Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-359

359. országos ttlés febrnár 25. 1878. 39 t. ház tudtomra többször élt; (ügy vanl) de mihelyt ez ellen ha csak legkevesebb nehézség is fenforog, és a t. elnök ur mérvadó felfogása szerint a végszó joga meg nem illet: én igen szívesen le mondok ezen jogról. (Halljuk! Ralijuk! a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Elnök: Ha a t. ház megengedi, a t. indítványozó ur élhet a szólásjogával. Kerkapoly Károly: Én t. ház anélkül is esak azért kívántam a végszó jogával élni, hogy kinyilatkoztassam a t. ház színe előtt, hogy engem e szakasz indítványozására valóban azon őszinte szándék vezetett, hogy egy minden tekintetben móltányos és barátságos magatartásnak biztosítását adjuk ; vezetett aZ a hit, hogy ez ellen akadály semmi részről, bátran hozzá teszem, mint indítványozásom alkalmával is mondám, a kormány részéről sem fog tétetni. Meg is vagyok győződve, hogy azon kifogás, mely mégis támasztatott, nem ezen czélzatot illeti, hogy nem abból a tekintetből ellenezte a t. kormány a szakasz elfogadását, nehogy ily jó akaratú készség biztosítása kifejezésre hozassék a másik féllel szemben, hanem mert elég szerencsétlen volt az indítvány nem azon czélzatból fogatni fel, a melyből tétetett: sem több, sem kevesebb mint annyi, hogy miután a vámsorompók felállítására a jog meg van adva, s miután annak tettleg fel is állítása esetileg bekövetkezhetik: történjék meg minden, ami ezen jognak érvényesítését minél kevésbé teszi veszélyessé, és mi mennél inkább megmenti azt a veszélyességtől. Én nem csinálhatok magamnak illusiót az iránt, hogy ha a t. kormány ezen felfogásnak megnyerhető nem volt, s ha negatív állást foglal el ezen indítvány irányában, erre azon többség részéről, a melyet nem valánk szerencsések többi módositványainknak megnyerhetni, hasonló sors vár. És e sors azon hamis látszatot költhetné, hogy az ellen van kifogása a í. kormánynak, hogy egy ily barátságos érzület biztosittassék, költhetné annyival inkább, mivel a t. előadó ur azt mondotta, hogy nem kell nekünk a teljesen szabad rendelkezésről lemondanunk, mert hátha a tiz év elteltével leszünk erősebbek. Én t. ház, declarálom s hiszem hogy e tekintetben nem maradok kisebbségben, declarálom, hogy én nem kívánok speculálni arra a mi megerősödésünkre, hanem én azt, amit a politikai kapcsolat folytán szükségesnek látok, még az esetben is hajlandó volnék megadni, ha tudnám, hogy tiz év elteltével mi leszünk az erősebbek és nem kételkedem, hogy ugyanezen érzelemmel találkozunk a másik félnél is. De ismétlem, mert más kiindulási pontnak tulajdoníttatott a mi kezdeményezésünk, mint a melyből az valóban ered, nem kétséges előttem, hogy az lesz sorsa, ha szavazásra bocsáttatik, mint a mi volt a többi módositványunké; mert továbbá hiszem, hogy a szavazás ezen eredménye hamis látszatot költhet föl, a mi sem nekem, sem a kormánynak, sem a többségnek érdekében nem lehet: én kész vagyok azon tapasztalat után, melyet tettem, jobb sorsra méltó indítványomat egyszerűen visszavenni. (Helyeslés a baloldalon.') Elnök: E szerint, t. ház. miután az indítványozó úr indítványát visszavette, a további tárgyalásnak és szavazásnak szüksége fen nem forog. Simonyi Ernő: T. ház! Minthogy Kerkapoly Károly t. képviselő urnák csak a l ház beleegyezésével engedtetett meg a szólás, ón pedig azt találom, hogy e részben a házszabályok világosan intézkednek, nehogy ebből praecedens alkottassák, bátor vagyok a t. ház figyelmét a 143. §-ra fölhívni., mely azt mondja: „Ha az elnök azon kijelentésére, hogy szólásra többé senki sincs feljegyezve, szólni kívánó ekkor sem jelentkeznék, szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy különvélemény előadói; az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott; az elleninditvány beadója, ha azt kivüle még kilenezen aláirtak." Tehát az indítványozóra nézve, ha az inditvány bizottságilag nem tárgyal tátott, semmi kétség nincs. Á 147. §. pedig így szúl: „Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni." Csak erre akartam a t. ház figyelmét felhívni, nehogy az mondassék, hogy az indítványozó a ház engedőimére szorul, ha szólni akar. (Helyeslés a baloldalon.') Remete Géza: T. ház! Én csak a feletti sajnálkozásomnak akarok kifejezést adni, hogy Kerkapoly Károly t. képviselő ur ezen elhatározásra az ülés elején nem jött és fel nem mentett legalább engem a felszólalástól. [Élénk derültség.) Elnök : Simonyi Ernő igen t. képviselő ur valószínűleg nem volt jelen, midőn nézetemet előterjesztettem. (Hallj-dcl) Mert amint a t. ház emlékezni is méltóztatik, én magam is figyelmeztettem a t. házat a házszabályok azon §-ára, mely szerint az indítványozó, ha az inditvány nem bizottságilag tárgy altatott, másodszor is felszólalhat, ha ugy kívánja; de kijelentettem azon nézetemet, hogy én ezt oly önálló indítványokra értem, amelyek a nélkül, hogy bizottsághoz utasíttattak volna, közvetlenül, egyenesen a házban tárgy altattak, és hogy nem vagyok képes ezt érteni oly indítványokra, melyek valamely bizottságilag tárgyalt törvényjavaslatnak részletes vitája alkalmával tétetnek, (Helyeslés a középen) amint igen sokszor elő is fordult, hogy ily alkalmakkal inditványoztattak uj szakaszok és emlékezetemre egyszer sem kívántatott az indítványozó részéről, másodszori szólás igénybe vétele.