Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-373

373 országos ülés míircieius 30. 1878. 249 orosz szövetség ellenében a maga érdekében és Európa szabadsága érdekében fegyverhez nyúl, akkor Magyarország összes népeinek nagy rokonszenvét ós nagy többségét az orosz szövetség ellen és Magyarország érdekében az orosz hatalom elleni fegyveres fellépésre hajlandónak fogja találni. Ezen nyilatkozatot ma már kötelességünk megtenni akkor, mikor Szepesmegye közönsége erre bennünket fölhiv. Ezeket tartottam én is szükségesnek Kaas Ivor t. képviselőtársam után előadni és ezen érzelmeimet jelezni, kifejezvén még azt, hogy a kormány rövid néhány nap alatt tájékozza magát mind. az orosz szövetség, mind pedig az angol akarat mibenléte felől, s egyszer elérkezettnek 1 az időt, hogy nyilatkozzék. Azon meggyőződésemet óhajtottam kifejezni, hogy legalább a keleti kérdésben a kormány fogja kezdeményezni azt, hogy a képviselőház nyilatkozzék. Legyen bármi a képviselőház többségének határozata, hadd tudja legalább meg az ország, azután meg fogja tudni Európa, hogy Magyarország képes-e és akarja-e az európai szabadságot és Magyarország jól felfogott állami érdekét megvédeni jövőben inkább, és nem feladni, miként azt eddig feladta. [Helyeslés a szélső baloldalon) Csernátony Lajos : T. ház! Én is egyetértek az előttem szólott t. képviselőtársaimmal két dologban. Az első az, hogy járulok teljes szivemből én is azon elismeréshez, mely a kérvény küldői részére itt nyilvánult. A másik az, hogy nem helyén és nem időn kívüli dolog épen ma érzelmeinket röviden bár, de erőteljesen nyilvánítani. A keleti kérdésnek ránk nézve szerintem is legcriticusabb percze most van. Hogy ha a delegatió együtt volna, valószínű, hogy akkor ott nyilvánítanám érzelmeimet. De miután e critieus idő a delegatió ülésszakának felfüggesztése után következett be, értem a congressus meghiúsulását és az angol készülődéseket: én nem tartom lehetőnek, hogy ilyenkor az országgyűlés hallgasson, és ennélfogva — bár röviden — én is kívánom érzelmeimet nyilvánítani. (Halljuk !) T. ház! A congressusnak meghiúsulása az osztrák-magyar monarchiára nézve elvette azon lehetőséget, melyre külügyi kormányunk politikája mindig támaszkodott, t. i. hogy a békekötés revideálása alkalmával, illetőleg a congressus elé hozatala alkalmával fog Európa e békekötés felett ítéletet mondani, és ekkor fog a mi külügyi vezetésünk politikája igazoltatni. A congressus nem jön létre ; abba nem akarok bocsátkozni, hogy miért. De ezzel egyidejűleg a legbizonyosabbnak tekinthető, hogy nagy mérvű készülődések történnek Angliában, a háborúnak, ha kell, megindítására; és ez annyival inkább jelentékeny, mert bizonyára egy ország sincs Európában és világszerte, mely KÉPVH. NAPLÓ 1875-78 XVI. KÖTET. a háborút addig, mig csak kikerülheti, kikerülni minden módon ugy megpróbálja, mint Anglia, éppen mert ismeri a béke áldásait, és tudja a háború szomorú csapásait méltányolni. Mindenki a t. ház tagjai közül a hírlapokból tudja azon óriási készülődéseket, melyeket Anglia tesz; tudjuk másrészről az orosz kormány küldöttének Bécsbe érkezését. A nélkül, hogy bármi tekintetben több avatottságot affectálnék, mint föltehetni bárkinél, mert hisz positive semmit sem tudunk róla: mégis annyi előttem bizonyos, hogy az orosz küldött azért ment Bécsbe, hogy a két hatalmat, amelynek legközelebbről van érdekében a keleti kérdésnek nem orosz irányban való befejezése, egymástól elválaszsza, ha lehet egymástól elidegenítse, mindenesetre előbb az egyiket látszólagos engedmények által tétlenségre birja, hogy később aztán visszatérhessen ellene. (Elénk tetszés.) Ennélfogva én azon érzelmemnek, illetőleg reményemnek akarok kifejezést adni, hogy mindenütt befogják látni, hogy most nem az az idő van, amikor útját kell keresni a Muszkaor'szággal való egyezkedésnek, tán némi engedményeket kapni tőle azon san-stephanói békekötés módosítására egy vagy más pontban: hanem arra van idő. az a feladat, hogy Angliával értsünk egyet, (Élénk helyeslés és tetszés) hogy ha Anglia háborúba akar menni. (Élénk helyeslés.) Mert t ház, ha mi akkor sem megyünk háborúba az osztrák-magyar monarchia érdekeinek megvédésére, a világos támadásokkal széniben, mikor Anglia kész háborúba menni velünk szövetségben, akkor ezen monarchiának teljes'meggyőződéscm szerint vége van, (Élénk helyeslés) akkor többé megélni nem, hanem tengődni fog. (Élénk helyeslés és tetszés.) Éo csak ezen érzelmen]nek akartain kifejezést adni, különben a kérvényi bizottság javaslatát elfogadom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljak]) Én azt, hogy a t. háznak egyes tagjai a jelen perezben fölszólalnak, a dolog természetében levőnek találom, és azt, hogy fölszólalásuk a jelen perezben arra szorítkozott, hogy nézeteket fejezzenek ki, a nélkül, hogy valamely indítványt tennének, ugy tekinteni, mint egyik ujabb bizonyítékát annak, hogy a magyar képviselőház e tekintetben más parlamentek magaslatán áll, és megtudják bírálni annak tagjai, hogy ily momentumokban mi az, a mit tenni helyes" ós hol van azon határ, hol megállni az ország érdekében kívánatos. S midőn ez iránti nézetemet kifejezem, részemről csak arra kérem a t. házat, hogy épen azon megfontoltsággal, a melylyel az egyes nyilatkozók indítvány nem tétele által eljártak, méltóztassanak belátni azt is, hogy akkor, midőn a t. képviselő urak kimondott véleményeiket maguk is egyes esélyektől teszik függővé, — a.