Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-360
64 360. országos ülés február 26. 1178. ur előbbi felszólalásomra hivatkozván, azt állítja, I hogy Ausztria gyapjú-ipara nem bir oly nagy fon- | tossággal a mi gyapjútermelésimk szempotjából és j ennek világos jeléül felhozza, hogy hova-tovább mind több külföldi gyapjú vitetik be Ausztriába, j E tekintetben bátor vagyok a következőket meg- j jegyezni. Azt tagadhatatlan ugyan, hogy Magyar- j országból igen sok gyapjú megy külföldre s nem j Ausztriába, és pedig azért, mert gyapjúnk egyik j része a fésüsgyapjú árukra szükséges gyapjú, | különösen Francziaországban igen nagy keletnek örvend. Ebből következik az, hogy külforgalmi adatainkban értéktöbblet mutatkozik a kivitelnél; de gyapjúnk egy nagy része szálfonalnak használható és e fonalból készülnek az u. n. posztószövetek s e tekintetben Ausztriában mindig igen bő piaezra találunk. Mutatja ezt a legilletékesebb közegnek, a brünni kereskedelmi kamarának a jelentése. A brünni kereskedelmi kamara azon időben 1870-ben, midőn először fejezte ki azt, hogy a brünni piacz lassanként emancipálja magát a magyar gyapjú-piacztól. akkor e következő adatokat emiitette fel. A brünni kereskedelmi kamara kerületében 200,000 mázsa gyapjút dolgoznak föl, ebből 120,000 mázsa magyar gyapjú. Még kedvezőbb lesz az arány, ha a megtisztított gyapjú földolgozása vétetik tekintetbe. A gyapjú ugyanis mindig több-kevesebb föl nem dolgozható anyagot (piszkot, homokot stb.) tartalmaz. A tényleg feldolgozás alá kerülő gyapjú ugyanazon jelentés szerint 125,000 mázsa, miből 72,000 mázsa magyar gyapjú. Miután pedig ugyan ezen kamara jelentése szerint előbb 100,000 mázsa magyar gyapjú dolgoztatott föl, ujabban pedig 120,000 mázsa, világos, hogy a magyar gyapjú keleté épen Brünnben nagyobbodott és hogy a mi gyapjúnk Ausztriában és különösen Brünnben még mindig igen keresett. Áttérve azon javaslatra, melyet a t. képviselő ur előterjesztetett, t. i. hogy a fél gyapjú árukra nézve a kormány uj tariffirozást terjeszszen elő, erre vonatkozólag csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a félgyapjú ozikkek fogalma meg nem állapitható. A félgyapjú áru characteristiconja gyanánt azt lehet felállítani, hogy mindazon czikkek, melyekben gyapjún kivül más valami anyag is van, az félgyapjú. Már most miből készül a legtöbb gyapjúáru ? Készül tiszta gyapjúból, Shoddy és Mungóból. Ugy hogy tiszta gyapjúozikk úgyszólván, nem is létezik, vagy legalább igen ritka. Ezen jelleg szerint tehát jövőre valamennyi gyapjúczikk félgyapjú áru alá esnék. Lehetne azon megkülönböztetést is tenni, hogy azon gyapjúczikkek képozik a félgyapjúczikkeket, melyekben a lánczpamut. S ezt értette valószínűleg gr. Apponyi képviselő ur, mivel a nálunk leginkább fogyasztás alá kerülő angol gyapjú áruk ilyenek. Gr. Apponyi Albert: Ezt értettem. Matlekovics Sándor, mlnisteri tanácsos: Erre nézve hasonlókép sok nehézség áll fen. Igen sok áru van, mely nincs teljesen pamutlánczczal ellátva, hanem a pamutláncz gyapjúszálakkal van vegyítve. Hol van itt a határ, a mely szerint a gyapjúozikk félgyapjúczikké válik. Ezt igen bajos meghatározni. S azt belátva, csaknem valamennyi vámtörvényhozás nem is tesz különbséget tiszta és félgyapjú áruk közt. Ujabb időben Franczia- és Olaszország vámtarifjavaslataikban különvámozzák azon czikkeket, melyek tiszta gyapjúból készíttetnek és külön azokat, melyek pamutlánczczal vannak ellátva. De itt is az olasz törvényhozás azt mondja, hogy a súlyra nézve domináló anyag fogja meghatározni, vajon az áru félgyapjúczikk-e, vagy nem. Ez oly complicatió, hogy e miatt a vámkezelés egyátalában nagyon meg volna nehezítve. A mi pedig azt illeti, hogy a kormány tekintse az előterjesztendő javaslatnál határvonalul a 20% vámot: erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ez tulajdonkép a jelenlegi tariffában már el van érve; mert az egyedül megtámadható tétel az, melyre 80 frtos vám van tervezve. A 80 írtos tételbe be fognak esni az unión, a pilot (habár ezen czikkből sok a 60 frtos tétel alá fog kerülni) továbbá, különösen az orleans, merinos, thibet, a Kammgarn stb. szövetek. Ha ezen czikkek átlagos értékét vesszük, nem 20%, hanem legfölebb 14%-os vámot nyerünk. S ennek következtében az, a mi inditványoztatik, hogy 20% legyen a határvonal: a jelenlegi tariffában már el van érve. Nem akarom számokkal fárasztani a t. házat, de kénytelen vagyok néhány adatot felsorolni annak bebizonyítására, hogy a vámtariffajavaslatban tervezett vámtétel nem magasabb 20°/o-nál. Ha az angol szöveteket vesszük, melyek ezen tétel alá esnek, mint említettem: az unión, cloth, a rendelkezésre álló adatok szerint e czikk jövőben 24 %-os vám alá esik; — pilot pedig 30% alá. Meg kell ismételve jegyeznem, hogy ezen áruk (a pilot) közül igen sok nem a 80 frtos vámkathegoriájábn, hanem a 60 frtos kathegoriáha és jövőre mindenesetre abba fog esni, mert az egyes nemek oly közel érintik a súlyhatárt, hogy a még mutatkozó hiány a gyárosok által pótoltatni fog. E két áruczikk értókvámja — mint emiitettem — 24 — 30 %-ot tesz. A kammgarnszöveteké legföljebb 4 %, a merinoorleans stb. szöveteké legföljebb 5—6 7o Ha ebből átlagot méltóztatnak csinálni, kapunk 14 legföljebb 15 °/ 0-ot. Hogy pedig ez a számítás nem valami túlságos, erre nézve bátor leszek külföldi statistikai hivatalos értékeket fölsorolni. Az Angolországból kivitt árukra nézve, az angolok a
