Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-361
m 3«1. országos ttlés február 27. 1878. tengerentúli czikkre nézve más államok közveti- | lésével élni, s azon természetes előnyöket, melyekkel sok czikkre nézve a magyar-osztrák monarchia helyzeténél fogva birunk, más államoknak minden ellenszolgáltatás nélkül átengedni. A legnevezetesebb gyarmatczikkek, pl. petróleum, kávé, rizs, pamut, juta stb. nem tengeri kikötőinkből, hanem Hamburgon, vagy más német kikötőn át a német határon jut hozzánk." Mit jelent ez V Azt, hogy a Lloyd a monarchia iránti feladatának sem felel meg, mert a monarchia j szükségleteit képező czikkeket átengedte idegeneknek, Németországnak, és ez által átengedte azon óriási hasznot, a mely ezzel jár. De tovább megyek. Nemcsak ezen gyarmatárúk forgalmát engedi át, hanem a mióta Velencze i Ausztriától elszakadt: az eddigi déli és keleti forgalomnak is igen nagy részét átengedte idegen társulatoknak, nevezetesen a velenczei hajózásnak. Tények matatják azt, hogy inig aránylag a trieszti kereskedés évről-évre fogy, addig a velenczei kereskedés növekedik; tehát a Lloyd a subventió által uiegbénitva és a subventió kényelmes nyugágyán pihenve, megengedte azt, hogy a forgalom természetes útjáról elférittessék egy más forgalmi útra, eltérittessék a monarchiának kedvező útról a Volenezének és Németországnak kedvező útra. Még egy tónj 7 re vagyok bátor hivatkozni: a Lloyd-társulat utolsó — 1877. évi jülentése kiemeli azt, hogy inig a snbventiónált vonalokon a szállítási bevételek 937,000 írttal csökkentek; addig a természetes szabad mercantil vonalokon a szállítási dijak összege az előbbi évhez képest 400,000 forinttal növekedett: ebből tehát az látszik, hogy a subventiónált vonalok nem bírnak egészséges alappal, és hogy a Lloyd maga is azon vonalakat cultiválja inkább, a melyekért subventiót nem kap. Ezeket csak bővebb illustratio végett hoztam fel, és ezzel befejeztem azon kritikát, melyet a kormány indokolásának szántam. Azt hiszem, hogy az előadottakból kétségtelen, hogy a nagyon "kétes értékű politikai indoktői eltekintve, — sem a postai szolgálati érdekből, sem a kereskedelmi, sem a mezőgazdászati érdekekből felhozott érvek nem bírnak fontossággal és nem szólnak a Lloyd mellett. Egyébiránt nagy örömömre szolgál, hogy az előttem szólott Wahrmann t. képviselő ur is e tekintetben velem tökéletesen egyetért. Most egy más kérdést akarok megvizsgálnit. i. azt, hogy olyan-e a Lloyd helyzete, gazdasági állapota, hogy annál fogva igényt tarthasson oly tetemes subventióra. Erre nézve kezemben van a Lloyd társulat utolsó évi jelentése, melyet nagyon sajnálom, hogy a t. kormány az indokoláshoz nem csatolt. Lássuk ebből mindenekelőtt a társulat vagyoni bilange-át. A társulat vagyona, az összes aktívák állománya 23 millió, passivája 9 millió, tehát tiszta vagyona 14 millió, melyben különféle fondok vannak, s ezek közt a részvénytőke nem tesz többet 11 millió 25 ezer frtnál. Most nézzük a bevételi és kiadási bilanoe-ot. Az összes bevételek 10.362,713 frtot tesznek. A kiadások közt ezek utolsó tétele : Jahresgewinn 1.947,908 frt. Tehát 11 millió után a társulatnak tiszta nyeiesóge majdnem 2 millió frt. Ez megfelel 18—20% nyereségnek. Kérdem, megengedhető-e, hogy oly időben, midőn minden vállalat pang, s megelégszik, ha egy igen szerény, ugy szólván névleges dividendát fizethet, hogy akkor azon társulat, mely 18 — 19% tiszta nyereséget csinál, subventionáltassék. (Balról: Igaz \) De ez még nem elég. Ezen nyereség ki vau mutatva; de tényleg a társulatnak sokkal több nyeresége van. E tekintetben a bilanee-ban igen érdekes tételek vannak. Nem szólok arról, hogy a regié túlságosan magas, olyan, minővel a világon aránylag egy hajózási társulat sem bír, itt van először is egy tétel: Eeperaturkosten der Sehiffe und Maschinen, ez tesz 1.595,472 frtot. Tehát a társulat hajóinak igazítására óvenkint egy milJó hatszázezer forintot ír le; holott más társulat ilyen mennviségü hajókórt nem irhát le többet, mint 3—4 százezer forintot. (Balról Igaz /) Itt van még egy másik leirás: Abschreibung an dem Werthe der Greráthschaften und des Arsenals 628,051 frt. — Ha mindezeket összeadjuk, több mint 2 millió 3 százezer forint oly nyereség van, mely el van rejtve. Ha a társaság ugy eszközölné a leírásokat, mint más társaság, akkor nem 18—19% tiszta nyereséget, hanem 30, sőt több százalékot volna képes kimutatni. Különben igen érdekes még az is, hogy ezeket hogyan commentálja maga a vállalat; — bocsánatot kérek, hogy németül olvasom M, de a tárgyalásra adott idő rövidsége folytán nem volt időm mindezeket lefordítani, — die Eeform der Schiffsmaschinen wurde unausgesetzt betrieben, so dass derén Abschuss hoffentlich bald bevorsteht. Diese Eeform erheischt ausserordentliche Auslagen, welche billigerweise nicht ciner einzelnen Jahresgestion belastet werden können, wir habén deshalb und da die Verháltnisse es gestaíten, zu diesem Zwecke einen besonderen Eond mit fl. 200,000 dotirt. Das Arsenal steht noch mit der namhaften Summe von 4.900,000 Gulden zu Buch, der Umstand jedoch, dass eine an dasselbe angrenzende Schiffswerfte erhebliche Entwerthung erfuhr, hat uns zur Wahrnehmung geführt, dass bei einer
