Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-372

372. országos ülé« márezlus 29. 1878 2.25 ülésén jelen voltam és a metyre beszédemben ele- I jén hivatkoztam. Itt van Napóleonnak rendelete a népgyűlésekről. Az igaz, hogy neki volt annyi érzéke a szabad gondolat nyilvánítás iránt, hogy ő kijelentette, hogy nem politikai gyűlésekre nézve nem szükséges az előleges bejelentés sem, hanem meglehet tartani az összejöveteleket, az ünnepé­lyeket s ezekre nézve semmiféle előleges bejelen­tés nem kell. Ez az első czikk tartalma. A másodikban át­megy a másnemű gyűlésekre s azt mondja: „2. Oiiaque reunion dóit étre prócódée d'une déela­ration signée par sept personnes." Tehát mit ki­van ez? Kivan hét személyt. De a t. ministerel­nök ur, hogy ne mutassa, hogy a rendelet alap­vonásait innen vette: variálja G ós 10 személy között; de tul tesz a napóleoni rendeleten, mert ez nem kivan egyebet, mint hogy e hót személy legyen: „domieiliées dans la commune, ou elle doii avoir lieu et jouissant de leurs droits civils et politiques." Semmi egyebet nem kivan tehát, mint hogy legyenek oly feddhetlen jellemű polgárok, a kik a polgári jogok teljes élvezetében vannak. Ez még érthető ; de nem jutott néki eszébe hozzátenni azt, hogy a hatóság által teljesen megbízhatóknak docJaráltassauak. Erre nézve a rninisterelnök ur azzal nyugtat meg, hogy ennek megbirálása nem a kormánytól, hanem a választott polgárokból álló hatóságtól függ. De ott vau kérem a három nap, a mely ezt ellensúlyozza, mert meg kell sür­gönyözni a ministernek, és igy mindenesetre tőle függ : tetszik-e neki ezen hat egyén, vagy nem. Minde/.ek után a t. rninisterelnök ur kijelenti nagy patkóssal azt, hogy nincs senki e házban, a kinek annvira szivén feküdnék a szabad eon­dolat nyilvánítása, mint neki, sőt hogy ő a nép­gyűlésekre nagy súlyt helyez. Ez utóbbi állítását teljesen elhiszem a rninisterelnök urnák. Németh Albert: De én nem hiszem! Helfy Ignácz: Nem csak elhiszem, hanem esküszöm reá. hogy nagy súlyt helyez reá. Be­bizonyította ezt a szóban forgó rendelettel; azért tiltja el: mert súlyt helyez reájok, (Derültség bal­felől.) mert nem akarja, hogy útjában áiljanak, mert tudja, hogy nagy fontosságúak az alkotmá­nyos éleiben, és mert ismeri azoknak egész súlyát, egész fontosságát, azért tiltja el. (Helyeslés. Iga^l Ugy vaui a szélső haha.) Hiszen hanem tartana tőlük, nem tiltaná el, hagyná menni a maga ut­ján. (Helyeslés és derültség a szélső balon.) És itt még egy tényre vagyok kénytelen a rninisterelnök urat figyelmeztetni. Azt mondja, hogy ő a rendőrség beavatkozá­sát csak ott tartja mellőzhetőnek, a hol az inté­zők magok, a népgyűlés rendezői vagy vezetői olyan emberek, a kik magok is tudnak afelett KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVI KÖTET. őrködni, hogy a törvény meg ne sértessék. Nem tudom, hogy ezzel a t. rninisterelnök ur mire czélzott. Mindazon népgyűlések, a melyek Magyar­országon eddigelé tartattak: épen azt bizonyítot­ták, hogy oly emberek által vezettettek, a kik tudják azt vezetni. Nem is volt példa, még a leg­utóbbi népgyűlésen sem, a mely ezen kellemetlen­ségre nyújtott alkalmat, még ott sem sértetett meg a legkevesbbó sem a törvény ós a rend a népgyűlés alatt. A népgyűlés utániakra annyit mondok, hogy arra nem kell semmi rendelet, a most fenálíó szokás szerint is, mikor valaki bejelenti, hogy népgyűlést tart, bejelenti, hogy kinek az elnöklete alatt ós mi czélja a népgyűlésnek: a rendőrség­nek kötelessége jelen lenni, a mint rendesen szo­kott is jelen lenni; s a mikor a népgyűlés be van fejezve, a mely perezben az elnök kijelentette, hogy a népgyűlés fel van oszlatva, azon perezben megszűnik a népgyűlést rendezők felügyelete és előáll a rendőrség kötelessége; hanem rendőrö­ket csinálni a polgárokból, ez nem alkotmányos eljárás. (Élénk helyeslés a szélső bilon.) De kér­dem, még azon jelenet alatt is, a mi deozember 16-án a népgyűlés után történt, a melynek rész­leteit ón bizony nem dicsérem, nem helyeslem : történt e talán törvénysértés? jelen voltam ott elejétől végig. Mi törtónt? Két szóval csak annyi történt: a magyar rninisterelnök insultálta a magyar népet, a magyar nép insultálta a magyar niinistorelnö­köt, (Elénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, azon nyilatkozat köreiébe, a melylyel a rninister­elnök ur által adott válaszra felel, nem valók azok, a miket mondani méltóztatott és kérem: méltóz­tassék oly kifejezésekkel élni. a melyek a ház méltóságával összeférnek. (Helyedéi a középen. Mozgás a szélső balon.) Helfy Ignácz: Interpellátiómnak első pontja és ugy emlékszem Ohorin képviselő ur interpellá­tiójának is legelső pontja épen az volt, hogy mi birta a kormányt arra, hogy ezen rendeletet ki­bocsássa ! Erre nem méltóztatott a t. rninisterel­nök urnák válaszolni. Kénytelen vagyok tehát válaszúi elfogadni azt, a mit csak érinteni mél­tóztatott, hogy okul szolgált a deozember 16-iki jelenet. Ott semmisem történt volna : ha a minis­ter ur akkor, amint illik, elfogadja a 25 tagú kül­döttséget; (Ugy van\ bal/elől.) azonban, midőn oda érkeztünk, nem a rninisterelnök ur, sem tit­kára, sem pedig valamely hivatalnoka, hanem por­tása által utasíttattunk vissza, mi által irritálva lett a nép, ós erre történt, a mi történt. (Ugy van! a szélső bal/elől.) Hisz utóvégre nem is tér­tónt egyéb, mint hogy összetörték a rninisterelnök ur palotájának egy vagy két ablak-tábláját. (Nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom