Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-359
858. országos ttiés február 2o. 1878. í'i A mi már magát a kérdést illeti, egyszerűen arra kívánok reflektálni, hogy akár nézzük optimismusnak, akár nem, én részemről magam is meg vagyok róla győződve, hogy szerződések igen is, és pedig nem hosszú idő múlva, fognak köttetni, és hogy ennélfogva ezen ugy nevezett retorsionalis clausula érvénybe alig vagy épen nem fog lépni. De másrészről ép mert akarom a szerződések megkötését: akarnom kell azon eszközöket is, melyek arra szolgálhatnak, hogy más államoknak szerződések megkötésére velünk szemben több érdekük legyen. Ilyennek tekintem ón ezen claúsulát. Megengedem, hogy azon egyszerűségben, melyben az eredeti javaslatban oda állítva van, ez túlságosan merev, és esetleg kárt okozhatna nekünk. De viszont az én nézetem szerint a vámügyi bizottság által alkotott szöveg megfosztaná ezen eszközt erélyótől, mert kétségessé lehetne tenni minden egyes esetben, hogy fog-e az alkalmaztatni vagy nem; mig azon módositvány, melyet Trefort minister ur beadott, meghagyná a fegyert, de egyúttal módot a kormánynak abban, hogy ott, hol ez magunkra nézve káros lehetne: ott annak alkalmazását fölfüggeszthesse, illetőleg attól eltekinthessen. (Halljuk?) Én tehát a három szöveg közül ezt tartom helyesnek és a magam részéről ennek elfogadását kérem. A mi az igazságtalanságot illeti, a mely ezen clausula ellen felhozatik, (Halljuk!) vagy azon deductiót, mely ezen elausulára, ha jól hallottam, előttem szólott t. képviselő ur állapított, hogy tudniillik ezen clausula arra mutat, hogy itt minimalis tarifatételekről van szó: ezt részemről nem tarthatom. Az elsőt nem tarthatom azért, mert utoljára is, a mi kivitelünk szempontjából — a kivitelt értem — most nem fődolog az, hogy a vámtétel magasabb-e valamivel, vagy alacsonyabb ; hanem fődolog az, hogy ezen vámtétel ne legyen kedvezőtlenebb mint minőt más államok hasonterményei kapnak. No már az, hogy azon helyzetbe jöjjünk, hogy ha a mi terményeink kivitele kedvezőtlenebb vámtételekkel sújtatnék, hogy így azon helyzetben legyünk, hogy mi is képesek legyünk másokkal, kik már előbb ezt velünk elkövették, — mert csak erről van szó, — ugyanazt tenni: ez azt hiszem, nem igazságtalanság, hanem a jogos önvédelem eszköze. Es viszont nem áll azon következtetés, melyet a t. képviselő ur felhozott, mert ismétlem — ha jól értettem, — mert akkor is meglehetős zaj lóvén e házban nem állok jót érte, hogy szavait jól értettem — itt nem arról van szó, hogy ezen esetleg nagyobb vámtételek oly államokkal szemben alkalmaztassanak, melyek velünk szerződést nem kötnek, sőt ellenkezőleg az átalános vámtariffa van azért készítve, hogy érvényben legyen oly államokkal szemben, melyek velünk szerződést nem kötnek. A melyek kötnek, azoknál a vámtételek egy, vagy másik részét az egyezmények folytán a szerződések állapítják meg. Tehát az ő deductiója szerint épen az, mi átalában véve a velünk nem szerződőkre vonatkozik, mutatja, hogy minimalis tarifa ez igazán. Az emelés nem a nemszerződő államokkal szemben tétetik kilátásba, hanem, a mint a szöveg, amint az indokolás megmondja s amint én is röviden érinteni szándékozom, a tarifa érvényben marad mindazon nem szerződő államokkal szemben, melyek velünk szemben nem alkalmaznak differentiális vámtételeket, és csak azon államok irányában alkalmaztatnak esetleg magasabb vámtételek, melyek ily vámtételeket ellenünkben már akalmaztak. Amint mondám, én ezt jogos önvédelem eszközének tartom, amint mondám, hogy ezen szövegezés szerint, melyet a kereskedelmi ügyek vezetésével megbízott minister nyújtott be, tartom elérhetőnek azt, hogy ott, ahol nekünk ártana, ne legyünk kénytelenek alkalmazni, és épen ezért azt vagyok bátor kérni a t. háztól, hogy azon §-t, azon toldalékkal együtt, melyet a kereskedelmi minister ur ahhoz benyújtott, elfogadni méltóztassék. (Szavazzunk!) Elnök: Minthogy senki sincs feljegyezve, fel fogom tenni a kérdést szavazásra. A házszabályok szerint elsőbben a vámügyi bizottság javaslata szerinti szövegezést kell szavazásra feltenni ; ennek el nem fogadása esetében szavazásra kerül a ministerium által benyújtott törvényjavaslat 3. czikke azon módosítással, illetőleg azon bekezdéssel, melyet Trefort minister ur indítványozott. Ha ez sem fogadtatik el, akkor az elleninditvány lesz szavazásra felteendő, mely szerint a 3. czikk kihagyandó. Első a vámügyi bizottság javaslata. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a vámügyi bizottság által szövegezett III. czikket.) Elnök: Mint mondám, ez fog először szavazásra feltétetni; ha ez el nem fogadtatik, akkor a ministerium által beterjesztett III. czikk jön szavazásra a Trefort minister ur által ajánlott hozzátétellel. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a vámügyi bizottság által javaslatba hozott III. czikket elfogadni ? (Nem fogadjuk el!) Ezen czikk nem fogadtatott el. Méltoztatik-e a t. ház a minisztérium által javaslatba hozott III. czikket azon hozzátétellel, melyet Trefort minister ur most indítványozott, elfogadni? Azok, akik elfogadják a ministerium által ajánlott III. czikket a Trefort minister ur által indítványozott hozzátétellel, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ezen III. czikk Trefort minister ur által ajánlott hozzátétellel e szerint elfogadtatván, az elleninditvány mellőztetik.