Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-373

234 313. országos ülés raárczius 30. 1878. No, ha Magyarország jogát fenn fogja tartani : kétségtelenül az lesz a véleménye, hogy Magyarország ezen 80 milliónak semmi részével nem tartozik. Ha tehát ez lesz a véleménye, akkor épen ott leszünk, a hol most vagyunk; hát kezdjük már most tárgyalni azt, hogy mit csináljunk Ausztriának ezen követelése irányában, és ne halasszuk el akkorra, a mikor a quotabizottság beadja jelentését. Igen ám, de a quotabizottságnál más viszony van : a törvény erre nézve másképen rendelkezett; mert azon törvény, melyre itt hivatkozások történnek, nemcsak azon 19. és 20. §§-ból áll, a melyekre hivatkozás történik a különvéleményben és határozati javaslatban, hanem ahoz tartozik azután a 21. §. is, a mely annak lényeges és kiegészítő részét képezi. Itt az mondatik a 18. §-ban, hogy a pragmatica sanctióból folyóknak tekintett közös ügyek mi úton-módon intézendők el, ennek részletei a 19. és 20. §§-ban vannak megállapítva, a hol az mondatik, hogy egy országos bizottság küldetik ki, a nndy a másik állani országgyűlésének szintén országos bizottságával együtt megállapítja azon quota arányát, a melyben ezen közös terhek viselendők. De miután ezen terhekre nézve okvetlenül kell, hogy valami meg állapodás jöjjön létre, ós az is megtörténhetik, hogy a két országos bizottság e tekintetben egymással meg nem egyezik, hát a 21. §-ban megállapittatott az, hogyha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni, tn ind egyik félnek a véleménye mindkét országgyűlés elé terjesztetik : ha pedig a két országgyűlés sem tudna egymással megegyezni, akkor a kérdést az előterjesztett adatok alapján ő Felsége fogja eldönteni. Itt van tehát azon titkos ezél, a mely még senki által megérintve nem volt, a mely sehol kifejezve nincs. Miért akarja a birodalmi tanács ezt ő Felsége elé terjeszteni'? mert nem bízik abban, hogy azon bíróság, melyet az előbbi törvényjavaslatban kijelöltek, neki fogna igazat adni, hanem azt gondolja, hogy különösen azon kijelentés után, melyet e házban a ministerelnök ur tett, hogy ő Felségének az államai és Magyarország iránti aggodalma oly nagy, melyet a kormánynak nem sikerült legyőznie, és melynél fogva nem engedheti meg, hogy Magyarországnak önálló bankja legyen, azt hiszik, hogy ezen kérdésben, mely a bankkérdésscl annyira összefügg, s mely annak szerintük lényeges alkatrészét képezi: ő Felsége nem határozhat máskép, mint ngy, miként határozott a bankkérdésben. Én Magyarországnak oly törvényes jogát, mely semmi kétség alá nem vonható, semmiféle Ítélet alá nem kívánóin bocsátani. De nem is kívánom a fejedelmet azon helyzetbe hozni, hogy ott, hol két nemzet áll egymással szemközt és homlokegyenest ellenkező véleményt táplálnak, a fejedelem legyen a biró ; mert lehetetlen, hogy akár az egyik, akár a másik fél, ki ellen fogna eldöntetni a kérdés ő Felségének határozata által: ne nehezteljen ő Felségére azért, hogy ily világos kérdésben ellene dönt. Már pedig, mint az előadó ur is állította tegnap, fel nem tehető, hogy az osztrák birodalmi tanács részéről ezen jogkövetelós ne lenne őszinte, hogy ne lenne meggyőződve arról, hogy joga van hozzá, hogy csak színleges követelése lenne. Ha tehát megvannak győződve erről, s mi is megvagyunk győződve álláspontunk helyességéről, s nincs is Magyarországon senki, ki erről meg ne volna győződve, mert hiszen a kormány is azt mondja, hogy jogilag nincs kötelezettségünk, s így Magyarországon senki sincs, a ki elhinné, hogy a 80 millióból csak egy krral is tartozunk : ha ő Felsége ellenünk döntené el a kérdést, természetes következménye ennek az volna, hogy az egész nemzet neheztelne ő Felségére. Ez oly állapot, melyet én egy monarchiában előidézendőnek sohasem vélek. Sohasem szabad ily állapotot előidézni, sőt ha a törvény is akként intézkednék, hogy ő Felsége döntsön a kérdésbeír még akkor is más utat kellene választanunk, hogy ne hozzuk ő Felségét azon kényszerhelyzetbe, melynélfogva oly kérdésben döntene, melyben a két állam egymással ellentétben áll, mert nem szabad a fejedelmet azon helyzetbe hozni, hogy az általa kormányzott népnek legkisebb ürügye is legyen arra, hogy ellene nézete szerint igazságos neheztelést tápláljon. Midőn a nép és a kormány közt nincs egyetértés, azon a segítség könnyű. Ote toi, que je ni y mette. Az egyik kormány elmegy, a másik ül helyébe; de mikor a nemzet és a. fejedelem közt az egyetértés megzavarodik : ez oly komoly esemény, mely igen szomorú következményekre adhat alkalmat. Én tehát még akkor is, ha a törvény ezt rendelné, azt mondanám, hogy kötelessége a kormánynak és a törvényhozásnak oly utat keresni. mely ő Felségét ezen igen zavaros helyzetből, ezen igen kényelmetlen helyzetből kivonni és fölmenteni képes. De itt ellenkezőleg, ilyen kényelmetlen helyzetet teremtenek önök ő Felsége részérc ott, hol azt a törvény egyenesen kizárja, mert hiszen azok, akik ezen törvényt készítették, igen jól tudták azt, hogy ha egy kérdésben lehet ő Felségét bírónak tekinteni: lehet a második, 3-ik, 4-ik és 10-ik kérdésben is. De nem tették, mert itt vitális kérdésekről lehet szó, melyekre nézve a két nemzet közt az eltérés egymással homlokegyenest ellenkező lehet; azonban a quóta meghatározásában legfeljebb arról van szó, hogy néhány száz-