Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-376

876. országos ülés áprll 4. 1878. 301 esem, de ha kell, a közügyért ezt is szívesen te­szem, csakhogy a dolgok tovább igy ne menje­nek ; tessék velem parancsolni. (Derültség.) Bocsásson meg a t. kormány és a t. ház, de mikor én azt hallom, hogy vannak vasúti taná­csosok, kik tantiemet kapnak, s kiknek díjazása az ország költségvetésében föl nem találtató: jo­gosult azon hiedelmem, hogy azon állomásfőnök­nek igaza van. Kérem tehát a t. házat, hogy mindenekelőtt oda méltóztassanak hatni, hogy a pénzügyi bizottság tagjai frissittessenek fel, uj erők vitessenek oda, kik argusi szemmel benézzenek a tömkelegbe, tudjanak találni Ariadne-fonalat, me­lyei az igazság útját megtalálják. T. képviselőház! Még csak néhány szavam volna, ha méltóztatnának meghallgatni, ós ez az: megfoghatatlan előttem a t. ház ellenzéki párt­árnyalatnak e pillanatban való magatartása; megfoghatatlan azért, mert uraim, önök a jelen kormány ellen a kiegyezési kérdések alkalmával óriási nagy port vertek fel, s megtettek mindent, hogy a kormány teljesen lejárja magát; és akkor, mikor arról van szó, hogy egy költségvetés, me­lyet önök rosznak mondanak, melyet önök elitéi­nek, a minden néven nevezendő anathemával súj­tanak, részletes tárgyalás alapjául elfogadtassák : elfogadják azt, de meg akarják tagadni a jelen kormánynak, én e logikát megérteni nem tudom, de nem is tudhatom. — Ha önök ily költségvetés alapján fognak tárczát vállalni; ha azt hiszik, hogy ily költségvetéssel lehet Magyarországot boldogí­tani : akkor uraim tudják mit ? Maradjanak önök távol a kormánytól, és én szivesebben üdvözlöm a jelen kormányférfiakat mostani helyökön, mert ők legalább ismerik már dolgaikat ; mig önök megtanulják, ahhoz ismét kell egy esztendő, (De­rültség.) s ott leszünk, a hol vagyunk. Az embernek minden dolga, minden csele­kedete olyan legyen, hogy ahhoz semmi magya­rázat ne férjen. Ha önök ezt mondották volna: mi ezen költségvetést nem fogadjuk el sem álta­lánosságban, sem részleteiben, mert tudjuk, mert érezzük, hogy ezen költségvetés alapján a defici­tet nem lehet megszüntetni ; mert tudjuk, mert érezzük, hogy a ránk nehezedő óriási adóterhek­ből egyetlen fillért sem vagyunk képesek leen­gedni : akkor meghajolnám jövendőbeli működé­sük előtt. De midőn ezen költségvetés alapján akarnak tárczát vállalni, akkor borús jövő vár hazámra és én ily személycserét semmi esetre sem óhajtok, nemcsak mert az imént felhozott indok harczolt ezen csere lehetetlensége mellett, hanem mert meggyőződésem szerint ily program­mal lehetetlen hazám állami, pénzügyi egyensúlyát helyreállítani. Önök uraim a jelen költségvetéssel szemben elfoglalt álláspontjuk által eszembe hozzák Ghiizot­nak, ezen nagy franczia államférfinak mondását, miszerint nincs ellenzék, s nincs kormánypárt, hanem csak van két párt: az egyik az, mely a hatalmat bírja, a másik, mely azt a hatalomtól megfosztani iparkodik, hogy elfoglalhassa helyét. No nekem ily politikára szükségem nincs és az én Istenem mentse meg tőle nemzetemet! Ezek­nél fogva ajánlva határozati javaslatomat, kijelen­tem, hogy a tett tapasztalatok alapján a jelen költségvetést a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvas­tatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Csatár Zsigmond határozati javaslatát.) Tomcsányi László: T. ház! a költségvetés részleteire vonatkozólag észrevételeimet az egyes tárczák költségvetésének tárgyalása alkalmára tartván fel, tömeges számcsoportok felsorolásával nem kívánom fokozni a t. háznak eddig tagad­hatlanul nyilvánult lankadtságát, s csak néhány általános nézpont lesz az, melynek előadására a t. ház figyelmét igen rövid időre kívánom igénybe venni. (Halljuk!) Lemondok még azon hálás lati­tude-ről is, melyet nálunk államháztartásunk részletes bírálata nyújt, miután ott. hol normális butiget nincs és hol a fedezeti tételek az ország­nak épen agricol voltánál fogva ingatagok, hol egész sorozatával találkozunk a póthiteleknek és előirányzat nélküli kiadásoknak: a mérlegre nézve hypothesiseket felállítani ugyan igen, de tüzete­számszerü számításokat tenni alig lehet. És erre nézve meggyőző tapasztalatom van. Ugyanis ma nőn 1876. deczember utolsó napjaiban tárgyalta­tott a pénzügyi bizottságban a 40, illetőleg 80 milliónyi kölcsön : felvettetett az a kérdés, hogy mennyi lesz az 1876. évi hiány: akkor apénzügymi­nister annak kijelentése mellett, hogy az utolsó krajczárig ugyan ezt nem mondhatja meg, biztositá a bizottságot, hogy 30 milliót túlhaladni nem fog. Csak rövid idő múlva bebizonyult, hogy a t. pénzügyminister urnák, kinek jártassága pénz­ügyi kérdésekben egyébiránt nekem mindig im­ponált, s azt hiszem, nem kell, hogy e tekintet­ben nagyra becsülésemről biztosítsam : számítása a zárszámadások eredményétől lénvegesen eltérő volt. De t. ház, rám hatással nem i.s bír azon körülmény, hogy a mérleg hiánya, milj nagy összegben fejeztetik ki, mert vegyem bár az 1876*". évi költségvetést, vegyem bár az 1877-iki pénz­tár-kezelési hiányt: azon egy meggyőződésemtől nem válhatok meg, hogy az államháztartás egyen­súlyát a jelenlegi helyzet keretén belül megszün­tetni nem fogják. Annak bírálatára, vajon az ál­lamháztartási egyensúly helyreállitható-e: előttem nem a mérleg szolgál mérvadóul; nem az, vajon

Next

/
Oldalképek
Tartalom