Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-372
372. országos Ülés márczius 29. 133$. 227 való részrehajlásból, vagy kedvezménytől közölt valamit. A mi pedig a deczemberi dolgokat illeti, ezekről bővebben nyilatkozni nem tartom hivatásomnak. Mindjárt akkor elmondottam nézeteimet, elmondottam azt, hogy minden küldöttséget elfogadni kötelességemnek tartom; de küldöttség elfogadását néptömeg által magamra erőszakoltatni nem engedek. (Élénk helyeslés a középen.) És ezen nyilatkozatomat akkor alig néhánynak kivételével az egész ház helyeselte. A mi azt illeti, hogy ez a portás által adatott tudtokra: (Felkiáltások a szélső balon: Igen \ Igen!) engedelmet kérek a képviselő úrtól, ha nem is vagyok oly nagy demokrata, mint ő; de még soha sem vettem rósz néven, és senki sem szokta rósz néven venni, ha valaki akár látogatásból, akár más czélból jő, és nem egy ministeri tanácsos várja a kapuban, mert annak más dolga van, hanem az, a kinek ez hivatása és kötelessége, mondja meg, hogy most a ministerrel beszólni nem lehet. Egyébiránt Helfy képviselő ur emlékező tehetségéről ép ugy mint igazmondóságáról felteszek annyit, hogy ha emlékeztetni fogom rá, nem fogja megtagadni, hogy még másnap rögtön önmaga mondta nekem, hogy ón igen szépen és nyájasan adattam neki tudtára egy épen történetesen referada végett nálam levő ministeri tanácsos által, hogy másnap a küldöttséget igen szívesen elfogadom ; de most ez alkalommal nern. Midőn tehát igy a tényeket helyreállítottam, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy a leghatározottabban visszautasítsam, mintha én valaha életemben Magyarország népét insultáltam volna. (Helyeslés a középen.) E népet, Magyarország népét, először nem is lehetne insultálni, mégha insultáltatnék is néhány ablak-beverő, mert azt mondani, hogy ez Magyarország népe: ez lenne / Magyarország népe ellen valóságos insultus. (Élénk helyeslés a középen.) Chorin Ferencz: T. képviselőház! Mielőtt a t. ministerelnök ur, mint belügyminister által adott válaszra néhány rövid megjegyzést tennék, arra kérem a t. házat, hogy akkor, midőn ezen fontos kérdés felett méltóztatnak határozni, méltóztassanak egyszersmind emlékükből száműzni azon sajnos eseményeket és zavargásokat, melyek a Budapesten utoljára tartott népgyűlés után a ministerelnök ur palotája előtt elkövettettek. (Helyeslés a bal- és szélső jobboldalon.) Én azt hiszem, t. ház. hogy mindenki csak sajnálattal gondolhat azokra, a mik akkor elkövettettek. (Égy hang a szélsőbalon : Miért í) Sajnálattal azért, mert a jó ügyre semmi sem károsabb és veszélyesebb, mintha az annak érdekében történt tüntetések rendzavarásokkal hozatnak kapcsolatba. (Élénk helyeslés a bal- és szélső jobboldalon.) De ép<sn azért, mert Budapesten zavargások merültek fel: ne méltóztassanak véleményüket praeoccupáíni akkor, midőn nem egyesek visszaélései^ hanem az egész nemzet joga felett ítélnek. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső jobb- és bal/elöl.) A t. ministerelnök ur egész rendeletének szükségességét, ugy látszik, az akkor felmerült rendzavarásokkal akarja indokolni. Engedelmet kérek a t. ministerelnök úrtól, ez oly tan, melyet az absolutismus felállithat, de a melyet az alkotmányasság és a jogérzet mindig határozottan visszautasitott. (Helyeslés a baloldalon.) Ha egy nemzetet egyesek visszaélései miatt jogától, szabadságától meg lehet fosztani, akkor nincs oly jog e világon, melyet elvenni nem lehetne; nincs oly nemzet, melyet alkotmányától és politikai szabadságától megfosztani ne lehetett volna, mert nincs jog, melylyel visszaélni ne lehetne, és melylyel világszerte viszszaélést nem követtek volna el. (Ugy van! a bal- és szélső jobboldalon.) A jogvesztés elmélete nem oly elmélet, melyre egy alkotmányos ország ministerelnökének eljárását alapítani lehetne ; a jogelvesztés elmélete az absolutismus tana, (Élénk helyeslések.) mely tant egykor ellenünk alkalmaztak, de a melyet az ország nagy hazafia, Deák Ferencz, tekintélyének egész súlyával a magyar / nemzet nevében határozottan visszautasitott. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Áttérve a t. ministerelnök urnák válaszára, mindenekelőtt kijelentem azt, hogy a válasznak tartalma s a rendeletnek általam felolvasott s a t. ministerolnök ur által hitelesnek elismert szövege közt lényeges eltérés mutatkozik és én mindenekelőtt tisztázandónak vélem azon kérdést: vajon a ministerelnök ur által kibocsátott rendelet, a mint én állítottam, akadályozza-e a képviselőt abban, hogy választóival érintkezzék, vagy sem? (Halljuk]) A rendeleletnek érintett passusa következőleg hangzik: Megjegyzendő egyébiránt, hogy a fönebbi rendszabályok nem vonatkoznak azon választási gyülekezésekre s utczai körmenetekre, melyek országos képviselő választások alkalmával tartatni szoktak." Mit értünk mi országos képviselői választás alatt ? Értjük azt, midőn vagy országszerte ki vannak írva az országos képviselő választások, vagy egyes kerületek képviselősége megürülvén és annak betöltése iránt a törvény értelmében a választási mozgalom megindul. De azt, midőn megválasztott képviselő kimegy választói kerületébe, hogy beszámolási tisztét teljesítse, hogy választói meggyőződésével megismerkedjék és összehívja választói összességét: azt hiszem, nem lehet azon gyűlések közé sorolni, melyek az országos választások al29*
