy tekintheti, a mely a kormány megítélése szerint felfüggeszthető, megszorítható, vagy kiterjeszthető. Szóval ha helybenhagyatik ezen rendelet: az az ország és polgárainak egyik alkotmányos szabadságjogát egyenesen a kormány rendelkezése alá helyezi. (Ugy van ! a baloldalon.) De másodszor implicite ezzel egy fokkal veszedelmesebb elv is ki van mondva; ki van mondva az, hogy a ministeri rendes hatalommal való intézkedésnek határát csak az írott törvény képezi, hogy oly még alkotmányi viszonyok kö5 rében is, a melyek csak a szokásos és alkotmá-