Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-376
S76. országos ülés ápril 4. 1878. 317 azok közötti fen tartását vagy fokozását, mely e közös védelem erkölcsi alapjait megtámadja, meg nem engedhetjük. S ez volt egyik oka annak, hogy ezen kiegyezés ellen küzdöttünk, mert mi attól nem az érdekek kiegyenlítését, de az érdekharozok szűkebb és azért kétségbeejtő keretbe szorítását vártuk, mert attól nem valóságos kiegyenlítést, hanem pusztán formai elintézést vártunk, melynek a kölcsönös érzelmek terén várható hatását veszélyesebbnek tartjuk a kérdés függőben tartásánál. {Helyeslés a szélső jobb és a bal oldalon.) Ha a t. képviselő ur ezalatt talán azt értette, mintha az ellenzéki tényezők bármelyike a jelenleg kormánypadon ülő férfiak ellen személyes ellenszenvvel, vagy szenvedélyességgel viseltetnék: akkor — legalább a mi engem illet, mert hisz én csak a magam nevében szólhatok — gyökeresen téved. A kormánypadon ülő férfiakat ugy én mint elvbarátaim közül azok, kikkel e különben magától érthető dologról egyátalán beszéltem, egyénileg egyenként és egyetemlegesen tiszteljük ; bennök a legjobb szándékot és a haza felvirágoztatására czélzó törekvéseket ós akaratot mindenkor feltételeztük és feltételezzük ma is. De ha viszont a t. képviselő ur azt gondolta, hogy mi az ország ügyeinek jobb kerékvágásba jutása végett a jelen kormány eltávolítását szükségesnek tartjuk, hogy mi nem várjuk ezen kormánytól, melynek nem sikerült azt, a mi Isten ós ember előtt az országot a legvilágosabban megilleti, az országnak visszaszerezni, melynek ugy kifelé, mint befelé tekintélye és politikai hitele meg van rongálva, az ország bajainak orvoslását, és ezért kormányon való megmaradását nem óhajtjuk: akkor kénytelen vagyok igazat adni a t. képviselő urnák. De azt én nem nevezhetem személyes tekintetnek, személyes rugónak, hanem a legjogosultabb parlamenti eljárásnak. {Helyeslés a szélső jobb és a baloldalon.) De van egy másik czim, melyen a t. képviselő ur az általa érintett törekvéseket megtámadta: a politikai homogeneitás czime. {Halljuk.) Azt mondja nekünk, ne keressünk természetellenes szövetségeket oly elemekkel, melyek között és közöttünk a legkisebb politikai homogeneitás egyáltalában nem létezik, melyek szövetkezése tehát üdvös és positiv működésre semmi nemű támpontot nem nyújt. T. ház! Nézzünk szemébe ezen homogaeneitásnak. Nézzünk ennek kissé szemébe a m ultban. (Halljuk!) Nem az ón hibám t. ház, nem is akarom vitatni, kinek hibája, — a körülményeké-e vagy az embereké, — de tény, hogy a kormány és a vezetése alatt álló pártnak organikus törvényhozási működése nagyon csekély számú, egyes mozzanatokra szorítkozik. De még ezen csekély számú mozzanatok mindegyikénél is azon pártnak, melyre a kormány támaszkodott, igen nagy része az ő meggyőződését és pártállását csak az által tudta összeegyeztetni, hogy a szavazás elől menekült. {Igaz ! a balon és szélső' jobboldalon. A homogaeneitás ezen példájával bátran merem szembe állítani azon homogaeneitást, melyre mi törekszünk. {Tetszés a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Midőn a dolgoknak későbbi fejleményében, a fusió mézes heteinek {Derültség) letelte után, a kormány állásának némi meggyengülése után az egyéni meggyőződés ugyanabban a proportióban erőt nyert: azt tapasztaltuk, hogy már nem a szavazás előli menekülés volt a helyzet signaturája, hanem az, hogy a kormánynak organikus természetű törvényjavaslatai — emiékeztetem a t. házat, csupán a gyámügyi törvényjavaslatra — mindig oly majoritások által szavaztattak meg, melyek a háznak minden oldalán szedettek össze, {Helyeslés a szélső jobb és a baloldalon) de mindenütt inkább, mint magának a kormánypártnak padjain. {Tetszés és élénk helyeslés jobb és balfelöl.) Én tehát t. ház, azon kitűnő férfiaktól, kikhez gr. Szapáry is tartozik, minden téren, ugy szellemi fölényüknél, mint politikai tapasztaltságuknál fogva tanácsos fölvilágosítást, sőt oktatást is igen szívesen elfogadok: csak engedje meg nekem a t. képviselő ur, hogy épen a politikai homogeneitás tana, és az erre alapítandó pártaiakulás doctrinája legyen az egyedüli tér, melyet kiveszek ezen oktatási körbői. {Derültség és zajos helyeslés a szélső jobb és balfeVól.) Érzem, t. ház, hogy a készülés teljes hiányában ma a szokottnál is pongyolább és rendszertelenebb előadással vagyok kénytelen {Halljuk, halljukl) a t. házat fárasztani, de legyen mégis szabad, ezen igen érdekes themát még néhány perczig folytatnom, hogy magának a dolognak érdemét az én szempontomból illustrálhássam. {Halljuk \) A fusió lótesülóse t. ház, — ezt nem támadás, nem kritikaként mondom, hanem csupán mint tényt constatálom, — a fusió keletkezése a politikai homogeneitás törvényének felfüggesztése volt, ezt, gondolom senkisem tagadja. {Helyeslés a bal és szélső jobb oldalon.) A politikai homogeneitás törvényének ezen felfüggesztése igazolható volt talán — erre nézve magamnak ítéletet nem arrogálok, — de igazoltatott tényleg magasabb czélok elérésének szükségességével oly szempontokból, melyek a parlamenti technikán felül állóknak mondattak. Mi t. ház, a háznak ezen oldalán kezdettől fogva nem hittünk abban, hogy ezen magasabb czélok ugy lesznek legjobban elérhetők : ha a politikai testületek normális működésének törvényeit megszegjük, s ez volt indoka külön pártállásunknak.