Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-372
372. országos ülés márezius 29.1878. 229 kártótelekre, melyek nem népgyűlések alkalmával, hanem a népgyűlések után, az intézők közreműködése nélkül követtettek el. Engedelmet kérek, akkor a rendelet rosszul fejezte ki azon intentiói melylyel a rendelet bir; de ha ugy értelmezzük is, mint a ministerelnök ur ma értelmezte, akkor is ezen tan, ezen elmélet ellenkezik ugy a magánjogi, mint a rendőri és bűntetőjogi felelősséggel. Természetes, hogy ha a népgyülósekben elkövetett kártételek az illető szónokok bujtogatásának eredményei, akkor az illető szónokokat nemcsak magán, de bűntetőjogi felelősség is terheli ; de erre nélkülözhetlen szükséges, hogy az illető szónokok beszéde s az elkövetett kihágások közt oly szoros összefüggés létezzék, mint az ok és az okozat közt. Ezen felelősség létezett a ministerelnök ur rendelete nélkül is, de a felelősségnek oly mértéktelen kiterjesztése, hogy az illetők felelősek legyenek azon károkért is, melyek nem az ő fellépésűk folytán, sőt gyakran annak ellenére akár a népgyűlés alkalmával, akár később követtettek el: ismétlem határozottan, ellenkezik a jogérzettel. (Helyeslés halfelöl) A ministerelnök urnák ez interpellatióra adott válasza a t. ház által némán fogadtatott, s én ezt jó előjelnek tekintem, mert ha a t. ház azon nemes és magasztos hivatásának, mely szerint a nemzet jogainak őre, megfelelni kivan : lehetetlen, hogy azon rendeletet helyeselje, melyet a t. ministerelnök ur a népgyűlések tárgyában kibocsátóit. Én felette veszélyesnek tartanám azt, ha a törvényhozás kiboesátaná kezéből azon jogot, azon kötelességet, hogy elsősorban a nemzetnek alkotmányos és politikai szabadsága felett őrködjék. En meg vagyok arról győződve, hogy ezen kérdés sokkal fontosabb, mintsem ez egy interpellatió keretében az arra adott válasz és viszonválaszszal elintéztethetnék. A parlamentnek kötelessége e kérdéssel szemben állást foglalni, (Helyeslés balfelöl.) mert a t. ministerelnök ur azon nyilatkozata, hogy ezen rendelet csak ideiglenes jelleggel bir, nem nyugtathat meg bennünket. Mert ha csak egy napra korlátoltatik is a nemzet szabadsága, azt a képviselőház nem tűrheti. (Helyeslés bal és szélső jobbfelöl). De különben is a t. ministerelnök ur nem méltóztatott kijelölni azon határidőt, a meddig a rendelet érvényessége tart. Addig tart, mig a ministerelnök urnák tetszik? Ez türhetlen állapot, mert oly utón R nemzet gyülekezési jogai a ministeri rendelet által elkoboztathatnak, addig mig ezt jónak látj a s az ilyen állapot előkészítését képezi a leactióliak. (Élénk helyeslés a bal és szélső jobbfelöl.) A mely nemzet büntetlenül tűrné el azt, hogy legfontosabb jogai felett nem is a törvényhozás, hanem egy ministeri rendelet utján egészen indokolatlanul intézkedjenek : abban a nemzetben a szabadság érzete kihalóban volna. (Helyeslés balfelöl). Én meg vagyok győződve, hogy ez nálunk nincs igy, hogy nálunk ép oly élénk a jog és szabadság iránti érzék, mint az előbbi törvényhozásoknál, hogy a magyar nemzet nem feledkezett meg azon SZÍVÓS küzdelmekről, melyeket a jog és politikai szabadság érdekében folytatott. Azért kérem a t. házat, ne méltóztassék megnyugodni a ministerelnök ur válaszába; hanem méltóztassék e fontos politikai kérdés tárgyalását napirendre tűzni (Élénk helyeslés bal és szélső jobbfelöl). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház i (Halljuk!) A dolog érdemére nézve nyilatkoztam; én nyilatkozatomat ismételni, bővebben fejtegetni nem fugom. Most is szoritkozom egy pár állitásom igazságának helyreállítására, s I legelsőbben azzal tartozom a t. háznak, hogy I védekezzem egy szempontból legalább az ellen, ! mintha a 48-iki rendeletekkel szemben én valami í borzasztó dolgot hoztam volna be, midőn a népgyü! léseket illetőleg engedélyről beszéltem. (IlalljulcY) Az imént kellett volna ezt már felhoznom, de nem akartam Chorin képviselő urat sokáig várakoztatni. Kezemben van ugyanis az 1848. aprií 28-án 216. szám alatt Arad város közönségéhez intézett rendelet, melyben benne van először, hogy a népgyűlésnek idejét, helyét ós czélját kell bejelenteni, a következő passus azt mondja: „ha a gyűlés czélja törvényszeres: az elnök az engedélyt megadni; ha törvényszegést, vagy a közrend erőszakos megháboritását foglalja magában : tilalmazni köteles.'- Ez azon rendelet, mely azután másolatban, rendszerint, ha a szükség felmerült, a hatóságoknak megküldetett. (Közbeszólások balfelöl.) Engedelmet kérek, csak arról van szó, hogy az mondatik, hogy én az „engedély" szóval, isten tudja, micsoda bűnt követtem el ; mig persze a 48-iki. általam bizonynyal jobban mint Helfy képviselő ur által becsült kormány, ezt, mert szabadelvű volt, mellőzte. Kénytelen voltam tehát kimutatni, hogy épen ezen szó az általa is szabadelvüekül elismert férfiak részéről kibocsátok rendeletben is foglaltatik: azzal tehát én oly valami borzadalmas példa nélküli jogtiprast nem követtem el. (Élénk tetszés a középen. Mozgás balfelöl.) Én, t. ház, a jogvesztés elméletére nézve minden szót aláirok, a melyet Chorin képviselő ur mondott. Igenis, a jogvesztés elmélete nem alkotmányos, az absolutistikus elmélet; csakhogy a jogvesztés elméletét ón soha, semmi viszonyok közt nem állítottam fel, most sem állítom fel és nem is fogom felállítani. Kaas Ivor b. (közbeszól •.) De alkalmazza! Tisza Kálmán ministerelnök: Nem is alkalmaztam, ámbár némileg odavihetik a dolgot, hogy nem én, de mások alkalmazni fogják. (Zaj.)
