Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
112 885. országos ülés május 2. 1878. Steinaeker t. képviselőtársam monda, hogy a bábi--tanodán és a kassai két év óta létező gépészeti tan-mühelyen kívül az ipari szakoktatásra, sőt egyátalában a szakoktatásra több nem adatnék ki, — azt tudom: de azért azt is tudom, hogy a müveit Európában ez idös/erint nincs állam, melyben az ipari szakuktatás érdekében oly, a semmivel határos csekélység történnék mint nálunk. Pedig az idő szózata int bennünket, hogy a dolgot ezen állapotában hagynunk nem szabad, ha csak a testvér államra és azon eszközlésekre vagyunk is tekintettel, melyek ott létesíttetnek. Azon elmaradás, melyet sajnoson érzünk az ipar terén velük szemben: nem kisebbé lesz, az óriásikig nőni fog, nem a mi hátra menésünkkel, hanem annálfogva, mert a ki nem halad, az elmarad, mert a másik halad előtte. Nekünk tehát e téren valamit tennünk kell. Én mindenekelőtt igen kérném a t. minister urat, hogy a most már harmadik szájból hozzá intézeti azon kérésnek lenne szíves eleget tenni, hogy nyilatkoznék a tekintetben: osztozik-c a pénzügyi bizottságnak általam felolvasott véleményében ; igen vagy nem? Mert ez tájékozásul szolgál a ház mindazon tagjainak, kiket ez ügy joggal érdekel, a további magatartásra nézve. De ha már felszólaltam, mielőtt a t. minister ur ez érdemben a már előttem hozzá intézett kérdésekre válaszolni szives lett volna, legyen kegyes megengedni a t. ház, hogy egyúttal ínég egy véleményenmek adjak kifejezést. E tekintetben szintén nem teszek indítványt, mert tapasztalásból meg vagyok győződve, hogy az ügy iránt a t. minister ur csak imv érez, mint akár magam : tehát csak egy kérést akarok hozzá intézni, s ez a következő. (Halljak!) Hogy a szükség itt kiáltó, azon sem ő, sem én, sem senki nem kételkedik. Az országgyűlés elismerte ezen szükséget, különben határozatát nem hozta volna. A minister ur, a mennyiben a tervezgetés terére tartozott a dolog, eleget tett a határozatnak ; foganatosítását azonban a valóságban pénzügyi viszonyainknál fogva lehetőnek nem találta, és hogy uj költség fel nem vehető: azt tartja a pénzügyi bizottság is. De a pénzügyi bizottság • még azt mondta, hogy ő a ronkonczélú és természetű kiadások oombinatiójában megtaláltatni vélné az eszközöket. Nem tudom: a minister ur is gondolja-e ezt. vagy nem, — ez iránt kértem a nyilatkozatot; de ehhez hozzá teszem, hogy ha az elemi iskolázás ós az egyetemi, illetőleg műegyetemi iskolázás közt eső különféle jellegű tanintézetek —• hogy röviden megemlítsem, a felsőbb népiskolák, esetleg a szakosztályival megtoldottak. a polgári iskolák, a reáltanodák ós a gymnasiumok, szóval az ezen 4. czim alatt foglalt ós emiitelt oktatási ügy teljes tanulmányozás tárgyává tétetik, | már most nemosak azon szempontból, hogy mit kiváii a didactica, a paedagogia, hanem abból, a tekintetből, mit engednek pénzügyeink : erősen meg vagyok győződve, hogy azon eszközökből, melyek ezen 4. ezimü intézetekre kiadatnak, a nélkül, hogy ezen 4-fóle mód által szolgált ügy csak egy hajszálig is megrövidíttessék: azon 50,000 írt nem. egyszer, de többször meg fog takaríttatni, legalább az én előzetes combinatióm szerint legalább kétszer fog megtakarittathatni. Én tehát a helyett, hogy indítványt tennék, arra kérem a t. minister urat, hogy a legalsó — tehát az elemi, — és a legfelső — tehát az egyetemi oktatás közt eső tanulmányi ügyeket in concreto ugy a tanulmányi ügy mint a költség oldalára való tekintettel combinatió, tanulmányozás tárgyává tenni méltóztassék, hogy ennek utján legalább a jövőre nézve abban, a mire ma egyszerűen azzal a megjegyzéssel találkoztunk, hogy „tekintve az ország szorult pénzügyi viszonyait, ezen összeg felvételét mellőztem" — valami megnyugtatóbb eredményre juthassunk. Én ezt a kérést és kérí dóst csak oly fontosnak és az ügy érdeme által j csak ugy indokoltnak tekintem, mint azt a másikat: ha gondolja-e a minister ur, hogy. a költségvetés j keretében már ez évre is valamit lehet e tekintetben meggazdálkodni és esetleg arra fordítani? Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: Három képviselő ur részéről történt felszólalás az iránt : vajon az ipari szaktanitás ügyében lehetne-e bizonyos combinatió utján a mostani buclget keretében is valamit tenni : a, kérdésre nem felelhettem azonnal, mert ! a felelet nagyon nehéz. Én nem tarthatok fen semmi illusiót még | az ipari theoretikus szaktanitás ügye iránt sem, bár azt szükségesnek találom, mert mindenesetre eszköz az ipar megteremtésére és előmozdítására. Én hódolva a t. ház utasításának, kidolgoztattam a tervet, bár ahhoz — megengedem — szó fór, j s talán jó volna azt mégegyszer megbeszélni, ! némely dolgot módosítani. A terv azonban kész. ! Hogy a tervkészítésnek nincs még gyakorit ti | haszna, azt nem vonom kétségbe, fel is vettem a I kellő összeget a budgetbe: de tekintve az ország pénzügyeit, kénytelen voltam azt kitöröltetni. A 1 pénzügyi bizottság e tekintetben egy határozatot j hozott. Praccis feleletet e perezben nem adhatok 1 arra nézve, hogy elfogadom-e, vagy képes leszek-e | életbe léptetni ezt a határozatot. Amit ígérhetek, ez az, hogy igenis, kis enquétet fogok tartatni, tanulmányoztatni fogom és magam is tanulmányozni fogom az ügyet ós ha szerencsém lesz oly megtakarításokat eszközölhetni mindazon rovatoknál, melyeket t. barátom Kerkapoly felemlített: talán lehetséges lesz ezen tanítás érdekében i is tenni valamit. Ennyit Ígérhetek, többet nem. ! (Helyeslés.)