Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-373

244 873 országos ülés uiárezius 30 1878. juk felfogásainkat, a másik félnek sem tilthatjuk meg, hogy ők is előadják véleményüket. {Helyeslés a középen.) Az ellen, hogy a másik fél helyett ne a mi quota-bizottságunk capacitalodjck: ott van az óvszer a határozati javaslatban, a mely igen szigorúan kiszabja a bizottságnak hatáskörét és teljesen kizárja azt, hogy esetleg a mi bizottságunk capaeitálva jöjjön vissza, vagy hogy az ő magatartása által a mi országgyűlésünk keze bármily irányban megköttessék. Csak még egy igen fontos ellenvetésre refleetálok, melyet szintén Simonyi Lajos b. t. képviselőtársunktól hallottam. Ezen ellenvetés abban áll, hogy maga a 67-iki kiegyezés ingattatik meg az által, ha a törvényt bármely intézkedésében rögtön kétségessé engedjük tenni, mihelyt a másik fél kétséget támaszt. Szó sem lehet arról, t. ház, hogy valaki kétségessé akarja tenni a törvényt. Mi nem akarunk egyebet, mint alkalmat nyújtani a másik félnek arra, hogy nem hírlapi viták utján, vagy közvetve a kormányok tárgyalásai utján, hanem közvetlenül a parlamentek közti tárgyalások által szerezhessen magának meggyőződést arról, a mit tegnapi beszédemben is kiemelni ügyekeztem, hogy t. i. e kérdésben a mi álláspontunk nem csak teljesen jóhiszemű, de egyszersmind jogszerű is. Hogy ily kísérletben az 1867-iki kiegyezés miféle kétségessé tétele legyen : azt nem tudom belátni. Egy szép hasonlatra hivatkozott a t. képviselő ur, melyet nem is tudom, szabad-e kiegészitenem, miután sem az állami, sem más műépítészeiben jártas nem vagyok. De én azt hiszem, hogy azon ívnek, melyet a két oszlop tart, megerősítésére nem tesznek jó szolgálatot azok, kik a túlsó félről leszakadt gerendát, mely igaz, hogy a túlsó félről szakadt le, de azért mindkét oszlopot, s így az egész ivet szétfeszítéssel fenyegeti, eltávolítani nem akarják ; hanem azt mondják, hogy miután nem innen esett le, gondoskodjék az eltávolításról a másik fél. Még_ egy passusára hivatkozom a t. képviselő urnák. 0 helybcnhagyólag emíitette fel. hogy a két kormány e kérdés elintézésére érintkezésbe lépett. De t. ház, ha a kormány és kormány közti érintkezés nem ingatta meg a 67-iki kiegyezést: nem tudom, mikép fogja azt megingatni az, ha országgyűlés országgyűléssel érintkezik azon alapokon, melyeket a határozati javaslat kijelöl. Kerkapoly t. képviselő ur kétségbe vonta azt, hogy e határozati javaslat bármely positiv érvvel indokolva volna, és tiltakozott az ellen, hogy a határozati javaslat ugy, mint ujabb időben többször történt a többség részéről, a kisebbségre akarja hárítani a positiv bizonyítás terhét, Én azt gondolom, hogy határozati javaslatunkban világosan meg van mondva az indok, melyet különben a képviselő ur is említett, hogy t. i. a monarchia két állama közt fenálló viszonyoknál fogva szükségesnek tartjuk, hogy midőn a túlsó fél egy érintkezési módot ajánl: ezt elfogadjuk természetesen a nélkül, hogy jogi álláspontunknak bármi tekintetben praeiudioálni engednénk. Ez positiv argumentum. Ezt lehet csekélyleni, lehet megezáfolni; de azt mondani, hogy mikor mi igy teszünk, akkor a positiv bizonyítás terhét az ellenzékre hárítjuk : azt mondani nem lehet. (Helyeslés a középen.) Természetes, hogy Kerkapoly t. képviselő ur, ki a különvélemény egyik aláírója, elakarja hárítani az ellenzékről a positiv bizonyítás terhét. Mert a képviselő ur felszólalásaiból igen világosan kitűnt, hogy ha a positiv bizonyításra kerülne a sor a különvélemény aláírói közt: nagyon messze állanának egymástól és azon alaptól is, melyen a különvélemény áll. (Kerkapoly Károly tagadólag int.) Ugy látom, hogy kétségbe méltóztatik ezt vonni. Meglehet, hogy nem méltóztatott tegnap itt lenni; de tessék Helfy képviselő ur beszédét utólag elolvasni, s azután megfog győződni ezen állitásom helyességéről. (Zaj! Halljuk.) Még talán Lukacsok t. képviselő urnák felszólalására kellene reflectálnom, (Derültség balfelol Zaj. Halljuk.') és ezért kérem a t. házat még egy pillanatnyi türelemre, mert azután rögtön bevégzem. (Halljuk!) Mondom, kellene reflectálnom, de pár szóval elvégezhetem ezt; mert ezen beszéd teljességgel azon hatást tette reám, mint az a —- gondolom — a mythos országából való darázs, melynek fullánkja a szájában van, — mert ilyet emiitett a képviselő ur. A mint én még soha sem láttam darazsat, mely a szájában lévő fullánkkal emberben kárt tett volna, ugy az ő beszédje sem tett semmi kárt a mi határozati javaslatunkban és indokolásában. (Nevetés balfelöl.) Ismétlem, t. ház, azt, a mit tegnap mondottam, hogy ezen határozati javaslat nem akar semmi egyebet, mint azt: hogy alkalmat nyújtson a két állam országgyűlése közt a közeledésre és capacitatióra ; nem köti meg az országgyűlés és a magyar törvényhozás kezét semmiben, és a mikor a kiküldendő bizottság jelentése a t. ház asztalán fog feküdni, akkor és csakis akkor fog először és teljesen szabadon határozni a dolog érdeme felett a t. ház ugy, a hogy az ország érdekében leghelyesebbnek fogja látni. Ennélfogva ujolag is ajánlom a t. háznak a határozati javaslatot elfogadásra. — (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólási joggal még a különvélemény előterjesztője bir. Chorin Ferencz: Elállók! Elnök: A különvélemény előadója nem akar szólási jogával élni, következik a szavazás.