Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-375
288 375 országos íüés ápril 8. 18J8. oly reductiót eszközölni, mely lehetővé tenné, hogy a culturalis és ezzel rokon törekvések támogatására nagyobb összegeket fordítsunk. Csak egy dolgot említek. Annyiszor einlegettetett itt a házban, mennyire szükséges lenne a központi kormányzatot egyszerűsíteni. Emlegetjük ezt, mióta én itt ülök, 1868. óta, majdnem minden évben a költségvetési előirányzat tárgyalása alkalmával. Történt-e ez irányban valami? Majdnem azt mondhatnám, hogy nem történt semmi. Perczel Béla igazságügyniinister: Nagyon sok törtónt! Schwarz Gyula: Nagyon kevés törtónt. Eltekintve az egyes reformoktól, melyek némely ministeriumban behozattak, s különösen nem tagadhatom meg az érdemet ez irányban a t. szakminister úrtól sem; de mindenki befogja vallani, ki az egyes ministeriurnok szerkezetót ismeri, hogy nagyjában a központi kormányzat ugyanazon alapokon nyugszik ma, melyeken 1867-ben a dikaszterialis rendszer korában nyugodott. A t. kormány sokszor küldött ki szakférfiakat külföldre tanulmányozni a külföldi intézményeket. Ezek tapasztalataikat gyümölcsöztették is. Mért nem történt ez irányban is valami, mért nem küldöttek ki a nyugotmrópai államokba, Svájczba, Hollandiába, Belgiumba, Dániába, Olaszországba, melynek központi kormányzata hasonlíthatatlanul egyszerűbb, szakférfiakat tanulmányozni, hogy hogyan lehetne a központi kormányzatot egyszerűsíteni? Kapcsolatban ezzel szükséges megemlítenem, hogy itt egy nagy fontosságú mozzanat tolul előtérbe, melynek megoldására én a t, házat már ezelőtt is bátor voltain figyelmeztetni s ez az, hogy mindaddig, mig a végre hajtó hatalom a justice administrativet maga kezeli: lehetetlen nagyobb reductióragondolni. Nagyon egyszerű a kettő közt az oktani összefüggés, de tagadhatatlan. Jelenleg mi történik? Olyasmi, mihez hasonlót egyetlen alkotmányos államban sem látunk Európáitan. Mind a törvényhozó, mind a szorosabb értelemben vett administiativ, mind pedig a justice administrativet ugyanazon közegek végzik. Egyes ministeriumokban gyakran segédfogahnazók vannak arra szólítva, hogy törvényjavaslatok kidolgozásában közreműködjenek, fentartatván természetesen, hogy az ily elaboratum a fogalmazón, titkáron, osztálytanácsoson, ministori tanácsoson, államtitkáron keresztül felmenjen a ministerig; minek következése aztán az, hogy gyakran olyan törvényjavaslatok kerülnek elénk, minők már 18G8 óta sokszor kerültek. Még gyakrabban történik, hogy azok, kik tulajdonképen administrálni vannak hivatva: törvényhozási munkálatok előkészítésére használtatnak föl, azaz nem rendszerint alkalmaztatnak erre; hanem ide-oda a mint jön, minden szolgálati ügyrend, megállapított beosztás, tervszerűség nélkül. Nem mondom, hogy minden ministeriumban így van, hanem sokban s e dolgok teljes lehetetlenné teszik a reductiót e téren. Mindaddig, mig a justice administrativet ugyanazon közegek gyakorolják, melyek tulajdonképen csak a ministerrel szemben felelősek a sérelmes rendeletnek ha nem is kibocsátásáért de bizonyára kidolgozásáért, mindaddig nem lesz reductió lehetséges, mig a ministerium, nem csak a törvényhozási munkálatok előkészítésével, a törvényhozás életének vezetésével és a párt-élettel lesz elfoglalva, de ezenkívül és az administratión kivül el lesz foglalva azzal is, hogy a közigazgatási bíráskodást is saját maga intézze, amire nincs példa Európában. Európa valamennyi alkotmányos államában, ugyanazon külön közeg, a mely a közigazgatási bíráskodás kérdéseiben intézkedik, nincs esetreá, hogy ugyanazon egyén, a ki administrál egyúttal leiráskodjék is ; hanem oly államokban, hol nincs egy külön Verwaltungsgerichtshof, ott vagy a rendes bírósághoz tartoznak a vitásügyek, és közigazgatásilag okozott vagy magánjogi sérelmek, vagy a közigazgatási organismus körén belül működnek más közegek, de semuiiesetre sem bíráskodnak ugyanazon közegek, melyek rendesen a napi administratió folyó ügyeit végezik. Ezt vagyok bátor a t. háznak figyelmébe ajánlani, és ennek kapcsában figyelmeztetni, miszerint nem csupán a takarékosság szempontja, de igenis sokkal fontosabb érdekei a magyar állam jog-életének teszik kívánatossá, hogy központi kormányzatunkat, magát a végrehajtó hatalom szervezetét és annak működését minél előbb törvényhozásilag szabályozzuk. Igen nagy, jótékony kihatása lesz annak, ha a justice administrative szabályoztatik, illetőleg, ha a közigazgatásilag okozott akár közjogi, akár magánjogi sérelmek a törvény oltalma alá helyeztetnek ; igen nagy kihatása lesz ennek magára a közgazdasági életre, s a mennyiben kihatása lesz: mindenestre fokozni fogja az adóképessóget, mert viszaadja az embereknek a nyugalmat, megkíméli őket sok bonyodalomtól, pertől és mindenféle izgágától. " Ezt részemről bátor vagyok a mélyen t. képviselőháznak figyelmébe ajánlani s ennek kapcsában átalában véve még néhány megjegyzést tenni. Körülbelül 11 éve annak, hogy a koronázás megtörtónt és Magyarország önrendelkezési jogát visszanyerte. E 11 év eredménye az, hogy most oly dolgok történhetnek, a minőket a napokban is tapasztaltunk, dolgok, a melyek oly intézkedéseket provocálnak, — megvallom őszintén, azt hiszem magam is, jó hiszemüleg — a kormány részéről, melyek pusztán rendeleti alapon nyugszanak, és mégis magát Magyarország alkotmányos életének eddigi szellemét, ugy szólván meghazudtolják. Igen, ezt tagadni nem lehet. Kezdve a legelzárkozottabb szobatudóstól, ki valaha közjogot irt, egóözen a legpraktikusabb emberig, ki
